Kimondta az RTL vadiúj Cápája: sok befektetőt riaszthatnak el a különadók Magyarországról

Pénzcentrum: Korábban több ízben is elmondták a Cápák, hogy a jelentkezők közül sokan tévesen egyfajta jótevőnek hiszik őket: csak nyélbeütik a műsorban az üzletet, aztán a vállalkozó hátradőlhet, kezdődik az aranyélet. Közben itt kőkemény üzletről van szó. Milyen elvárásai vannak azokkal szemben, akikhez betársul? Gondolom, ön sem feltétlenül jótékonykodni érkezett.

Orbók Ilona: A jótékonykodást kifejezetten fontosnak tartom és jelentős szerepet játszik az életemben, magánéletben már hosszú évek óta adakozunk a férjemmel szervezeteknek vagy magánembereknek (sportolóknak, művészeknek stb.), de ez egy üzleti műsor, ami nem erről szól. Persze itt is jöhet ötlet, amiben nem a befektetést látjuk, hanem egy olyan célt, amire szívesen adunk pénzt, anélkül, hogy azt haszonnal visszavárnánk. Én a korrekt és tisztességes üzletkötésben hiszek, ami a kölcsönös előnyökön alapul, a végén járjon mindenki jól. Azokkal szemben, akikhez betársulok, van egy szakmai és egy emberi, etikai elvárásom. A szakmai elvárás lényege, hogy egy működőképes ötlettel, start-up vállalkozással jelentkezzenek, amiben innováció, kreativitás és potenciális magas jövőérték van. Egy befektetőnek ez a legfontosabb, hogy egy adott idő után haszonnal tudjon kiszállni. Nekem pénzügyi, közgazdász végzettségem van és mindig is ezen a területen dolgoztam, végjártam a ranglétrát és kijártam a megfelelő iskolákat, ma már mint cégvezető és befektető tevékenykedem. Ezért szakmámból és tapasztalatomból kifolyólag én ennek megfelelően a pénzügyi felkészültséget vizsgálom, azaz a pénzügyi tervet. Abból próbálok gyorsan a pitch alatt egy üzletértéket kalkulálni és ha tetszik ajánlatot tenni. Az emberi, etikai elvárás az, hogy őszinte, korrekt, tisztességes partner legyen, aki a vállalkozása iránt elkötelezett, határozott és teljeskörűen képben van a szolgáltatással vagy termékkel, amivel foglalkozik.

Az előző évadokban több esetben például az is gátolta a befektetést, hogy az adott vállalkozó csak mellékállásban tudott a cégével foglalkozni. Tényleg probléma, ha valaki kezdetben nem tud teljes egészében a kezdő vállalkozásából megélni?

Egy kezdő vállalkozásból van, hogy nehéz megélni és sok embernek nincs annyi tartaléka, amivel az első évek veszteségeit finanszírozni tudja. Azonban egy vállalkozás akkor egészséges, ha növekszik és profitot termel. Jöhetnek váratlan körülmények vagy nehezebb időszakok, de egy vállalkozó pont attól első ember, mert ezekből fel kell tudjon álljon. Szerintem ez határoz meg minket, nem a hibák, mert mindenki hibázik és vannak rossz döntések, a lényeg, hogy azokból hogyan tudunk kijönni. Egy befektető keresés is megoldás lehet erre. Ennek alapján, mellékállásban nem lehet valaki teljes értékű vállalkozó, ahhoz szerintem teljes erőbedobással oda kell magát tegye.

A műsorba gyakorlatilag az élet minden területéről jelentkeznek vállalkozások a vegán sonkától az elektromos rollereken át az űrkutatásig. Ön melyik piacokat, területeket érzi leginkább magáénak? Csak ezekre korlátozza a befektetéseit?

Eddigi befektetői, tanácsadói pályafutásom során nagyon sokféle iparági befektetésnél voltam jelen. Hiszen a cégcsoportunkban, a BDO-ban is általában úgy növekedünk, hogy cégeket hozunk be. Illetve transzferár szakértőként én rengeteg iparággal találkozom, ahol különféle tranzakciók árát határozzuk meg, általában nemzetközi viszonylatban. Ezért is szeretem a szakmám, mert nagyon széles rálátást ad szinte az összes iparág működésére, mert transzferár tanácsadóként egy multinacionális vállalkozás teljes értékláncát értenünk kell, ahhoz, hogy aztán megfelelően tudjunk tranzakció értéket meghatározni. Ennek alapján, eddig én főként nagyobb multinacionális cégekkel foglalkoztam, de vannak befektetéseim kisebb hazai cégekben is, így azok működését is látom.

