Borzalmas állapotban vannak a hazai lakások: milliók fűtik az utcát szó szerint

A magyar lakásállomány energetikai állapota kritikus – és ez nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági kérdés is. Kasziba Levente, a Magyar Fejlesztési Bank EU Üzleti Igazgatóságának vezetője a Portfolio Property Investment Forum 2025 konferencián mutatta be azt az országos otthonfelújítási programot, amely EU-s társfinanszírozással segíti a lakóházak energetikai korszerűsítését.

A program célja, hogy a 2007 előtt épült családi házak legalább 30%-os energiamegtakarítást érjenek el. A konstrukció egyszerű: maximum 6 millió forintos hitel vehető fel, amelyből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás, ha teljesül az energetikai cél. A hitel kamatmentes, és mindössze 1 millió forint önerő szükséges hozzá.

Kasziba Levente szerint a magyar lakások energiafelhasználásának 70%-a fűtésre megy, ami 60%-kal haladja meg az EU-átlagot. Az országos energiafogyasztás 40%-a épületekhez, 33%-a lakóépületekhez köthető – ezek többsége F kategóriás besorolású, azaz kétszer annyi energiát használ, mint egy korszerű épület. A program eddigi tapasztalatai szerint a jelentkezők 80%-a ilyen alacsony besorolású ingatlanra igényel támogatást, és az elért megtakarítás sok esetben meghaladja az 50%-ot.

Kasziba Levente, a Magyar Fejlesztési Bank EU Üzleti Igazgatóságának vezetője a Portfolio Property Investment Forum 2025 konferencián 2025 szeptember 23-án.

A támogatás négy célterületre fókuszál: szigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés és melegvíz-rendszer fejlesztés. A program 108 milliárd forintos keretből gazdálkodik, ami körülbelül 15–20 ezer lakóház korszerűsítésére elegendő. Kasziba Levente hangsúlyozta: a lakásállomány energetikai fejlesztése nélkül nem teljesíthetők az EU-s kibocsátáscsökkentési célok.

Budapesten nincs szükség új lakásra? Szakértők vitája a jövő lakáspiaci modelljeiről

Ezt megelőzte a konferencia egyik legizgalmasabb panelbeszélgetése, mely a lakáspiac és építőipar kapcsolatát vizsgálta. A moderátor, Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező ügyvezető igazgatója és az IFK alelnöke azzal a kérdéssel indította a beszélgetést, miszerint hol lesz munkája a kivitelezőknek 2026-ban, és milyen szegmensek tartják életben az építőipart?

Ábrahám András, a Skanska Magyarország projekt igazgatója szerint az irodapiac bár visszafogott, a felújításokban komoly potenciál rejlik. A Skanska új projektet indított, ami bizakodásra ad okot. Massányi Tibor, a DVM Group ügyvezető partnere úgy látja, hogy a lakópiac továbbra is aktív, míg az ipari-logisztikai szegmens mérséklődik. A prémium szállodai fejlesztések Budapesten élénkek, az irodapiac viszont stagnál.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke országos léptékben értelmezte a helyzetet: szerinte a lakásépítés marad a húzóágazat, de az építőipar minden szegmensben aktív marad. A verseny erősödése hatékonyságot kényszerít ki, különösen a közepes és nagyvállalkozásoknál, akik digitalizációval és szervezettséggel válaszolnak a kihívásokra. A kisvállalkozók viszont nehezebb helyzetben vannak.

Dr. Reith András PhD, a Pécsi Tudományegyetem tudományos főmunkatársa és az ABUD CEO-ja, Massányi Tibor, a DVM Group ügyvezető partnere, Koji László, az ÉVOSZ elnöke, Ábrahám András, a Skanska Magyarország projekt igazgatója és Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező ügyvezető igazgatója és az IFK alelnöke a Portfolio Property Investment Forum 2025 konferencián 2025. szeptember 23-án.

Dr. Reith András PhD, a Pécsi Tudományegyetem tudományos főmunkatársa és az ABUD CEO-ja szerint a másfél millió forintos négyzetméterár eléréséhez új termékekre van szükség. A moduláris építészet, előregyártás és technológiai racionalizálás lehet a kulcs. Példaként Salzburgot hozta, ahol a szociális lakásépítés törvényi keretek között zajlik, és az egyház is befektetőként jelen van.

A technológiai ugrás nemcsak gépekben és anyagokban, hanem szemléletben is mérhető – és épp ez utóbbiban látják a legnagyobb akadályt a szakértők. Massányi Tibor és Dr. Reith András egyaránt hangsúlyozták, hogy a tervezői oldal nyitottsága kulcsfontosságú lenne az új technológiák bevezetéséhez. „A piac már készen áll, de a tervek nem követik” – hangzott el. A kényszerű innováció helyett tudatos együttműködésre lenne szükség, ahol a tervezők nem ökölszabályokból dolgoznak, hanem adatvezérelt, korszerű megoldásokkal. A jövő építőipara nemcsak gyorsabb és olcsóbb, hanem intelligensebb is lehet – ha minden szereplő hajlandó tanulni és alkalmazkodni.

A panel végén a kivitelezési árak jövőjéről és a megrendelésállomány csökkenéséről is szó esett. Ábrahám András szerint az árak maradnak, míg Massányi Tibor a CLT technológiák révén némi csökkenést vár. A kivitelezői létszámcsökkenés elkerülhetetlennek tűnik, különösen a mikro- és kisvállalkozásoknál, míg a közepes és nagy cégek 2026-ig még kitartanak.

A beszélgetés zárszava Reith Andrásé volt: „Nagyon szorítok a kivitelezőknek.”