A Wekerle Plusz Program és az energetikai otthonfelújítási támogatások újabb fordulatot hozhatnak a piacon.
Már több mint egy éve annak, hogy Budapesten elindult a hőgyűrű kiépítése, amely a tervek szerint össze fogja kötni a budai és pesti távhő vezetékeket. A levegőszennyezettséget visszaszorító fejlesztés 40-45 ezer belvárosi lakást érint Pesten. Emellett a 2021-ben érvénybe lépő, uniós szintű épületenergetikai szabályozás eddig nem rögzített intézkedéseket is megkövetel az építkezéseknél, például azt, hogy a felhasznált energia legalább negyede megújuló forrásból származzon. Ez komoly kihívás elé állíthatja a beruházókat.
Bár sokaknak a távfűtés hallatán még mindig a távhővel ellátott panellakások fűtéskorszerűsítését, és az egyedi hőmennyiség-mérő rendszerek kialakítását megelőző időszak juthat eszébe. Az elmúlt két évtizedben megváltozott a fűtési eljárás általános megítélése, és mára a fűtési rendszerek rangsorában a leggazdaságosabb és környezetkímélőbb megoldások között tekintenek rá. Mindehhez persze szükség volt a technológia továbbfejlesztésére, a panelházak és egyéb társasházak nagy ívű korszerűsítési projektjeire, illetve arra, hogy 5 százalékos áfakulccsal vehető igénybe a szolgáltatás. A korszerűsített panelházakon túl azonban egyre több lakóingatlan-fejlesztő választja ezt a fűtési megoldást, főként azért, mert akár hűtésre is alkalmassá tehető a rendszer.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az irodaházak építésénél szinte már elsők között szerepel a fejlesztők listáján a távhő rendszer kiépítési lehetőségének vizsgálata: "Többen még mindig a panelekkel társítják a távfűtést, pedig már van olyan most fejlődő városnegyed, ahol az összes új épületet ezzel a megoldással tervezik fűteni. Az utóbbi években emellett a hőszivattyús fűtési mód is előre tört az új lakásoknál, hiszen ezek a rendszerek már most megfelelnek a 2021-től életbe lépő, szigorú előírásoknak. Összességében elmondható, hogy a korszerű és környezetbarát fűtési, szigetelési megoldásokkal rendelkező lakások, akár 20-30 százalékkal is drágábbak lehetnek, mint kevésbé modern társaik".
A 2021-ben életbe lépő új energetikai követelmények ugyanis óriási kihívás elé állítják a beruházókat és a magánépítkezőket. Kevesebb, mint másfél év múlva már csak olyan lakás kaphat használatbavételi engedélyt, amelynek energiaigénye közel nulla, és primer energiaszükséglete (fűtés és melegvíz-előállítás) legalább 25 százalékban megújuló energiaforrásból biztosított, tehát elvárás lesz a legalább BB energetikai minősítés is. Ráadásul a felújításoknál és korszerűsítéseknél is figyelembe kell venni ezeket az előírásokat. Azon kívül, hogy a rendszerek kiépítése számottevő plusz költséget jelent mind a tervezés, mind a kivitelezés során, teljesen új szemléletet is kíván.
A falusi CSOK is pozitív hatással van a kistelepülések lakásállományának energetikai állapotára, hiszen a maximum 10 millió forintos támogatás összegének felét mindenképpen bővítésre és / vagy korszerűsítésre kell fordítani. A plusz forrás pedig lehetőséget biztosít nyílászárócserére, szigetelésre, fűtéskorszerűsítésre, sőt akár napelemek vagy hőkollektorok telepítésére is.
Már nem olyan vonzó a magyar lakáspiac a külföldieknek: a drágulás és az erős forint is közrejátszik
Jelentősen visszaesett a külföldiek aktivitása a magyar lakáspiacon: tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi állampolgár vásárolt ingatlant.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







