Itt vannak a részletek a kormány rezsiterveiről: készülhet a magyar lakosság, óriási változás érik

Az egymást követő válságok és a geopolitikai feszültségek egyértelművé tették, hogy a fosszilis energia sem nem olcsó, sem nem megbízható. Bart István, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium villamosításért és dekarbonizációért felelős helyettes államtitkára a Budapest Geothermal Energy Summit konferencián rámutatott arra, hogy a klímaváltozás hatásai 2026-ra tagadhatatlan valósággá váltak.

Az idei rendkívül erős El Niño-jelenség és a súlyos aszály miatt augusztusban hetekre szinte teljesen le kellett állítani a paksi atomerőművet a Duna alacsony vízállása miatt. Magyar Péter miniszterelnököt idézve a szakpolitikus elmondta, hogy pusztán a többletáram-import 100 millió eurójába került az országnak, ami rávilágít egy azonnali hazai energia- és vízügyi forradalom szükségességére.

Bár a helyzet kihívásokkal teli, a technológiai fejlődés bizakodásra ad okot. A tiszta és hatékony technológiák mára kereskedelmi forgalomban is elérhetők, ráadásul gyakran olcsóbbak a fosszilis alternatíváknál, így a "zöld kontra olcsó" dilemma jórészt megszűnt. Rövid távon a hazai cél az akkumulátoros energiatárolási kapacitások gyors kiépítése a jövő nyári hőhullámok kezelésére, míg közép- és hosszú távon a földgáz és a kőolaj megújulókkal való kiváltása a prioritás. Ennek jegyében a kormány augusztusban 700 megawattos szélenergia-kapacitásra írt ki pályázatot, és európai uniós forrásokból 1,4 milliárd eurót fordít a villamosenergia-hálózat megerősítésére.

Az olaj és a gáz kiváltásában az elektromobilitás mellett kulcsszerep hárul a geotermikus energiára. A formálódó stratégia egyaránt épít a mélyfúrású kutakból származó hőenergiára és a sekély mélységű talajhő-hasznosításra. Különös figyelmet kap a geotermikus alapú villamosenergia-termelés, amely stabil, időjárástól független adottságaival megoldást kínálhat a többi megújuló forrás szakaszos és szezonális ingadozásaira. Bár Magyarország jelenlegi 1,1 gigawattos beépített geotermikus teljesítménye a legmagasabb a régióban, ez eddig szinte kizárólag a hőtermelést, azon belül is leginkább a távfűtést szolgálta.

Hazánk geológiai adottságai kiválóak, az idei évre kitűzött 8 petajoule-os felhasználási célt már meghaladtuk, és jó úton haladunk a 2030-as stratégiai szint elérése felé. Jelenleg a 15 aktív fúrási projekttel és 24 kiadott engedéllyel Németország után Magyarország a második legaktívabb uniós tagállam az új geotermikus fejlesztések terén.

A beruházások további felpörgetése érdekében az új kormány 2026 júliusában jelentősen egyszerűsítette az engedélyeztetési eljárásokat: megszűnt a Geotermikus Energia Bizottság, eltörölték a budapesti koncessziós kötelezettséget, és visszaállították az érkezési sorrend elvén alapuló rendszert. A projektek ösztönzését a Jedlik Ányos Energetikai Program mintegy 41 milliárd forintos forrása is segíti. Ahogy azonban Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter is hangsúlyozta, a sikeres zöldátálláshoz mindenekelőtt kiszámíthatóság kell, hiszen a tőke csak stabil szabályozási környezetben érzi magát biztonságban, a hirtelen és váratlan szakpolitikai fordulatok pedig elriasztják a befektetőket.