-2 °C Budapest
inner courtyard of an apartment building. european archtecture. budapest, hungary. balconies to the courtyard of a multi-storey building. view from top floor. Housing conditions in the old town quarter

Fájdalmas tél vár több százezer magyarra: még a lakást sem tudják kifűteni rendesen

2022. október 27. 16:18

Az elmúlt hónapokban megugrott a felújítások száma Magyarországon, ami nem véletlen: az energiaárak növekedése és az egyre emelkedő infláció mellett sokan próbálnak még most, az utolsó utáni pillanatban is faragni a rezsiszámlán. Azonban rengeteg magyar él óriási házban, aminek a fűtési költségeit nem tudja kifizetni, ráadásul a magyar otthonoknak körülbelül a 20 százaléka küzd beázással, penészedéssel vagy rossz tetőszerkezettel. Ezzel pedig Európában a negyedik legrosszabb helyre kerültünk.

Júliusban jelentette még be a kormány, hogy már csak egy bizonyos határértékig élvezhetjük a csökkentett rezsit, ha túlfogyasztásunk van akkor piaci árat kell fizetnünk a rezsiért és a gázért. Ez pedig rengeteg magyar családot érintett rosszul, ezért nem csoda, hogy a fél ország az elmúlt hónapokban energetikai felújításba kezdett: ki szigeteltette a házát és lecseréltette a nyílászárókat, megint mások az alternatív energiaforrások felé fordultak, hogy ezzel csökkentsék némiképpen a kiadásaikat hosszútávon.

Azonban rengeteg háznál nem csak az energetikai korszerűsítés a probléma: sokan hatalmas lakásokban, házakban élnek annak ellenére is, hogy azt nem feltétlen engedhetik meg maguknak. Az Eurostat felmérése alapján azt vizsgáltuk meg, hogy a családok hány százaléka él egy, a szükségesnél nagyobb lakásban a ház típust, a keresetet és az együtt élők számát figyelembe véve. Ez alapján kiderült, hogy hazánkban 2021-ben az emberek 31 százaléka élt szükségtelenül nagy lakásban, amit nem engedhetett meg magának. Ez az átlag pedig az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt: 2016-ban még csak mindössze a családok 8,5 százalékáról volt ez elmondható, míg 2018-ban már a 25 százalékukról. A táblázatból pedig egyértelműen látszik, hogy a koronavírus-járvány egyértelmű törést okozott, hiszen 2020-ban még csak a 24,5 százalékuk élt szükségtelenül nagy otthonban, míg tavaly ez a szám már 31 százalékra nőtt.

Az összeállításunkban Belgium került az élre, ahol tavaly az emberek 59,4 százaléka élt a szükségesnél nagyobb házban, míg ez 2016-ban a belgák 67,3 százalékáról volt ez elmondható. Belgiumot követi a sorban Spanyolország, ahol 58,5 százalék volt tavaly azok aránya, akik nagyobb házban éltek, mint az a család számából adódóan indokolt lett volna, míg Horvátországban a lakosság 41,8 százalékáról mondható ez el. Magyarország a 2021-es adatok alapján a középmezőnybe sorolható, hiszen utánunk jön a sorban Csehország (27,2%), Lengyelország (16,2%), