Sokan bukhatják el a családi pótlékot: a BTK-ban rögzítették, lépnie kell a szülőknek

A családi pótlék nem automatikusan járó juttatás - igényelni kell, és a jogosultság megszűnését is kötelező bejelenteni. Amennyiben valaki elmulasztja ezt a kötelezettségét, nemcsak a támogatástól eshet el, hanem a jogosulatlanul felvett összeget is vissza kell térítenie.

Számos esetben szünetelhet a családi pótlék folyósítása. Ilyen például, ha a jogosult hosszabb időre az EU/EGT-n kívülre utazik, ha a gyermek igazolatlanul hiányzik az oktatási intézményből, ha a 18 év feletti gyermek rendszeres jövedelemre tesz szert (bizonyos kivételekkel), vagy ha a gyermeket szándékos bűncselekmény miatt elítélik.

Fontos tisztázni, hogy a családi pótlékot nem "elveszik", hanem a jogosultság megszűnésével a támogatás folyósítása is megszűnik. Ha valaki ennek ellenére továbbra is felveszi az ellátást, azt vissza kell fizetnie az államnak.

A súlyosabb esetek büntetőjogi következményekkel is járhatnak. Amennyiben valaki szándékosan megtéveszti a hatóságot hamis adatok közlésével vagy lényeges információk elhallgatásával, és ezzel kárt okoz az államnak, az csalásnak minősül. A Büntető Törvénykönyv értelmében ez akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, bár a vádemelés előtti kártérítés enyhítő körülménynek számít.

A jogosultaknak 15 napon belül írásban kell értesíteniük a Magyar Államkincstárt több esetben is: ha a gyermek kikerül a háztartásból, megszűnik a tartós betegsége, 18 év feletti gyermekként rendszeres jövedelemre tesz szert, vagy ha a jogosult külföldre költözik, esetleg az EU-ban vagy EGT-tagállamban munkát vállal vagy vállalkozást indít.

Szintén bejelentési kötelezettség vonatkozik a családi állapot, név, lakcím vagy bankszámlaszám változására is. A bejelentési kötelezettség elmulasztása komoly következményekkel járhat, ezért rendkívül fontos, hogy a jogosultak ismerjék a vonatkozó szabályokat és időben jelentsék a releváns változásokat.