Azonban van egy iparág, ami kifejezetten érdekel, főként a gazdasági értékteremtő képessége miatt, mert abban az iparágban realizálódik a legmagasabb haszon, ez pedig nem más, mint a luxus iparág.

Ezért el is végeztem egy duális MBA képzést Párizsban és Milánóban (a két legmeghatározóbb városban ezen a területen), hogy jobban megértsem, hogyan működik ez a gazdasági folyamat, ami olyan profitot termel, ami máshoz nem hasonlítható. Nagyon érdekes volt megtapasztalni, hogy valójában nem csak a haszontermelő képessége más, mint más iparágnak, de a teljes működés is már az alapelvektől kezdődően. Ilyen alap paradigma, hogy a mennyiség növelése nélkül, kell tudni növekedni. Hiszen itt nem aza cél, hogy mindenkinek ilyen termékei legyenek, mert akkor elveszti a luxus státuszát. Nagyon szeretem gazdaságilag vizsgálni ezen iparág cégiet és fantasztikus cég történetüket is. Viszont ezekében a cégekben egy közös biztos van, ami az idő faktor, azaz egy luxus ipari cégnek nagyon hosszú múltja van jellemzően (100+ év). Ennek alapján ilyen befektetésre nem számítok a műsorban.

A fentieknek megfelelően, nem korlátozom a befektetéseimet egy kitüntetett területre. Ahogy egy igazi Cápa, „mindenevő” vagyok, szinte minden üzletág érdekel, ha kellő fantáziát és üzleti, pénzügyi potenciált látok benne.

Van esetleg olyan terület, amelyről előre elhatározta, hogy - bármennyire is ígéretes legyen az adott jelentkező -, távol marad tőle?

Bizonyára vannak olyan extrém területek, amelyek kívül esnek a befektetői érdeklődésem körén, de most nehezemre esne hirtelen megnevezni ilyet. A törvényes befektetések területén talán nincs is ilyen.

A bemutatkozó riportjában említette, hogy eddig is követte a showműsor történéseit. Volt olyan vállalkozás, amelybe ön is szívesen befektetett volna, vagy éppen pont a Cápákkal ellentétben látott benne lehetőséget?

Ilyen részletességgel nem elemeztem az előző évadok befektetési lehetőségeit, inkább az adások hangulata és dinamikája keltette fel az érdeklődésemet.

Korábban Balogh Levente már nyomatékosan felhívta a jelentkezők figyelmét, hogy ne próbálják meg átvágni a Cápákat, úgysem fog sikerülni. Ön szerint mik azok a figyelmeztető jelek, amelyekből szinte azonnal kiderülhet, hogy valami nem stimmel? Elég például csak a számokat megvizsgálni?

A gyakorlott befektető az üzleti terv alapján már nagy biztonsággal látja, hogy egy befektetés milyen jövőértéket képvisel. Ebből az is kiderül, ha nem reálisak a számok, ha kozmetikázzák a terveket. Ezt nem érdemes csinálni, mert ez a befektető rögtön elveszíti a hitelességét, márpedig az általam is említett etikai normák miatt egy ilyen partnerhez én nem kívánok betársulni.

Az utóbbi években, talán a Cápák között hatására is, egyre többen vágtak bele valamilyen vállalkozásba. A mostani gazdasági helyzetben, kamatkörnyezetben ez nem egyszerű: mire kell feltétlenül figyelnie annak, aki a mostanihoz hasonló, nehéz időszakban indítaná be vállalkozását?

A mai időkben minden befektető nagyobb körültekintéssel és óvatossággal kezd egy új vállalkozásba. Gondosan meg kell vizsgálni az ötlet piacképességét, finanszírozási hátterét és figyelemmel kell lenni a gazdasági környezet változásaira, gondolok itt a kamatkörnyezetre, árfolyamváltozásra, az infláció alakulására és annak a vásárlóerőre gyakorolt hatására, illetve a szabályozási környezet kiszámíthatóságát sem lehet figyelmen kívül hagyni.

