Hivatalos: ez állt az idei nagy, spanyol-portugál áramkimaradás hátterében

Korábban már beszámoltunk róla, hogy az idei nagy áramkmaradást amely az Ibériai-félszigeten történt, Spanyolország energiaügyi minisztere szerint, feltehetőleg a granadai alállomáson történt hirtelen áramtermelés-kiesés okozta. A tanulmány végleges eredményei akkor azonban még nem voltak ismertek.

Az MTI közleményéből most kiderült, a miniszter újfent ismertette a vizsgálóbizottság jelentését, amely szerint a feszültségingadozás túlfeszültséget okozott, ami leállások láncreakcióját indította el a rendszerben. A tartalék erőművek nem tudták stabilizálni a hálózatokat, és mindössze 21 másodperc alatt elkezdtek leállni az erőművek, kezdve Granadával.

A Red Eléctrica, a spanyol elektromos rendszer üzemeltetője ugyan elrendelte egy új erőmű bekötését a déli zónában, de annak másfél órára lett volna szüksége az üzembe lépéshez, így nem tudta időben megakadályozni a kiterjedt áramszünetet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyarországon is eljöhet a teljes sötétség napja? Itt a vészforgatókönyv az országos áramszünetre

A spanyol-portugál áramszünet Európa-szerte megkongatta a vészharangot – hiszen kiderült, hogy egyetlen rendszerhiba akár országokat is térdre kényszeríthet. De vajon mit jelentene ez itthon?

A vizsgálat feltárta, hogy a feszültség szabályozására programozott erőművek technikai korlátozások miatt nem az előírásoknak megfelelően működtek. Az elektromos rendszer nem rendelkezik elegendő dinamikus feszültségszabályozási kapacitással, és több sebezhetőséget, hiányosságot, valamint rosszul konfigurált biztonsági intézkedést azonosítottak. A miniszter hangsúlyozta, hogy az áramszünetet nem kibertámadás idézte elő.

Aagesen bejelentette, hogy a jövő héten intézkedéscsomagot terjeszt a kormány elé a hasonló esetek megelőzésére. Ennek részeként megerősítik a villamosenergia-rendszer szereplőire vonatkozó kötelezettségek betartásának felügyeletét, felgyorsítják a Nemzeti Energiabizottság létrehozását, és növelik a túlfeszültségek ellenőrzésére szolgáló erőforrásokat.

Az április 28-i áramszünet Európa egyik legsúlyosabb ilyen jellegű eseménye volt, amely megbénította a légi közlekedést, a metrórendszert, a mobilkommunikációt, a bankautomatákat és a gyárakat. Az áramellátás mintegy tízórás szünet után kezdett fokozatosan helyreállni az országban.