Elhunyt Sebő Ferenc

Sebő Ferenc 1947-ben született Szekszárdon. Zenei tanulmányait, a zongora- és csellóleckéket már korán megkezdte. Ennek ellenére 1970-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Itt ismerkedett meg évfolyamtársával, Halmos Bélával. Hamarosan zenélni kezdtek, és gyakran adtak elő megzenésített József Attila-verseket. Tehetségükre Berek Kati színésznő is felfigyelt. Bevette őket az Egyetemi Színpadon futó műsorába, később pedig együtt járták az országot. A Halmos–Sebő duó idővel együttessé bővült. Historikus énekeket, népdalfeldolgozásokat és énekelt verseket játszottak - jelentette a 24.hu.

Az építészi pálya helyett végül teljesen a zene felé fordult. Amikor megismerkedett a széki zenével, figyelme az autentikus hangszerek és a hagyományos dallamok felé irányult. Bekapcsolódott a népzenei gyűjtésbe. Később a Bartók Táncegyüttes zenei vezetőjeként Timár Sándorral közösen kulcsszerepet vállalt a néptánc népszerűsítésében. Munkájukkal elindították a hazai táncházmozgalmat, amelynek köszönhetően a fiatalok is megismerhették és megszerethették ezt a világot. Tudását hivatalos formában is elmélyítette, majd 1989-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán szerzett diplomát.

Pályafutása során a magyar kulturális élet számos meghatározó intézményében dolgozott. Kutatott a Népművelési Intézetben és az MTA Zenetudományi Intézetében. A kilencvenes évektől a Magyar Televízió népzenei és régizenei műsorait szerkesztette, köztük a "Cimbora" adásait. Éveken át volt az Állami Népi Együttes művészeti vezetője. Később a 2002-ben alapított Hagyományok Háza szakmai igazgatójaként tevékenykedett. A szélesebb közönség a "Fölszállott a páva" című televíziós tehetségkutató zsűrielnökeként, valamint saját rádióműsora házigazdájaként is ismerhette.

A Sebő Együttes alapítójaként több mint harminc lemezt jelentetett meg. Pályájának egyik legkiemelkedőbb része a versmegzenésítés volt. Többek között József Attila, Weöres Sándor és Nagy László műveihez írt dallamokat. Emellett számos színházi zene és filmzene is fűződik a nevéhez. Kulturális és értékmentő munkásságát 2012-ben Kossuth-díjjal, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze elismeréssel jutalmazták.