Legfontosabb a felkészültség, előzetes elemzése az iparágnak, versenytársaknak, piacra lépési modelleknek stb. Összességében ma azoknak a vállalkozásoknak vannak jó indulási esélyei, amelyek gyors cash flow termelő képességgel rendelkeznek az indulásuktól fogva.

Ön szerint melyek egy kezdő vállalkozás sikerének főbb összetevői, hány százalékban járul ehhez hozzá például az alapötlet, amelyre építve elindul egy-egy cég? Melyek a legnagyobb hibák, amelyeket a kezdő magyar vállalkozók rendre elkövetnek?

Az alapötlet döntő fontosságú. Rossz vagy kevésbé átgondolt alapötletből soha nem lehet sikeres vállalkozást létrehozni. Persze egy jó alapötlet sem feltétlen garancia a sikerre. Ehhez mindenképpen szükség van még egy jó üzleti modellre, megfelelő pénzügyi háttérre és gazdasági környezetre és végül, de nem utolsó sorban szerencsére. A szerencse mindig része az üzleti sikernek, de erre építeni csupán nem lehet.

Legjelentősebb hibának a felkészületlenséget mondanám, a „csak úgy belevágni és meglátjuk majd mi lesz” felfogás általában nem vezet jóra.

Mennyire kell kimértnek lennie egy sikeres vállalkozónak? Valamilyen szinten az sem jó, ha az ember nem mer hibázni, így a döntéseit is ezen félelem mentén hozza meg. Mennyire jellemző, hogy a magyar cégvezetők szakértői segítséget kérnek egy-egy hasonló helyzetben? Hogyan alakult ez a tendencia az utóbbi években?

Az ésszerű kockázatvállalás az üzleti életben elért siker elengedhetetlen tartozéka. Aki kerül minden kockázatot, azt a siker is kerülni fogja. A mai nehéz és kiszámíthatatlan gazdasági környezetben egyre többen kérnek befektetői tanácsot tőlünk és most tényleg nem árt az óvatosság. Ma ez sokkal nagyobb mértékben jellemző a hazai, de a nemzetközi üzleti életre is. Ezzel együtt a sikert most sem adják ingyen, a kockázat minden üzleti döntésben, akárcsak a döntés halogatásában, benne van.

A hibázást illetően, nincs olyan ember, aki ne hibázna és szerintem kell is, hogy hibázzunk, hiszen abból tanulunk és az határoz meg minket, ahogy a hibáinkból tanulunk és felállunk. Ezért lehet, hogy furcsán hangzik és remélem nem értik félre, de kívánom minden vállalkozónak, hogy hibázzon, annak érdekében, hogy tanuljon belőle és sikeres vállalkozó legyen.

Egyre több sikeres fiatal vállalkozó tűnik fel: például a Balázs Kicks alapítóját, Pachert Balázst az előző évadban már-már maguk között látták a Cápák. Hogy értékeli, tényleg erősebben érzékelhető a generációváltás a hazai vállalkozói körökben?

Igen, a fiatal vállalkozók számának növekedése az utóbbi évek egyik legörvendetesebb fejleménye. Többségük már nem kényszervállalkozó, sokan közülük  az IT- iparágban indítottak sikeres vállalkozást és ez a jövőre nézve nagyon bíztató. Észtország sikere mögött jelentős részben az ilyen fiatal vállalkozók álltak, reméljük, hogy ez nálunk is egyre inkább így lesz. Ez egy örök körforgás és itthon is láthatók már a jelei. Szeretem, ha a vállalkozói szellem már fiatal korban ott van az emberekben, akár, ha csak kis dolgokra gondolunk, például a gyerekek a játékaikat adják el stb. Én az első befektetésembe 23 évesen szálltam be, mikor egy barátnőm ékszer márka építésében vettem részt, ami mára az egyik piavezető hazai márka lett.

Mekkora kihívást jelent ez a régi motorosoknak? Mennyire nyitottak az idősebb cégvezetők például a technikai, stratégiai újdonságokra, a megújulásra? Csak az lehet a túlélés titka, ha lépést tudnak tartani a fiatalokkal?

