A mai napig nagyon sok magyar sofőr esik abba a hibába, hogy összekeveri a gyorshajtás-ellenőrzési formákat. Ennek következtében sokan azt hiszik, hogy egy esetleges mérés során, ha még a tűréshatáron belül hajtanak gyorsabban, akkor nem érheti őket vész. Csakhogy ez nem igaz, ugyanis Magyarországon jelenleg

Az egyik, amit az automatikus rendszer néz (itt objektív felelősség van, hiszen a gép nem tudja, ki vezette az autót), és van a helyszíni ellenőrzés, a kettő pedig teljesen külön dolog. Olyannyira, hogyha például a rendőr a helyszínen ellenőrzi az embert, fogja a műszerét és lefotózza az illetőt, akkor akár azért is megbüntethet bárkit, ha a megengedett 60 km/óra helyett 61-el ment.

Pető Attila, a Kreszprofesszor néven is ismert közlekedési szakértő korábban azt is elmondta a Pénzcentrumnak, hogy tűréshatárról csakis akkor lehet beszélni, hogyha a Véda-rendszer ellenőrzi az embert. A rendőrök esetében tehát ilyen nincs. A szakértő egyébként azt mondta, hogy a rendőrök készülékei 3-4 százaléknyi túllépést néznek el, annyival vannak fölé kalibrálva. Azt ugyanakkor Pető Attila nyomatékosította, hogy

Egy balesetnél tehát biztosan elővennék az embert, ha ő a hibás és mondjuk a megengedett 60 helyett 64-el ment volna. Ez máris súlyosbító körülménynek számítana. Mindezek alapján érdemes mindenkinek észben tartania, hogy nem jó ötlet a sebességhatár túllépése. A tűréshatárnál a kilométerórára tehát egyáltalán nem érdemes hivatkozni védekezéskor, már csak azért sem, mert a szakértő szerint azok

Meg lehet úszni a büntetést?

A Pénzcentrumnak korábban nyilatkozó szakértő szerint, ha valaki nem ért egyet a büntetésével, annak ugyan megvan a lehetősége a fellebbezésre, de nem sok esély van rá, hogy eltörlik a bírságot. Hiszen a hatóságoknál megvannak a felvételek, amiken pontosan látszik, hogy hol, mikor és mennyivel ment az illető, milyen sebességhatárok mellett. A műszer rossz kalibrálására hivatkozni tehát nem lehet.

Esetleg ilyen esetekben azt lehet elnézni, hogyha valamilyen gyorshajtáskor például volt egy kereszteződés, ami feloldotta a - kisebb sebességre - korlátozó táblát, de azért a rendőrök sem szoktak olyan helyre állni, ahol ez felmerülhet. Az is elképzelhető, hogy egy földút segítheti a gyorshajtáson kapott sofőrt, az ugyanis ugyanúgy kereszteződésnek számít, de valljuk be, ezek ritka esetek.

Hogy szól a gyorshajtás-szabályozás?

A KRESZ világosan fogalmaz a sebességhatárokkal kapcsolatosan, és az is a rendelet része, hogy ha a tábla lakott területen 50 km/óránál, lakott területen kívül 90 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival, motorkerékpárral és a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.

Bár a vonatkozó kormányrendelet mellékletében a büntetési tételek valóban úgy vannak meghatározva, hogy a bírság csak annak jár, aki legalább 15 km/h-val átlépi a megengedett sebességet. Sőt, 100 km/h felett már csak akkor jön a csekk, ha a gyorshajtót legalább 120 km/h-val fotózták le,

Mindez a technika ördöge miatt lett kitalálva, a sebességmérő készülékekben is van egy hibahatár. Így pedig sok olyan sofőr is büntetést kapna, aki amúgy nem is hajtott gyorsan, csak a műszerek voltak pontatlanok. A "tűréshatárok" és a büntetési tételek ma így néznek ki Magyarországon védás mérés esetén:

50 km/óra sebességig   

• 15 km/óra felett 25 km/óráig - 30 000 ft   
  
• 25 km/óra felett 35 km/óráig - 45 000 ft
  
• 35 km/óra felett 45 km/óráig - 60 000 ft
• 45 km/óra felett 55 km/óráig - 90 000 ft
• 55 km/óra felett 65 km/óráig - 130 000 ft
• 65 km/óra felett 75 km/óráig - 200 000 ft
• 75 km/óra felett - 300 000 ft

