8 °C Budapest
Kevéssé ismert gyorshajtás-szabály szed áldozatokat: kismillióan hibáznak, fizetnek is érte

Kevéssé ismert gyorshajtás-szabály szed áldozatokat: kismillióan hibáznak, fizetnek is érte

2021. március 7. 06:58

Sokan még ma is azt hiszik, hogy általánosan elfogadott szabály a magyar utakon, hogy a megengedett sebességet valamilyen mértékben át lehet lépni, van egyfajta tűréshatár, ami alatt nem büntetnek meg. Ez azonban csapda. Ilyenről ugyanis Magyarországon szó sincs, de sajnos még mindig rengetegen vannak azok, akik nincsenek pontosan tisztában a szabályokkal. És nem tudják például, hogy hazánkban kétféle gyorshajtás létezik. Emiatt pedig sokan perkálhatnak...

A mai napig nagyon sok magyar sofőr esik abba a hibába, hogy összekeveri a gyorshajtás-ellenőrzési formákat. Ennek következtében sokan azt hiszik, hogy egy esetleges mérés során, ha még a tűréshatáron belül hajtanak gyorsabban, akkor nem érheti őket vész. Csakhogy ez nem igaz, ugyanis Magyarországon jelenleg

kétféle gyorshajtás létezik.

Az egyik, amit az automatikus rendszer néz (itt objektív felelősség van, hiszen a gép nem tudja, ki vezette az autót), és van a helyszíni ellenőrzés, a kettő pedig teljesen külön dolog. Olyannyira, hogyha például a rendőr a helyszínen ellenőrzi az embert, fogja a műszerét és lefotózza az illetőt, akkor akár azért is megbüntethet bárkit, ha a megengedett 60 km/óra helyett 61-el ment.

Ezt pedig sokan a mai napig nem tudják.

Pető Attila, a Kreszprofesszor néven is ismert közlekedési szakértő korábban azt is elmondta a Pénzcentrumnak, hogy tűréshatárról csakis akkor lehet beszélni, hogyha a Véda-rendszer ellenőrzi az embert. A rendőrök esetében tehát ilyen nincs. A szakértő egyébként azt mondta, hogy a rendőrök készülékei 3-4 százaléknyi túllépést néznek el, annyival vannak fölé kalibrálva. Azt ugyanakkor Pető Attila nyomatékosította, hogy

ha a KRESZ-ben 50 van, akkor maximum 50-nel lehet menni.

Egy balesetnél tehát biztosan elővennék az embert, ha ő a hibás és mondjuk a megengedett 60 helyett 64-el ment volna. Ez máris súlyosbító körülménynek számítana. Mindezek alapján érdemes mindenkinek észben tartania, hogy nem jó ötlet a sebességhatár túllépése. A tűréshatárnál a kilométerórára tehát egyáltalán nem érdemes hivatkozni védekezéskor, már csak azért sem, mert a szakértő szerint azok

kivétel nélkül többet mutatnak, mint amennyivel ténylegesen halad az ember. GPS-szel vizsgálva például akár 5-10 százalék is lehet az eltérés. Tempomat használatkor ezt például érdemes figyelembe venni.

Meg lehet úszni a büntetést?

A Pénzcentrumnak korábban nyilatkozó szakértő szerint, ha valaki nem ért egyet a büntetésével, annak ugyan megvan a lehetősége a fellebbezésre, de nem sok esély van rá, hogy eltörlik a bírságot. Hiszen a hatóságoknál megvannak a felvételek, amiken pontosan látszik, hogy hol, mikor és mennyivel ment az illető, milyen sebességhatárok mellett. A műszer rossz kalibrálására hivatkozni tehát nem lehet.

Esetleg ilyen esetekben azt lehet elnézni, hogyha valamilyen gyorshajtáskor például volt egy kereszteződés, ami feloldotta a - kisebb sebességre - korlátozó táblát, de azért a rendőrök sem szoktak olyan helyre állni, ahol ez felmerülhet. Az is elképzelhető, hogy egy földút segítheti a gyorshajtáson kapott sofőrt, az ugyanis ugyanúgy kereszteződésnek számít, de valljuk be, ezek ritka esetek.

Hogy szól a gyorshajtás-szabályozás?

A KRESZ világosan fogalmaz a sebességhatárokkal kapcsolatosan, és az is a rendelet része, hogy ha a tábla lakott területen 50 km/óránál, lakott területen kívül 90 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival, motorkerékpárral és a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.

Bár a vonatkozó kormányrendelet mellékletében a büntetési tételek valóban úgy vannak meghatározva, hogy a bírság csak annak jár, aki legalább 15 km/h-val átlépi a megengedett sebességet. Sőt, 100 km/h felett már csak akkor jön a csekk, ha a gyorshajtót legalább 120 km/h-val fotózták le,

de nem lehet elégszer kihangsúlyozni, hogy ez csak az automata rendszerekre vonatkozik.