Aki nem képes az üzleti dinamizmusra, a stratégiai újdonságokra, új ötletek és az innováció befogadására, az menthetetlenül lemarad, esetleg elbukik. Ez egyaránt vonatkozik a fiatalokra és az előttünk járó nemzedékekre is. Az igaz, hogy a korábbi időszakban szocializálódott, a régi rutinokra támaszkodó üzletembereknek ez a váltás egyfajta kihívást jelent, de ezeknek az új kihívásoknak ebből a generációból is sokan meg tudnak felelni.

Bemutatkozásában azt is említette, hogy szeretne nagy hangsúlyt fektetni az edukációra. Mi az, amit a jelenlegieken felül mindenképp tanítani kellene a vállalkozásról, az üzleti életről, vagy szimplán a pénzügyekről a magyar iskolákban? Milyen hiányosságokat lát a fiatalok fejében ezekben a témákban?

A legfontosabb a vállalkozó szellem felkeltése és a sikeres vállalkozói készségek, képességek fejlesztése. Nagyon fontosnak tartom a jó fellépést, a rátermett tárgyalóképességet, a költség-haszon elemzés elsajátítását és a kockázatkezelési ismereteket. Továbbá, nem csak a szakmám (adótanácsadás) iránti szeretet beszél belőlem, de szerintem fontos lenne, ha az adózással már korábban – az iskolapadban – megismerkednének a diákok. Ugyanis fontos érteni, hogy az adott ország, amiben vállalkozni szeretnének, milyen forrásokból dolgozik. Ezek mind elsajátíthatók és fejleszthetők.

A pénzügyi kultúra területén vannak még alapvető hiányosságok, de a fiatalok nem állnak ebben sem rosszabbul, mint mások. Talán, ami leginkább hiányzik sok fiatalban, az a türelem és kitartás, szakmai alázat. Itt azonban a mérték a fontos, mert a türelem nem azonos a kivárással, lassúsággal, tétlenséggel. Van olyan helyzet, amikor kifejezetten pozitív hajtóerő a türelmetlenség, a siker gyors akarása.

Mennyire lehet manapság nőként összeegyeztetni a karriert a gyermekvállalással, családdal? Szükséges választani a kettő között? Milyen területeken lehetne még fejlődni?

A karrier és a család összeegyeztetése talán a legnagyobb kihívás egy nő életében, főleg a több gyermeket nevelő családok esetében. Hiszen míg az üzleti életben tapasztaljuk, hogy egy vezető pótolható, addig egy család életében az anya nem. Nekem egy óvodás és bölcsődés korú gyermekem van és bizony saját magamon látom, hogy mennyire nehéz a karrier és a család összeegyeztetése, ez segítség és támogatás nélkül nem menne. Szerintem nagyon fontos, hogy az anyák megfelelően legyenek támogatva, mert gyermekvállalás után a munka világába sem egyszerű visszatérni, egyik napról a másikra legalábbis biztosan nem megy. Azonban, szerintem a mai világban az anyáknak szüksége van a hosszú otthonlét után egy kis változatosságra, amit talán egy munkahely meg tud adni még ha azt az elején (természetesen) nem teljes állásban is végzi.

Így szerintem a példamutatás nagyon fontos, hogy szélesítsük a női karrierlehetőségek csatornáját. Ezért is örültem, hogy másik új Cápa társam, Eszter szintén több gyermekes családanya és sikeres vállalkozó.

Korábbi cikkünkben mi is foglalkoztunk a férfiak és a nők között tátongó bérszakadékkal. Erre az Unió egy központi szabályozással találna megoldást: hogy vélekedik erről a törekvésről, illetve szükségesnek látja-e például a nyilvános bértáblák bevezetését a munkahelyeken?

Azon a véleményen vagyok, hogy a bér és fizetés, beleértve az egyéb juttatásokat a munkaadó és munkavállaló közötti magánjogi megállapodás, aminek a nyilvánossága adott esetben személyiségi jogokat és üzleti érdekeket is sérthet, tehát a teljes nyilvánosságát problematikusnak látom.

Ugyanakkor a mai sikeres üzleti vállalkozásokban egyre inkább szűkül ez a bérszakadék, ami egy nagyon pozitív folyamat és én mindent meg is teszek annak érdekében, hogy minél előbb betemessük ezt a szakadékot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt Varga Eszter, az RTL új Cápája: Most különösen nehéz a vállalkozók helyzete

"Először is az emberbe, aztán az iparágba és a jövőbe fektetek" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Dr. Varga Eszter, a Cápák között új Cápája.

