A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által pénteken benyújtott törvényjavaslat nem csak a PSZÁF MNB-be olvasztásáról, hanem a bankközi jutalékok magyarországi szintjének korlátozásáról is szól. A betéti kártyákra 0,2, a hitelkártyákra 0,3 százalékos interchange lesz érvényes eszerint.
Varga Mihály pénteken a bankkártyás fizetéseket, illetve a kártyapiacot nagyban érintő törvényjavaslatot nyújtott be. Az Országgyűlés honlapján megjelent javaslat szerint a belföldi kártyás fizetési műveletekre vonatkozó korlátozások lépnek életbe. A betéti kártyás tranzakciók után legfeljebb a fizetés értékének 0,2, hitelkártyás fizetésnél 0,3 százalékát szedhetik be a fizetési kártyát kibocsátó bankok. A javaslat szerint 2014. január elsejétől lesz érvényes a korlátozás.
Ahogyan arról korábban is írtunk, az MNB szerint a kártyatársaságok önkéntesen nem csökkentették az interchange díjakat, emiatt készült egy hosszú egyeztetés után egy tervezet, amelyben azt javasolta az MNB, hogy a nemzetközi díjakhoz igazítsák a hazai bankközi jutalékokat. Az MNB szerint a piac ezt a díjcsökkenést továbbadja majd a kereskedőknek.
Az Európai Bizottság által július végén közzétett irányelvtervezet gyakorlatilag a most megjelent magyar javaslattal azonos mértékben korlátozná az interchange díjakat, de kezdetben csak a nemzetközi bankközi jutalékokra lenne érvényes. Csak egy közel két éves átmeneti időszakot követően vonatkozna az EU-s javaslat a belföldi interchange díjakra.
A szabályozás ellen szóló érvként a piaci szereplők arra hívták fel a figyelmet, hogy drasztikusan nő majd a kibocsátás költsége, ami növelheti a kártyadíjakat. Ezt modellezve a jegybank arra jutott, hogy egy az egyben áthárítva 20 százalékos kártyadíj növekedés (körülbelül 5-600 forint) elképzelhető, de nem reális, hogy emiatt sokan visszaadnák a kártyáikat.
Ezzel gyakorlatilag lezárul az úgynevezett bankkártyacsata, amely a két legnagyobb kártyatársaság közötti vitát jelenti. A Visa jelenleg a MasterCardnál alacsonyabb bankközi jutalékkal rendelkezik Magyarországon egy korábbi uniós vállalása miatt, és szerintük ezért veszítették el a magyar piacon szerzett részesedésük nagy részét az utóbbi években. Elméletileg ennek a szabályozásnak nincsen köze a Visa és a MasterCard interchange díjai közötti köülönbséghez, de mivel mindkét társaságra vonatkozik, megszűnteti az interchange díjakban tapasztalt különbségeket.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A kibocsátó bankok az elfogadóktól szedik be az interchange díjakat, amelyeket eredetileg a kártyakibocsátás ösztönzésére, és a kibocsátás költségeinek fedezésére vezettek be. A bankközi jutalékot az elfogadásért cserébe a kereskedőktől beszedett kereskedői jutalék fix elemként kezelik a pénzintézetek. Vagyis a beszedett, majd továbbadott bevétel összességében a bankszektor jövedelme. Egy-egy bank nem csak kibocsátó, vagy elfogadó, hanem gyakran mindkettő egyszerre, így összességében az egymásnak fizetett jutalékok szektorszinten akkor eredményeznek nagyobb bevételt, ha a díj minél magasabb, és azokat az elfogadók áthárítják a kereskedőkre (ami a gyakorlatban így is történik).
Mivel a most javasolt korlátozás alacsonyabb szintekre szorítja az interchange díjakat, az elfogadó bankok az MNB várakozása szerint csökkenteni fogják a kereskedői jutalékokat, így nőhet azon kereskedők száma, amelyek kártyát fogadnak el. Az elfogadói infrastruktúra fejlesztése jelenleg a jegybank egyik fontos célkitűzése, így a szóban forgó javaslat e cél teljesülését segítheti.
A fizetésikártya-rendszerek működése
"A fizetésikártya-rendszerek működéséhez négy szereplő együttműködése szükséges. A négy szereplő a kártyabirtokos, a kereskedő, a kártyabirtokos pénzforgalmi szolgáltatója (kibocsátó) és a kereskedő pénzforgalmi szolgáltatója (elfogadó). Miután a kártyabirtokos fizetési kártyát kap a kibocsátótól és fizet vele a kereskedőnél, az ellenőrzi a kibocsátónál, hogy van-e elegendő fedezet a kártya mögött álló számlán. Amennyiben megtörténik a fizetés, a kereskedő elküldi a tranzakció adatait az elfogadónak, aki ezt továbbítja elszámolás céljából a — jellemzően kártyatársaságok által üzemeltetett — elszámoló rendszerbe. A bankközi elszámolást és kiegyenlítést követően az elfogadó jóváírja a vásárlás összegét a kereskedő számláján.A fizetési kártyák elfogadásáért a kereskedők jutalékot fizetnek az elfogadói szolgáltatásra szerződött pénzforgalmi szolgáltatónak (kereskedői jutalék). Ez tartalmazza többek között az elfogadói szolgáltatáshoz kapcsolódó költségeket, az esetek többségében a POS terminál bérleti díját és a bankközi jutalékot. A bankközi jutalék a vásárlás összegének százalékában meghatározott érték. A bankközi jutalékot az elfogadó pénzforgalmi szolgáltató fizeti meg a fizetésnél használt kártyát kibocsátónak, az elfogadó pedig beépíti ezt a kereskedői jutalékba." (MNB, Jelentés a fizetési rendszerről, 2012.)
Az ünnepi időszakban érdemes alacsonyabb napi költési limitet beállítani a kártyánkra, így még ha csalók is próbálkoznának, korlátozott összeget érhetnek csak el.
Megjelentek az első „felszeletelt” 5G hálózatok a szolgáltatók kínálatában: tömegrendezvényeken vagy katasztrófa helyzetekben is segíthet az új technológia.
Fontos lenne az iskolákban is megtanítani azt, hogyan lehet védekezni az álhírek ellen, ezeknek a terjedését ugyanis a mesterséges intelliencia egyre jobban segíti elő.
Az előfizetéses modellek elterjedése sok felhasználóra jelentős költségeket ró, ezért egyre többen keresik az ingyenes alternatívákat a praktikus szoftverek tekintetében is.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Akár online vennénk koncertjegyet karácsonyi meglepetésként, akár egy hagyományos boltban szereznénk be az ajándékokat, a Mastercard Gold betéti kártya mindkét esetben kéznél van.
