Azon megy a vita, hány fokra hűtsétek az irodát, lakást? Itt a válasz!

A legfrissebb meteorológiai előrejelzések, illetve az EMMI Klímaváltozás és Környezeti Egészséghatás Elemző Osztály szakmai javaslata indokolja a riasztást. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kánikulára való tekintettel az elmúlt időszakban számos olyan szociális és egészségügyi intézkedést rendelt el, amelyek az emberek biztonságát szolgálják. Többek között olyan diszpécserszolgálat kezdte meg működését, amely a klimatizált helyiségek, vízosztó pontok, párakapuk, ivókutak elhelyezkedéséről nyújt naprakész információt az érdeklődőnek, ugyanakkor a közterületeken a szociális munkások aktívabb jelenlétével is számolhatnak, a rászorulókat és hajléktalanokat pedig az eredeti funkciójától függetlenül bármelyik szociális intézménynek be kell fogadnia.

A nagy meleg még az egészséges szervezetet is megviseli, ingerlékenyebbek leszünk, nem csoda, hogy ilyenkor agresszívebben nyúlnak a kapcsoló felé azok, akik már fáznak, vagy éppen borzasztóan melegük van. Az extrém hőség miatt energiafogyasztásunk is meglódul.

Hagyományosan a legmelegebb nyári hónapokban, vagyis júniustól augusztusig kiugró az elhasznált villamos energia mennyisége, hiszen már nem csak az irodákat, de egyre több lakóingatlant is klímaberendezésekkel szerelnek fel, melyek köztudottan zabálják az áramot. A berendezések elterjedését a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) fogyasztási adatai is alátámasztják, az elmúlt 20 évben közel 30 százalékkal nőtt meg a lakosság teljes energiaigénye a nyári hónapokban.

A vita tárgya

A legtöbb munkahelyen, néha még otthon is állandó vita tárgyát képezi, hány fokra is hűtsük le a helyiséget a legnagyobb nyári kánikulában, hiszen minden ember máshoz van szokva, más és más hőfokban érzi komfortosan magát.

Ugyanakkor egy ilyen helyzetben is képesnek kell lenni kompromisszumot találni. Természetesen a személyes álláspontokon túl léteznek irányadó értékek is, melyek a különböző funkciójú épületek, s azok helyiségeinek optimális hőfokát meghatározzák. Ezek elsősorban építészeti, azon belül főként energetikai jellegűek, de akadnak munkavédelmi előírások, és egészségügyi ajánlások is.

Az épületekkel szemben általános elvárás, hogy azokon belül egyenletes, illetve ugyanolyan legyen a belső hőmérséklet minden időjárási viszony között és évszakban. Éppen ezért épületeinket úgy kell megtervezni, kialakítani, hogy azok energetikai jellemzői megfeleljenek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben megfogalmazott elvárásoknak. Az előírások pedig kiterjednek az elvárható belső hőmérséklet mértékére is. Ezek természetesen részben az épület kialakításától, tájolásától, szerkezeteitől, részben pedig a használat módjától, a beépített hűtési, fűtési rendszertől is függő tényezők.

Az ajánlások szerint az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi hűtés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni. Miután ebből a szempontból egy épület, különböző tájolású helyiségei között lényeges különbségek adódhatnak, a tervező dönthet úgy, hogy a túlmelegedés kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg. Mindazonáltal télen a keletkező hő veszteséget pótolnunk kell fűtéssel, nyáron pedig hűtenünk kell a felmelegedett belső teret. A szabványok pedig egyértelműen meghatározzák a hőmérséklet mértékét. A fenti táblázatban meghatározott értékeket természetesen felülírhatja az időjárás.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a készülékek veszélyesek, csupán a megfelelő üzemeltetés fontosságára hívják fel a figyelmet. A tapasztalatok szerint a megbetegedések zöme, mintegy 90 százaléka egyébként olyankor alakul ki, amikor odakinn borzasztó kánikula tombol, s mi botor módon túlhűtjük helyiségeinket.

Éppen ezért a szakértők többnyire azt tanácsolják, hogy a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség semmiképp se legyen több 8-10 foknál. Tehát, ha kint átlagosan35 körül alakul a hőmérséklet, ajánlatos 25-27 fokra beállítani a berendezést. Ezt egyébként az egészségügyi és a munkavédelmi előírások is megfogalmazzák. E szerint a külső és belső hőmérséklet közötti különbség 10 Celsius foknál nem lehet több.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a klímaberendezések szárítják a levegőt, a száraz levegőtől pedig könnyen kiszáradhat a szemünk, megfájdulhat a fejünk, sőt, kimerültek leszünk, ezek a problémák pedig befolyásolják a munka minőségét. Szintén gyakori probléma a készülékek nem megfelelő elhelyezése. Amennyiben a hideg levegő közvetlenül éri például a vállunkat, a nyakunkat, akkor ízületi fájdalmak és gyulladások is kialakulhatnak. A tapasztalatok szerint pedig egyre gyakoribbak az ilyen, úgynevezett "klímareumás" megbetegedések is.