A friss adatok szerint az idei második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 2,4 százalékkal csökkent év/év alapon: ez az adat az amúgy sem derűs várakozásokat is alulmúlta, főleg a csökkenő reálbérek, a visszaeső fogyasztás és a mérséklődő beruházások húzták le a mutatókat. Hogyan érinti, és milyen kihívások elé állítja a recesszió a BDO Magyarországot? Önök hogy kalkulálnak, meddig tarthat még a "szűkös" időszak a magyar gazdaságban, milyen gyors lehet a visszapattanás?

A magyar gazdaság most egy nehéz, válságos időszakát éli, de már láthatók a javulás jelei. Mi reálisnak tartjuk a jövő évre nézve az infláció érdemi csökkenését és a szerény növekedés visszatérését. Hazánk a nemzetközi gazdasági folyamatoknak erősen kitett ország, hiszen alapvetően exportorientált gazdasággal rendelkezünk, nagy mértékű függéssel a német gazdaságtól. Tehát érdemi és jelentős fellendülés csak akkor következhet be, ha lesz újból komoly európai konjunktúra. Ez egyelőre még várat magára.

Számos jelentős változás lépett életbe a közelmúltban: ilyen például a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer és az ahhoz kapcsolódó környezetvédelmi termékdíj, amely az érintetteknek jelentős díjtétel-emelésekre kényszeríthetett. Azaz, önök mit tapasztalnak, tényleg nem volt más lehetőség, mint áthárítani az ügyfelekre, vásárlókra a keletkező többletköltségeket? Lehetnek olyan vállalatok, akik a maguk javára tudják fordítani ezt a rendszert?

Mindig van többféle opció, a kormány ezt a megoldást választotta. Alapvetően egyetértek a „szennyező fizet” elvvel, itt tehát nem is az elvvel van probléma, hanem a mértékkel és a bevezetését megelőző egyeztetések hiányával.

Általános az a tapasztalat, hogy a gyártókra, kereskedőkre kivetett extra-terheket végül mindig a végső felhasználók, a fogyasztók fizetik meg, hiszen a közgazdaság törvényeit nem lehet tartósan megerőszakolni vagy azért súlyos árat kell fizetni.

A másik nagy érvágás a hazai vállalkozók életében a KATA átalakítása volt. Mit gondol, ez szükséges lépés volt, tényleg "ügyeskedésre" használták ez az adónemet Magyarországon?

A KATA egy nagyon sikeres adómodell volt, elődjéhez (EVA) hasonlóan. Bizonyára voltak olyanok, akik erre a célra használták és bizonyos esetekben bújtatott alkalmazás célját is szolgálhatta, ezért a reformja időszerű és helyes volt. Itt megint a bevezetés rapid és kellően át nem gondolt, az érintettekkel nem egyeztetett módja és a részletszabályok egyes pontjai vethetnek fel kérdéseket. Sajnos a kivezetéséhez nem kapcsolódott egy hasonló új alternatíva bevezetése.

2024 is bővelkedik a változásokban: például a jövő évben, ha némileg módosítva is, de maradnak az úgynevezett extraprofitadók. Ön szerint a bevezetett, és kisebb-nagyobb változásokkal fenntartott különadók mekkora hatást gyakorolnak a magyar gazdaság működésére? Azon felül persze, hogy a költségvetésnek bevételt jelentenek.

A különadók alapvetően átmeneti jellegűek, a legnagyobb problémát ennek kapcsán is a kiszámíthatatlanságban látom, ami a vállalkozói környezetben bizonytalanságot okoz. Azt ígérték korábban, hogy idén az év végén kivezetik a különadókat, a vállalkozások ennek figyelembevételével készítették el a jövő évre vonatkozó üzleti terveiket, majd varatlanul kiderült, hogy még jövőre is hatályban lesznek.

Sok potenciális befektetőt ezek a bizonytalanságok elriasztanak a beruházástól, vállalkozástól. Azt persze értjük, hogy van egy költségvetési kényszer, de érdemes lenne jobban ügyelni a szabályozói környezet kiszámíthatóságára, megbízhatóságára.

Fotók: RTL Magyarország