Újrakezdte a tárgyalásokat a magyar kormány a Norvég Alap Magyarországnak járó fejlesztési forrásairól.
Hajszálon múlt a magyar áramhálózat összeomlása? Legközelebb talán nem lesz ilyen szerencsénk
Egy régió, egy ország vagy földrész energetikai ellátása legalább annyira politikai kérdés, mint amennyire szakmai. Az, hogy egy közösség milyen energetikai rendszert alakít ki, milyen eszközöket telepít, illetve azt hogyan szabályozza, abban a politikának van szerepe, végeredményben a fogyasztók és a választók preferenciái a meghatározóak - írja a G7-en az Erste Befektetési Zrt. elemzője.
Vajon miért fejlesztettük és támogattuk ekkora mértékben a napelemek telepítését? Vajon miért nem használjuk ki az ország szélpotenciálját, amely a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmánya szerint 16 gigawattos, miközben a kormány 2030-ra csak 1 gigawattot célzott meg? Miért nem kap szerepet a vízenergia? Az MVM miért a Mátrába tervez szivattyús energiatároló erőművet, amikor a Prédikálószék a Pilisben lényegesen racionálisabb helyszín lenne? Miért nem indul még mindig el egy jelentős lakossági energiatakarékossági program? Miért kap ekkora támogatást a nukleáris energia Magyarországon? - teszi fel a kérdést az elemző, amelyeket véleménye szerint kizárólag racionálisan, politikai szempontok nélkül nehéz megmagyarázni.
"A torz fejlesztésnek és politikai megfontolásoknak negatív következménye az, amit idén nyáron látunk a magyar árampiacon. Az áramárak napközbeni alakulása soha nem látott változékonyságot mutatott. A napközbeni árak -73 és 1000 (!) euró/megawattóra között alakultak, az esti órákban (19 és 21 óra között) a rendszer terhelése csúcsot döntött, az árak meg az egekben voltak. Iparági körökben egyre több hangot hallani, hogy kész csoda, hogy ebben az időszakban elkerültük a hálózat hirtelen, országos szintű hálózati leolvadását, angol nevén a „blackout”-ot" - véli a szakértő.
Azt írja, a hazai áramszünet és komolyabb hálózati elem kiesése – lásd június 21-ei balkáni áramszünet – alapvetően két okból nem történt meg: a rendkívül magas beépített napenergia-kapacitások „tompítják” a napközbeni csúcsterhelést, míg a páneurópai piacösszekapcsolás révén a kontinens termelési többletkapacitásai (pl. francia atom) könnyebben exportálhatóak a régiónk felé.
A következő évek energiamérlegének egyensúlyban maradását két tényező fogja biztosan meghatározni az elemző szerint: a jó szerencse és az időjárás. "Vagyis egy rendszerösszeomlás kockázata igencsak magas, főleg nagy téli hidegben, illetve a tartós kánikula idején. Ami talán pozitív változás lesz, hogy ez a sürgető energetikai kihívás a politikai preferenciák felől elviszi a megoldást a praktikus irányba" - írja a lap.
Most örülhet, akinek itt van háza vagy lakása: elképesztő drágulás söpör végig ezen a magyar vidéken
Győr és Sopron térségében a kereslet erősebb, mint a kínálat, ezért alig kell engedni a hirdetési árból.
Itt a csalók feketelistája, akik trükköznek a tűzifával 2026-ban: ne dőlj be az ilyen hirdetéseknek!
A leginkább úgy kerülhetjük el, hogy csalók áldozatává váljunk, hogy körültekintően és óvatosan vásárolunk, megrendelés előtt pedig alaposan tájékozódunk.
-
35 éve Magyarországon - 8 új modell 2026-ban (x)
Az élmények Multiverzuma - partnerek és márkarajongók közös Ünnepe
-
Egy merész ötlettől a Vigadóig – 30 éves a KÖBE (x)
A Pesti Vigadóban ünnepelték a magyar biztosító három évtizedét.






