Végérvényesen elindult az internet hanyatlása? Egyre több jel utal erre: hiába tör előre AI, ezt már nehezen lehet megállítani

Amikor úgy érezzük, az internet kevésbé jó "hely", mint egykor volt, nem csak képzelődünk: a MacLean's cikkéből az derül ki, hogy rengeteg felhasználó szembesül az "enshittification" jelenséggel. Ezt úgy lehetne magyarra fordítani, hogy az egyes online platformokon fokozatos "elcsesződés" megy végbe. Ennek sok különféle tünete van: pl. amíg egykor a közösségi média oldalak egy űrt töltöttek be és praktikusak voltak, ma már kevéssé töltik be régi, kedvelt funkcióikat. A keresőoldalak egy ideig egyre jobb, egyre pontosabb találatokat adtak, ma viszont nehezebb információhoz jutni, és a keresést is elkezdte leuralni a mesterséges intelligencia. Egyre több a vacakul működő webáruház, silány vállalkozói weboldalak, chatbot ügyfélszolgálat, minden tele van reklámmal, tucatjával ugranak fel a felugró ablakok egy-egy kattintás után, már sok helyre regisztrálni kell és belépni, hogy lássuk a tartalmat. Nehézkesebb, szennyezettebb, kellemetlenebb leszz az interneten lenni. 

Azt érezhetjük az online világ talán túl van a hőskorán: a hanyatlás, minőségromlás jeleit már sokan tapasztalják. A KSH legfrissebb adatsora is azt mutatja, az internethasználat Magyarországon is kezd visszaszorulni némely területen és már nem annyira hasznos eszköz, mint egykor. Például a vállalkozások honlapján elérhető szolgáltatások közül (a honlappal rendelkező vállalkozások százalékában) termék- és szolgáltatásinformációk 84,2 százalék esetében voltak elérhetők 2025-ben. Miközben 2015-ben ez az arány megközelítette a 87 százalékot és 2160-ban, 2017-ben meg is haladta azt. 

Az online megrendelések a honlappal rendelkező vállalkozások körében 30% körül stagnálnak nagyjából egy évtizede, ahogy a termékek testreszabásának a lehetősége is 14-16, a megrendelések online követhetősége és a weboldal személyre szabásának lehetősége 13-15 százalék közt ingadozik. Az álláshirdetések, online jelentkezési lehetőség kategóriát nem tettük az ábrára, mert 2017 és 2023 között hiányoztak az adatok, viszont az adatsor szerint 2015-ben 27,4%, 2016-ban 29,7% volt az arány, 2025-ben csak 22,5% (igez, azóta a módszertan is változhatott).

Mint látható, az adatok szerint a vállalkozások a közigazgatási eljárásokat sem kezelik olyan arányban teljesen elektronikusan, mint 2019-ben, az információk megszerzésére pedig még 2015-ben is nagyobb százalékban használtak internetet. A többi kategórában is javulás alig, inkább stagnálás látszik.

Az AI-használat viszont előretört: a KSH két évnyi statisztikáját összevetve is látszik, hogy szinte minden területen nőtt mesterséges intelligencia felhasználási területe az MI használók százalékában. A legnagyobb előrelépés a vállalati ügyviteli folyamatok és vállalatirányítás területén történt: 14,1 százalékpont a különbség a 2024-es és 2025-ös arányszám közt. A termelés és szolgáltatás, valamint a marketing és értékesítés területén is volt növekedés, de kisebb mértékű. Visszaesés egyedül az IKT-biztonság területén mutatkozott, amelyik a logisztika után egyébként is az egyik legkevésbé kihasznált terület MI-szempontból.

A KSH adataiból az is kiderül, hogy amíg 2015-ben még a számítógépet használó vállalkozások közül 27,5% volt az informatikai szakembereket alkalmazó vállalkozások száma, ez 2025-re 32,9-re nőtt. Az idei éves adat nem elérhető a többi kategóriában.

Leszoktunk a netes vásárlásról 2025-re?

A KSH nemcsak a vállalati oldalról, hanem felhasználói oldalról is közöl adatokat. A friss statisztikák szerint a magyar háztartások 93,1 százalékának volt helyhez kötött szélessávú internet kapcsolata, és 95,1 százaléknak mobil szélessávú kapcsolata 2025-ben. Ez az első év, hogy a mobil arányaiban meghaladta a helyhez kötött netet. 

Amíg 2015-ben még a lakosság 78,8% használt valaha internetet, ez az arány 95,5 százalékra nőtt 2025-re. Az aktív használók aránya (akik 3 hónapon belül valamikor használtak internetet), 92,8 százalékos. Érdekes, hogy teljes 2% több mint egy éve használt utoljára internetet a KSH adatai alapján. 

Az internetes vásárlások népszerűsége jelentősen esett 2025-re az adatok szerint: 61,7 százalék volt azoknak az arány tavaly, akik a megkérdezésükhöz képest az utolsó 3 hónapban vettek valamit a neten, míg idán csak 54,8 százalék. Az tény, hogy a pandémia éveiben jelentős bővülést láthattunk, a 2025-ös adat a 2020-ashoz képest még mindig növekvőnek látszik. Az viszont érdekes, hogy a rekordinfláció évében sem estek vissza annyira a netes vásárlások, mint 2025-ben. 

2022 óta azt is jegyzik, hogy hogyan alakul bizonyos e-közigazgatási portálok igénybevétele az e-ügyintézés szintjei szerint. Az adatok szerint a hatóságok, közhivatalok, közintézmények honlapjainak vagy applikációinak használata 81,0 százalék volt 2022-ben (az összes éven belüli internethasználó számához viszonyítva). 2023-ban 82,4%, 2024-ben 84,5%, 2025-ben 83,2 százalék. Információszerzés vagy -hozzáférés a hatóságok, közhivatalok, közintézmények honlapjairól 78,4 százalékos volt 2022-ben, 2023-ban 79,7%, 2024-ben 82,0%, míg 2025-ben 80,0 százalék.

Adóbevallás online benyújtása a magánszemélyek, az adóhatóság, a munkáltató által 2022-ben 55,3 százalékos arányú volt az internethasználók körében, 2023-ban 63,1%, de itt már 2024-re is visszaesés történt: 52,9 százalékra. 2025-ben pedig 48,0%-ra apadt az arány. A hivatalos dokumentumok vagy igazolások, ellátások vagy jogosultságok online igénylése, egyéb kérelmek, igények vagy panaszok online benyújtása terén volt egyedül olyan növekedés, ami nem esett vissza 2025-re, vagy már 2024-re. 2022-ben még 17,6% volt azok aránya, akik használták utóbbi esetben az internetet, idén 34,7 százalék. 

Ahogy az adatokból is látható: az internethasználók köre bővül, azonban vannak jelei, hogy az emberek számára nem az egyik legkedveltebb szolgáltatás az online vásárlás, ügyintézés. Az is látszik, hogy a vállalkozások esetében nagyrészt stagnál az online lehetőségek kiaknázása, miközben a mesterséges intelligencia előretör. Ez egyelőre kevéssé javítja a felhasználói élményt, nem látszik, hogy jobbá tenné az internetet. A technológia azonban még nem kiforrott, a játszma még nincs lejátszva: az biztos, hogy a legnagyobb változást a mesterséges intelligencia jelenti majd az internetezésben, csak az a kérdés, pozitív lesz-e a változás a felhasználók számára.