Kezdődik a 2023-as csillagászati nyár: mit jelent a napforduló, meddig van világos június 21-én, mikor van Szent Iván éjjele?

A nyári napforduló 2023-ban, június 21-én

A nyári napforduló az a pillanat, amikor a Nap-Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét (kb. 23,5 fok) éri el a Nap északi félgömbön való elhelyezkedése mellett - írja a Wikipédia. Idén ennek időpontja június 21-ére esik, mely az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét is jelenti. A napforduló pontos időpontja világidőben (UTC) június 21-én, 14:58 lesz - vagyis Magyarországon 16:58-kor. A téli és a nyári napforduló ideje legtöbbször adott év június 21-én, és december 21-én következik be, azonban lehetnek eltérések. 2023-ban például a téli napforduló ideje december 22-e hajnalra esik.

A mai napon, június 21-én a Nap nagyjából 04:45-kor kel és 20:44-kor nyugszik majd Budapesten, Debrecenben 04:35kor kel és 20:34-kor már nyugszik, Szegeden 04:47-kor kel csak, de 20:34-kor már nyugszik. Pécsen a csillagászati nyár első nappala 04:55-kor kezdődik és 20:42-kor váltja az éj, Sopronban szintén 04:55-kor kezdődik majd a nappal, de 20:55-ig még nem köszönt be az éj.

Nagyjából tehát 16 órán keresztül lesz világos.

A napfordulót követően egészen december 22-ig rövidülnek majd a nappalok, ezt viszont nem fogjuk elkezdeni azonnal érzékelni. Még sokáig sok világos órával számolhatunk.

A nyári napfordulóhoz kötődő hagyományok, szokások, ünnepek és Szent Iván éjjele

A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt a nyári napforduló, az egyik legpogányabb ünnepnek is tartják, viszont a kereszténység felvétele után a napfordulóhoz kötődő ősi hagyományokat Szent Iván - vagyis Keresztelő János - napjához kapcsolták. A Gergelynaptár szerint ez a nap már nem pontosan június 21-re esik, a június 23-a éjszakáját nevezik így Magyarországon.

A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget - írja a Wikipédia. Melchior Inchoffer 18. századi egyházi szerző szerint a magyarok már a 11. században (1026 körül) tűzgyújtással ünnepelték az Iván nap előestéjét. Bod Péter a Históriára utat mutató magyar lecsiconban három népszokás említ:

• "A gyermekek szemetet, csontot egybeszednek, hogy azt megégessék és füstöt csináljanak, melynek ezt az okát tartják, hogy a tájban a pogányok a kutak körül tüzet szoktanak volt tenni, hogy a kígyók ne szaporodjanak ott, minthogy ez Szent János napja tájában szokott lenni, a keresztények – a tudatlanság is segítvén – a tájba tüzeket tettek, azokat által szökdösték és azt kívánták, hogy minden szomorúságuk égjen el.
• Égő üszköket szoktak kezekben hordozni és azokkal a határokat kerülni, azt gondolván, hogy így áldatik meg az ő földeiknek termése.
• Némely helyeken ezen a napon kerekeket forgatnak, amelyek azt jelentik, hogy a nap már az égen felső pontjára hágott és minden dolgok változnak." 

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak. Hazánkban a 16. sz. óta biztosan, de valószínűleg már régebben is örömtüzet gyújtottak ezen az ünnepen. A magyar régiségben a június hónapot Szent Iván havának nevezték. A tűzgyújtást tűzcsóvák forgatása (lobogózás) és hazánk egyes területein, főleg Nyitra megyében hosszú éneksorozat: a Szent Iván-i ének éneklése kísérte.

Más mágikus eljárások, cselekmények és hiedelmek vízzel, növényekkel, füvekkel, virágokkal, gyümölcsökkel kapcsolatosak.

Már Bod Péter említette azt a más népeknél is ismert hiedelmet, hogy ilyenkor a kutak és források vize körül füstöt támasztottak, hogy a sárkányok és kígyók mérgét elűzzék, továbbá üszögöket vittek a káposztás kertbe, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye.

• Az ünnep estéjén kötött koszorúnak egyes vidékeken különös erőt tulajdonítottak, s ezt a ház elejére szokták akasztani tűzvész ellen.
• Az olyan anyának, akinek elhalt gyermeke, Szent Iván napja előtt nem szabad gyümölcsöt ennie.
• A tűzugrálás alkalmából tűzbe dobott gyümölcsnek is fontos szerepe volt, mágikus tárgyként használták. A tűzben sült almát a gyermekeknek szórták, hogy egészségesek maradjanak; Szeged vidékén a fog- és hasfájás orvossága volt, Baranyában a sírokra is tettek a sült almából. Csongrádon azt tartották, hogy a tűzbe azért kell almát dobni, hogy az elhunyt rokonok is élvezzenek a gyümölcsből.

Szerelemvarázsló szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz, éppúgy mint esővarázslás. A Szent Iván-naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszéd népektől kerültek hozzánk, másrészt egyházi közvetítéssel. Érdekes, hogy a népi kultúrában a szlávos Szent Iván név használatos e nap és rítusai jelölésére a Néprajzi Lexikon szerint.

Szent Iván éjjelén sok nép hiedelme szerint különféle mágikus, mesés lények "bújnak elő" rejtekhelyükről, mint manók, koboldok, tündérek vagy boszorkányok. A varázslattal teli éjszakán a hagyományo szerint álom és valóság összekeveredhet - elég csak Shakespeare Szentivánéji álom című darabjára gondolni. Az északi népek esetében pedig ilyenkor vannak az úgynevezett fehér éjszakák.

EZ IS ÉRDEKELHET

Csodálatos égi jelenség tanúi lehetünk szerda éjjel: ezt nem érdemes kihagyni, az idő is kedvező lehet

Ezen a napon az Északi-sarktól és az északi sarkkörig egész nap a horizont felett marad a Nap, Magyarországon pedig nagyjából 16 órán át tart a nappal.