Új munkaszüneti nap a láthatáron: itt a javaslat, most nem december 24-ről van szó

Indult egy petíció április 16-án a Peticiok.com szerint, melyben az kezdeményezik, "hogy az Országgyűlés törvényben nyilvánítsa július 8-át, II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának napját nemzeti ünneppé". Cikkünk megjelenéséig 1168 aláírás gyűjt össze. Az oldalon egyébként van olyan petíció, ami Sulyok Tamás lemondásáért gyűjt aláírásokat, egy másik Nagy Feró és Pataky Attila Kossuth-díjának visszavonásáért, vagy hogy a Pokoli rokonok című sorozatnak legyen 3. évada. Utóbbi március 16-án indult és már közel 4 ezer aláírás gyűlt össze. De van kezdeményezés azért, hogy biztonságosabbá válhasson a 44-es főút, illetve hogy Miskolcon ne nyírrák tarra a közterületeken a füvet.

Új munkaszüneti nap van születőben?

A petícióban, amit július 8-a nemzeti ünneppé nyilvánítáért indítottak, azzal indokolnak, hogy "a Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) a magyar történelem egyik legjelentősebb szabadságküzdelme volt, amely a nemzeti függetlenség és önrendelkezés eszméjét képviselte. Jelentősége és történelmi súlya indokolttá teszi, hogy méltó módon, nemzeti ünnepként emlékezzünk meg róla".

Azt is hozzá teszik, hogy "március 27., II. Rákóczi Ferenc születésnapja hivatalosan emléknap, azonban a szabadságharc egészének jelentősége túlmutat egy emléknap keretein. Meggyőződésünk, hogy július 8., mint a fejedelemmé választás napja, alkalmas és méltó arra, hogy a Rákóczi-szabadságharc hivatalos nemzeti ünnepévé váljon". Ezért kérik az Országgyűlést, hogy a fenti kezdeményezést megvizsgálva alkosson törvényt július 8. nemzeti ünneppé nyilvánításáról.

Azt azonban érdemes tudni, hogy egy petíció, netes aláírásgyűjtés még nem fog célt érni. Gondoljunk csak bele abba, hogy a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása hányszor volt napirenden, és mégsem tárgyalta az Országgyűlés, illetve nem írtak ki népszavazást erről.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rendkívüli szünet jöhet sok iskolában májusban: itt vannak a részletek

A párnapos szünetet jellemzően csak olyan iskolákban rendelik el, ahol ennek szükségét látják az érettségi vizsgák zavartalan lebonyolítása érdekében.

A december 24-e is évek óta kérdéses, nemhogy a július 8-a

A jelenlegi évben a 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet alapján december 24-e áthelyezett pihenőnap, amit december 12-én, szombaton kell majd "ledolgozni". Az elmúlt években számos kezdeményezés indult, hogy december 24-e, Szenteste napja, ahogy sok más országban, Magyarországon is hivatalos ünnepnap legyen, ezáltal új munkaszüneti nap is. Ezeket a kezdeményezéseket azonban nem sikerült keresztülvinni.

Még tavaly februárban azzal utasította el a Kúria a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete által indított kezdeményezés, hogy népszavazást írjanak ki erről, hogy túl bonyolultan fogalmazták meg a kérdést. 2025 májusában újra felmerült a kérdés, miután Balassa Péter parlamenti képviselő benyújtotta azt más formában, az NVB pedig hitelesítette a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását célzó népszavazási kezdeményezést. Az új kezdeményezés hatására a Kúria augusztus elején mondta ki, hogy lehet népszavazást tartani a kérdésben. A cél 200 000 érvényes aláírás összegyűjtése 2025. december 23-ig, melynek eredménye népszavazást eredményezett volna 2026 áprilisában. 

Ez az ügy ott akadt meg, hogy nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás a határidőig, még százezer aláírást sem tudtak gyűjteni. Így a Nemzeti Választási Bizottság arról föntött, hogy nem lesz referendum az ügyben. Amennyiben összegyűlt volna elég aláírás, akkor a népszavazáson is megfelelő eredményt kellett volna először elérni ahhoz, hogy törvény születhessen.

Úgyanis, ha a népszavazás sikerrel járt volna, a vonatkozó jogszabály értelmében az Országgyűlés – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet – köteles a népszavazás napjától számított 180 napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni. Az így meghozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától számított 3 évig kötelező.

Egyébként ahhoz, hogy szentestét munkaszüneti nappá nyilvánítsák nem lett volna szükséges eddig sem a népszavazás: a Kormány ugyanis a népszavazás lebonyolítása nélkül is bármikor úgy dönthetett volna, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítja szentestét. A törvényalkotásra ugyanis volt felhatalmazása.