Rengeteg magyar háztulaj kerítését ítélhetik bontásra: kevesen tudnak erről a szabályról, komoly pénzt fizethetnek

Meglehetősen ellentmondásos képet fest a magyar lakosság szomszédsághoz és magánszférához fűződő viszonya. Miközben a válaszadók közel kétharmada korrekt vagy épp nagyon jó, baráti kapcsolatot ápol szomszédaival, egyharmaduk (33%) teljesen elzárkózna és magas kerítéssel zárná ki a külvilágot.

A Wienerbergerhez tartozó, térburkoló megoldásairól ismert Semmelrock friss országos reprezentatív felmérése a szomszédi kapcsolatok minőségét, a kerítésválasztás motivációit és a magánszféra védelmével kapcsolatos attitűdöket vizsgálta.

A megkérdezett kertkapcsolatos ingatlanban élők 18%-a „csak köszönőviszonyban” van szomszédjával, 13%-nak vegyesek a kapcsolatai e téren, 2% pedig kifejezetten feszültnek, vagy egyenesen ellenségesnek írta le kapcsolatát a szomszéddal.

Minket is meglepett, hogy lényegében minden harmadik kertes ingatlantulajdonos úgy nyilatkozott, hogy szeretne teljesen elzárkózni a szomszédoktól, annak ellenére is, hogy a többség jó kapcsolatot ápol a környezetével. Kimondhatjuk tehát, hogy a kerítésválasztás és állítás nem feltétlen a rossz szomszédi viszonyokról szól, hanem a magánszféra védelme iránti természetes igényről

– értékelte az eredményt Nagy Zsolt István, a cég marketingvezetője. A magyarok a kerítéseknél nem keresik a kiskaput. 64% nyilatkozott úgy, hogy még sosem keveredett vitába a kerítés vagy a telekhatár miatt, minden tizedik azonban többször is átélt már emiatt feszültséggel teli pillanatokat.

Tartósság, ár, külső

A kutatás arra is rámutatott, hogy ha a magyarok kerítést állítanak, akkor azzal aztán hosszú ideig nem is akarnak többet foglalkozni. A válaszadók 62%-a tartós és időjárásálló kerítést választott vagy választana magának, így ennél a termékkategóriánál az ár csak a fontossági sorrend második helyét szerezte meg (53%).

A magyar vásárlók szerint a harmadik legfontosabb szempont a kerítések kinézete, ezt a válaszadók körülbelül harmada (35%) jelölte meg a kutatásban.

Tényleg pozitív és talán ezúttal is váratlan fejlemény, hogy a tulajdonosok a tartósságot helyezik előtérbe az árral szemben. A magyarok hosszú távban gondolkodnak, és inkább egyszer fektetnek be minőségi megoldásba, mint hogy rendre sok időt töltsenek a karbantartással, vagy cserével. Az esztétika fontossága azt mutatja, hogy végre túlléptünk azon a korszakon, amikor a kerítés pusztán funkcionális elemként szolgált az ingatlan körül és nem tekintettünk rá az egész részeként

– tette hozzá a szakember.

Mutasd a kerítésed, megmondom ki vagy

A felmérés azt is vizsgálta, hogy mit mondhat el egy kerítés az ingatlan tulajdonosáról: a válaszadók fele szerint egy igényesen kialakított kerítés a tulajdonos rendezettségét is mutatja, míg a megkérdezettek közel negyede (23%) szerint az ilyen kerítés a vagyonosság egyértelmű jelének is tekinthető.

A kerítés olyan, mint egy névjegykártya. Az ingatlannal kapcsolatban az első jó benyomást már ezzel elérhetjük. A biztonságra fókuszálóknak jó megoldást nyújthatnak a beton kerítéselemekből készülő robosztus konstrukciók, de az esztétikai szempontokat preferáló vásárlók számára is több gyártó kínál ma már olyan beton kerítéselemeket, amelyek jól kombinálhatók különböző betétekkel, kerítéslécekkel. Ha valamiért bizonytalanok lennénk, akkor az építőanyag-kereskedésekben és barkácsáruházakban mindig találhatunk mintakerítéseket

– mondta Nagy Zsolt István. Ha a saját preferenciákat vizsgáljuk, a magyarok közel fele (45%) részben átlátszó, közepesen magas kerítést választana magának. A természetes megoldások nem annyira népszerűek idehaza, 14% növesztene élő sövényt ingatlana köré, és alig 2% mondta azt, hogy egyáltalán nem kerítené körbe otthonát.

„Ha valaki nem bízik a sövényekben, vagy rég kerítéscserében gondolkodik, akkor most érdemes lehet kihasználni az állami otthonfelújítási támogatást. A vidéki kistelepüléseken élőknek 2026. június 30-ig igénybe vehető segítség rendkívül sokrétűen felhasználható, így akár kerítésépítés is megvalósítható” – tette hozzá a marketingvezető.

Helyi Építési Szabályzat – nem tudtam, hogy van ilyen

A széles körű kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy még a kertes ingatlannal rendelkező magyarok többsége sincs tisztában a kerítésépítésre vonatkozó helyi szabályozásokkal. Saját bevallásuk szerint, a településekre vonatkozó helyi építési szabályzatot - amely jellemzően leírja a kerítés elhelyezésének, kinézetének és maximálisan megengedhető magasságának a pontos kereteit - még a korábban a telekhatáron kerítést állított válaszadók közül is csak minden tizedik (9%) ismerte és követte pontosan.

A megkérdezettek egyharmada állította azt, hogy nagyjából tisztában volt azzal, hogy mire kell figyelnie (32%), másik egyharmaduk tudott a szabályok létezéséről, de nem olvasta azokat, viszont közel ugyanennyien (29%) nem is hallottak a dokumentumokról.

Ha esetleg a nem megfelelő alapanyagok használata, vagy a szakemberek tudásbeli hiánya a valóságban is jelentkezik, akkor sok kertes ingatlan kerítésének kialakítása szabálytalan lehet, ami később költséges utólagos engedélyezési eljárásokhoz vagy bírságokhoz is vezethet.