Mindez a technika ördöge miatt lett kitalálva, a sebességmérő készülékekben is van egy hibahatár. Így pedig sok olyan sofőr is büntetést kapna, aki amúgy nem is hajtott gyorsan, csak a műszerek voltak pontatlanok. A "tűréshatárok" és a büntetési tételek ma így néznek ki Magyarországon védás mérés esetén:

50 km/óra sebességig   

  • 15 km/óra felett 25 km/óráig - 30 000 ft   
  • 25 km/óra felett 35 km/óráig - 45 000 ft
  • 35 km/óra felett 45 km/óráig - 60 000 ft
  • 45 km/óra felett 55 km/óráig - 90 000 ft
  • 55 km/óra felett 65 km/óráig - 130 000 ft
  • 65 km/óra felett 75 km/óráig - 200 000 ft
  • 75 km/óra felett - 300 000 ft

50 km/óra felett 100 km/óra sebességig   

  • 15 km/óra felett 30 km/óráig - 30 000 ft
  • 30 km/óra felett 45 km/óráig - 45 000 ft
  • 45 km/óra felett 60 km/óráig - 60 000 ft
  • 60 km/óra felett 75 km/óráig - 90 000 ft
  • 75 km/óra felett 90 km/óráig - 130 000 ft
  • 90 km/óra felett 105 km/óráig - 200 000 ft
  • 105 km/óra felett - 300 000 ft

100 km/óra sebesség felett

  • 20 km/óra felett 35 km/óráig - 30 000 ft
  • 35 km/óra felett 50 km/óráig - 45 000 ft
  • 50 km/óra felett 65 km/óráig - 60 000 ft
  • 65 km/óra felett 80 km/óráig - 90 000 ft   
  • 80 km/óra felett 95 km/óráig - 130 000 ft   
  • 95 km/óra felett 110 km/óráig - 200 000 ft   
  • 110 km/óra felett - 300 000 ft

A pénzbírság mellett büntetőpontokat is kapnak a gyorshajtók, enyhébb esetben 4-et, de nagyobb sebességtúllépés után 6 illetve 8 pont is járhat a jogsiba, amivel azért érdemes vigyázni. Ugyanis ha a sofőr pontjainak száma eléri vagy meghaladja a 18-at, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala már meg is kezdi a jogosítvány bevonásának folyamatát. A hivatal három napon belül értesíti az illetékes kormányhivatal járási hivatalát, ami nyolc napon belül elrendeli jogosítvány fél évre való felfüggesztését.

Tehát a büntetés után 11 nappal már el is lehet búcsúzni a jogsitól!

Érdemes megjegyezni, hogy a pontok nem maradnak örökké a sofőrrel, a szabályok szerint az elévülkési idő 3 év. Tehát, ha mondjuk 2018. február végén kaptál 1 büntetőpontot, mert a rendőr kiszúrta, hogy mobilozol vezetés közben, az kb. mostanra évült el. Emellett az állam egy másik lehetőséget is felkínál a vétkeseknek: el lehet menni önkéntes utánképzésre, ami után 9 pontot levonnak, ha összesen nem volt 13-nál több büntetőpontja az illetőnek - ha 14 és 17 pont között áll a sofőr, akkor csak hattal csökkentik a pontok számát.

Aki nem biztos a dolgában, az lekérdezheti a pontjainak számát: a BM tájékoztatás szerint a kérelem benyújtható:

  • Postai úton: Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztály Közlekedési Igazgatási Osztály, 1097 Budapest, Balázs Béla utca 35. vagy 1476 Budapest, Pf.: 281.
  • Fax útján: +36-1-455-6803
  • Elektronikusan az alábbi e-mail címre: kozlekedesi.foosztaly@bm.gov.hu

A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:

  • a járművezető személyazonosító adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve)
  • a járművezető saját kezű aláírását (elektronikus úton megküldött kérelem esetén az aláírást tartalmazó dokumentumot PDF vagy JPEG formátumban kérjük csatolni)
  • a járművezető lakcímét vagy levelezési címét.

A tájékoztató minden esetben postai úton kerül megküldésre, elektronikus úton történő továbbításra nincs lehetőség. Adatvédelmi okokból, amennyiben a kérelem elektronikus úton, tehát szkennelt aláírással kerül benyújtásra, az előéleti pontokról szóló tájékoztatást kizárólag a bejelentett lakó-vagy tartózkodási helyre van törvényes lehetőség postai úton megküldeni. Amennyiben eredeti aláírással ellátott, postai úton megküldött kérelem érkezik, a kérelmező által megadott értesítési címre is lehetőség van megküldeni a kért tájékoztatást.

Jön az EU-s szabályozás

Az EU által 2019-ben elfogadott szabályok szerint a 2022 után eladott autókba számos új technológiát kötelező lesz beépíteni, hogy biztonságosabbá váljon a közlekedés. Ezek egyike az automatikus sebességkorlátozó berendezés, ami nagyjából úgy működik azt jelenti, hogy GPS és kamerakép alapján megállapítja egy rendszer az aktuális sebességlimitet, ezt jelzi a sofőrnek, és korlátozni is tudja a legnagyobb sebességet. Ezt a rendszert azonban felülbírálhatja a sofőr, de csak korlátozott ideig.

Emellett olyan adatrögízőt is kötelező lesz beépíteni majd az autókba, aminek segítségével a rendőrség és a biztosító kiderítheti, hogy mi történt mondjuk egy balesetnél. A rendszer nem csak a sebességet nézi, hanem a sávtartó elektronikák jóvoltából azt is rögzíteni lehet adatot, hogy a sofőr záróvonalat is átlépett-e, vagy esetleg veszélyes módon, szabálytalanul előzött. Ettől pedig már csak egyetlen évre vagyunk.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. április 20. kedd
Tivadar
16. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?