Mitől lesz egy társadalom valóban élhető? És miért marad le Európa harmada ezen a téren? Megmutatjuk!
Magyarországon a tavalyi évben a felnőtt lakosság átlagosan 79 százaléka internetezett napi szinten. Ez az arány bár csak egyetlen százalékkal marad el az EU-átlagtól, mégis összességében a 7. legrosszabb adatnak számít. Igaz, Budapest és a Közép-Magyarországi régiói egészen jól teljesít a hozzáférésben, az Alföld és az észak-magyarországi régió viszont csúnyán lemaradt.
A legfrissebb statisztikák szerint az internetet mindennap használó felnőttek aránya 15 százalékponttal, 65-ről 80 százalékra nőtt az Európai Unióban 2020-ban – derült ki az Eurostat adataiból. A friss adatközlés rámutatott továbbá arra is, hogy a tavalyi évben az EU északi és nyugati régióinak többségében a lakosok viszonylag magas aránya, 10-ből jobbára több mint 9-en, számoltak be napi szintű internethasználatról.
Ezzel szemben Románia és Bulgária egyes területein a napi internetezők aránya több esetben még a 60 százalékot sem érte el. Így például a lista legalján tanyázó bolgár Severozapadenben a napi internetezők aránya mindössze a lakosság 53 százaléka volt. De nem volt sokkal jobb a helyzet a szintén bolgár Severen Tsentralenben sem, ahol a lakosság mindössze 55 százaléka internetezett naponta. Ugyanennyien használták az internetet az Északkelet-romániai területen is, míg hátulról a harmadik legrosszabbul két másik bolgár régió végzet egyaránt 56-56 százalékkal.
Kis magyar internetvilág
Ahogy a bevezetőben írtuk, az EU-ban a lakosság átlagosan 80 százaléka, azaz 10-ből 8 ember internetezik napi szinten. Magyarországon ez az arány éppen elmarad az átlagtól a maga 79 százalékával. Érdemes ugyanakkor például megjegyezni, hogy Izlandon a lakosság 98 százaléka internetezik napi szinten, de Finnországban, Svédországban, Dániában, Norvégiában, Luxembourgban, Hollandiában, és Németország legfejlettebb régióiban is 90 százalék fölött van a napi internetezők aránya.
Az adatokból látszik, hogy bár Magyarország alig van elmaradva az EU-átlagtól, még így is, ha az arányokat nézzük, és a holtversenyeket is beleszámoljuk, ez az egész EU 7. legrosszabb helyére elengedő. Közvetlenül Szlovénia és Olaszország előtt, de már Szlovákia után.
Érdemes egyébként azt is megjegyezni, hogy míg Magyarországon 2015-ben csupán a felnőtt lakosság 66 százaléka internetezett napi szinten, addig most ez az arány már 79 százalék. De 10 éve még csak 48 (!) százalék volt, azaz a felnőtt lakosságnak pusztán a fele.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Internetezés Magyarország régióiban
A friss adatok lehetőséget adnak arra is, hogy megvizsgáljuk, Magyarország egyes régióiban hogyan alakult a napi internetezők aránya. Mindjárt érdemes megemlíteni, hogy a legtöbb napi internetező Budapesten, a fővárosban él, itt a felnőtt lakosság mintegy 89 százaléka használja napi szinten a világhálót. A fővárt Közép-Magyarország követi a maga 86 százalékával, míg a harmadik legtöbben a Pest megyében élők neteznek napi szinten, az itteniek 81 százaléka.
Észak-Magyarországon azonban már több mint 10 százalékkal kevesebben élnek a napi internetezéssel, a helyi felnőttek csupán 72 százaléka. De nem sokkal jobb az arány az Alföldön sem, Dél-Alföldön a felnőttek 73, még Észak-Alföldön a 74 százaléka internetezik napi szinte. A hozzáférés tehát ezeken a magyar területeken a leggyérebb, persze ez összességében még mindig jóval jobb, mint Bulgária vagy Románia egyes területein, de Nyugat-Európa, sőt főleg Észak-Európa legtöbb területétől jócskán lemarad.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








