Megfordulni látszik a trend az albérletpiacon: már több a lakás, mint a bérlő

Az első negyedévben a fővárosban fajlagosan havi 3000 forintot kértek egy négyzetméterért a lakásbérleti piacon: a bérlemények elhelyezkedésétől függően kialakult árkülönbségek az eddigi ingatlanpiaci tapasztalatokat erősítették meg. Amíg Buda népszerű területein (a III. és XI. kerületekben) 2800 Ft/m2-ért lehetett bérelni, addig a belvárosban (a VI. és IX. kerületben) ez az összeg már 3100 forint volt. A centrum másik szektorában (a VII. kerületben) 3200 forintot kértek egy négyzetméterért, míg a fővárosi csúcstartó ismét Angyalföld (a XIII. kerület) lett a maga 3300 Ft/m2 árával. "Ezek az összegek a 2019. évi átlagárnál 7,5 százalékkal alacsonyabbak voltak, ami egyértelműen összefüggésbe hozható a koronavírus-járvány következményeivel" - összegezte az Otthon Centrum által közvetített albérletekről készült legfrissebb felmérést Soóki-Tóth Gábor.

A vezető elemző elmondta, hogy a vidéki régióközpontokban a fővárosi átlagérték kétharmadáért lehetett bérelni az első negyedévben. A legmagasabb bérleti díjat Székesfehérváron és Debrecenben kérték (2300 Ft/m²), ezután következett Győr (2200 Ft/m²), majd Sopron (2100 Ft/m²). A többi régió központban 2000 Ft/m2 alatt volt a havi fajlagos bérleti díj átlagértéke. A legolcsóbban Kecskeméten lehetett bérelni (1600 Ft/m²). "A vidéki albérletpiacon is megfigyelhető a bérleti díj csökkenése, de ez a fővárosi értékhez képest mérsékeltebb volt" - ismertette a vidéki adatokat Soóki-Tóth Gábor.

A bérlők kilétét vizsgáló 2018-as KSH felmérés ugyanakkor figyelemre méltó szociológiai összefüggést tárt fel: kiderült, majdnem a bérlők fele (48 százalékuk) rokonok, ismerősök révén került kapcsolatba a lakás tulajdonosával, ami igazolja azt a feltételezést, hogy a bérbeadás személyes bizalmon alapuló üzleti kapcsolat és érdekközösség. Ugyancsak az említett KSH-tanulmány állapította meg, hogy országosan az összes bérelt lakás 39 százalékát Budapesten, további 30 százalékát a megyeszékhelyeken adják ki, és csak kevesebb, mint egyharmad jut a többi városba vagy községbe. Ezek az arányok pedig jellemzően ma is irányadóak.

"A már érzékelhető árcsökkenés egyértelműen a járványnak tudható be, és a következő hónapokban várhatóan tovább folytatódik az albérletárak mérséklődése. Ennek mértéke a járványhelyzet súlyosságától és hosszától függ" - mutatta be a legvalószínűbb forgatókönyvet Soóki-Tóth Gábor, aki szerint a keresleti oldalon a fővárosban és vidéken egyaránt az egyetemek bezárása érezteti hatását az albérletpiacon. De az idegenforgalom és az ehhez kapcsolódó vállalkozások leállása miatt is csökkenő kereslettel számolhat a piac: a diákok kiköltözése után az átmenetileg munkanélkülivé vált albérlők távozása is keresletcsökkenést jelez. Ugyanakkor a piac reagál a változásra, az eddig jellemzően turisztikai célú bérletek egy része megjelenhet a hosszú távú bérbeadásban, ami főleg Budapesten és a régióközpontokban jelenthet kínálat bővülést. "Ez a két változás együttesen a bérleti díjak fél évtizede tartó növekedési trendjének megfordulását vetíti előre" - mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.