50 km/óra felett 100 km/óra sebességig   

• 15 km/óra felett 30 km/óráig - 30 000 ft
• 30 km/óra felett 45 km/óráig - 45 000 ft
• 45 km/óra felett 60 km/óráig - 60 000 ft
• 60 km/óra felett 75 km/óráig - 90 000 ft
• 75 km/óra felett 90 km/óráig - 130 000 ft
• 90 km/óra felett 105 km/óráig - 200 000 ft
• 105 km/óra felett - 300 000 ft

100 km/óra sebesség felett

• 20 km/óra felett 35 km/óráig - 30 000 ft
• 35 km/óra felett 50 km/óráig - 45 000 ft
• 50 km/óra felett 65 km/óráig - 60 000 ft
• 65 km/óra felett 80 km/óráig - 90 000 ft   
  
• 80 km/óra felett 95 km/óráig - 130 000 ft   
  
• 95 km/óra felett 110 km/óráig - 200 000 ft   
  
• 110 km/óra felett - 300 000 ft

A pénzbírság mellett büntetőpontokat is kapnak a gyorshajtók, enyhébb esetben 4-et, de nagyobb sebességtúllépés után 6 illetve 8 pont is járhat a jogsiba, amivel azért érdemes vigyázni. Ugyanis ha a sofőr pontjainak száma eléri vagy meghaladja a 18-at, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala már meg is kezdi a jogosítvány bevonásának folyamatát. A hivatal három napon belül értesíti az illetékes kormányhivatal járási hivatalát, ami nyolc napon belül elrendeli jogosítvány fél évre való felfüggesztését.

Érdemes megjegyezni, hogy a pontok nem maradnak örökké a sofőrrel, a szabályok szerint az elévülkési idő 3 év. Tehát, ha mondjuk 2018. február végén kaptál 1 büntetőpontot, mert a rendőr kiszúrta, hogy mobilozol vezetés közben, az kb. mostanra évült el. Emellett az állam egy másik lehetőséget is felkínál a vétkeseknek: el lehet menni önkéntes utánképzésre, ami után 9 pontot levonnak, ha összesen nem volt 13-nál több büntetőpontja az illetőnek - ha 14 és 17 pont között áll a sofőr, akkor csak hattal csökkentik a pontok számát.

Aki nem biztos a dolgában, az lekérdezheti a pontjainak számát: a BM tájékoztatás szerint a kérelem benyújtható:

• Postai úton: Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztály Közlekedési Igazgatási Osztály, 1097 Budapest, Balázs Béla utca 35. vagy 1476 Budapest, Pf.: 281.
• Fax útján: +36-1-455-6803
• Elektronikusan az alábbi e-mail címre: kozlekedesi.foosztaly@bm.gov.hu

A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:

• a járművezető személyazonosító adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve)
• a járművezető saját kezű aláírását (elektronikus úton megküldött kérelem esetén az aláírást tartalmazó dokumentumot PDF vagy JPEG formátumban kérjük csatolni)
• a járművezető lakcímét vagy levelezési címét.

A tájékoztató minden esetben postai úton kerül megküldésre, elektronikus úton történő továbbításra nincs lehetőség. Adatvédelmi okokból, amennyiben a kérelem elektronikus úton, tehát szkennelt aláírással kerül benyújtásra, az előéleti pontokról szóló tájékoztatást kizárólag a bejelentett lakó-vagy tartózkodási helyre van törvényes lehetőség postai úton megküldeni. Amennyiben eredeti aláírással ellátott, postai úton megküldött kérelem érkezik, a kérelmező által megadott értesítési címre is lehetőség van megküldeni a kért tájékoztatást.

Jön az EU-s szabályozás

Az EU által 2019-ben elfogadott szabályok szerint a 2022 után eladott autókba számos új technológiát kötelező lesz beépíteni, hogy biztonságosabbá váljon a közlekedés. Ezek egyike az automatikus sebességkorlátozó berendezés, ami nagyjából úgy működik azt jelenti, hogy GPS és kamerakép alapján megállapítja egy rendszer az aktuális sebességlimitet, ezt jelzi a sofőrnek, és korlátozni is tudja a legnagyobb sebességet. Ezt a rendszert azonban felülbírálhatja a sofőr, de csak korlátozott ideig.

Emellett olyan adatrögízőt is kötelező lesz beépíteni majd az autókba, aminek segítségével a rendőrség és a biztosító kiderítheti, hogy mi történt mondjuk egy balesetnél. A rendszer nem csak a sebességet nézi, hanem a sávtartó elektronikák jóvoltából azt is rögzíteni lehet adatot, hogy a sofőr záróvonalat is átlépett-e, vagy esetleg veszélyes módon, szabálytalanul előzött. Ettől pedig már csak egyetlen évre vagyunk.