Horror árak a Velencei-tónál: nyitnak a büfék, 750 a sima lángos, 1400 a sajtos-tejfölös

Korábban a Pénzcentrum is többször beszámolt róla, hogy idén durva drágulás jöhet a magyar nyaralóhelyeken. A szállások árai a Balatonnál már olyan szinten elszálltak, hogy a Magyar Utazási Irodák Szövetségének szóvivője szerint már egy egyiptomi, vagy görög utazás is simán kigazdálkodható egy hasonló keretből, mert a drága utazást is kompenzálja a szállásárakban tapasztalható különbség.

A drágulás persze nem csak a szállások árait érinti, hanem a part menti büfék étlapjain is szembe tűnő mértékű lesz. A Blikk információi szerint ugyanis a legolcsóbb helyeken is legalább 1300 forintba fog kerülni egy feltét nélküli, sima lángos. Persze mindenki a bőrén érezheti, akár a napi, vagy heti bevásárlás során is, hogy a drágulás mára általános, ez pedig nyilván az egyéb nehézségekkel is küzdő vendéglátóiparban és különösen a néhány hónapból álló szezonokra berendezkedő, népszerű hazai nyaralóhelyeken is érezteti hatását.

A fővárosban 30–40 százalékos drágulás tapasztalható, a balatoni éttermekben 25–30 százalékos emelkedésre kell számítani, az 1500 forintos napi menüt el kell felejteni

 – nyilatkozta korábban a 24.hu-nak Makkos Péter, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetsége fonyódi térségének elnöke. Makkos Péter akkor hangsúlyozta, hogy ha az árstop nem marad, akkor az étolaj ára könnyedén az egekbe szökhet, amit bele kell számolni a lángos árába is. Ezen felül pedig, ahogyan azt már korábban írtuk a lángos egyik másik elengedhetetlen hozzávalójának, a lisztnek is könnyedén megugorhat az ára a hatósági árak elhagyása után.

Az előszezon pedig a nyakunkon és a szakmai vezetők jóslatai egyelőre beigazolódni látszanak. Megjöttek az első fecskék a drágulást tekintve. A Pénzcentrum olvasója hétvégén látogatott el a Velencei-tó partjára, egész pontosan az egyik legnépszerűbb desztinációnak számító Agárdra, és ha már ott járt, lőtt is nekünk néhány fotót az általa tapasztalt árakról.

Első képünkön egy főként lángosokat értékesítő kitelepülés árlistája látható. Egy üres lángos itt 750 forintba kerül, de ha már feltétet is szeretnénk rá, közel a dupláját kell otthagynunk. A sajtos-tejfölös változat ugyanis 1400, míg a milánói ízű lángos 1600 forintot kóstál. A lángoson kívül valamilyen sült halat is kaphatunk, aminek - vélhetően - 10 dekája 490 forintba kerül, tehát egy kisebb hekk olyan 1500 forintra jönne ki, köret nélkül.

Az ugyanazon soron található, szomszédos büfé is hasonló áron kínálja portékáit, de itt a menü jóval szélesebb, így a helyi árszínvonalba is átfogóbb betekintést nyújt. A hekk itt is, - ahogy vélhetően az egész büfésoron - ugyanannyiba kerül, a Süllő azonban nyilván borsosabb, utóbbiért idén 900 forintot kell fizetnünk tíz dekánként, ha tehát egy 30 dekás hallal számolunk, 2700 forintot hagyunk ott erre a fogásra. Egy gyros tál ugyanezen a helyen 2200 forintba kerül, ami kevésbé tűnik extrémnek, mint például a lángos ára, és egy spagettit is pont ennyiért ehetünk, egy rántott sajt pedig, körettel 2000 forintot kóstál.

Egy adag, az illusztráció szerint zöldségágyon tálalt grill sajt 2400 forintba kerül, a Camembert-hez pedig a sima rántott sajtnál picivel drágábban, 2200 forintért juthatunk hozzá. Az édesszájúak pedig gofrit, vagy palacsintát is fogyaszthatnak ugyanezen a helyen, előbbi ára 650, utóbbié pedig 350 forinttól indul.

Következő képünk tanúsága szerint a szomszédos vendéglátóhelyen egyszerű görög salátát is fogyaszthatunk 1100 forintért. De kínálnak rántott szeletet is, 2000 forintért, és Holstein szeletet is ehetünk, az viszont már 2400 forintunkba fog fájni. Ráadásul az utóbbi két fogásnál - az illusztrációként használt képeknek némileg ellentmondva - köret sem jár a főétel mellé.

Utolsó képünkön a már említett ételek mellett azok árfekvése is látható. 15 deka sült krumpli 750 forintba, ugyanekkora adag édesburgonya 1000 forintba kerül. A rizs adagja is ugyanannyiba kerül, mint a krumplié, bár ezt nem dekára adják, a steak burgonya pedig 800 forintot tesz hozzá a főétel árához.

Ki tudja meddig drágulhat még egy lángos

Tavaly a Pénzcentrum is beszámolt a balatoni büfék szezonális áremeléseiről és már akkor is a lángos volt az egyik leglátványosabb dráguló. Nem volt ritka, hogy akár 800 forintba is került egy lángos a tóparton. A nyaralók pedig általános tapasztalatként élték meg az árak növekedését az előző évhez képest.

A vendéglátós szervezetek akkor végig 15-20 százalékos emelkedésről, azaz az ideinél alacsonyabbról beszéltek, a Balaton ráadásul jellemzően valamivel drágább még a Velencei-tónál is. Akkor a legnagyobb magyar tó partján egy sima lángos 450-750, sajtos-tejfölös 750-990, a palacsinta darabja 200-370 forintért körül mozgott, tehát a most tapasztalt agárdi árak körülbelül a tavaly még legdrágábbnak számító balatoniaknak felelnek meg, de sok esetben túl is szárnyalják azokat.

A szezonális áremeléseket persze valamilyen szinten indokolja az életünk és pénzügyeink minden területére kiható infláció is, de vendéglátóhelyek és pláne a minden szezon előtt dolgozókra vadászó part menti étkezdék esetében különösön sok tényező ágyaz meg a drágulásnak. Az élelmiszerárak és az energiaszámlák növekedése például evidens tényező, a vendéglátósok azonban gyakran panaszkodnak arról is, hogy mennyire nehéz munkaerőt találni.

Legutóbb  a tihanyi Malackrumpli tulajdonosa fakadt ki blogján arról, hogy 800 ezres fizetés mellett is nehéz munkaerőt találni a Balatonnál, a béremelések pedig nyilván valamilyen szinten az árakba is beépülnek. Járosi Tamás akkor arról beszélt, tavaly 300 napot kellett volna nyitva lenniük, ebből viszont körülbelül csak 80 lett. Összességében az egész világjárvány azt eredményezte, hogy ez a hely gyakorlatilag 2 évig zárva volt, ennél azonban a szakember szerint nagyobb baj, hogy sok kiváló szakember véglegesen elhagyta a szakmát, őket lehetetlen visszarángatni. Az étteremtulajdonos szerint mindezeken felül a szektor kifehérítése is generálta a a drágulást, sok vetélytársuk ugyanis szerinte azért tudott alacsony árszinten dolgozni, mert nem fizettek Áfát vagy nem jelentették be az alkalmazottakat, ez pedig az on-line pénztárgépek és az NTAK bevezetésével lényegében megszűnik.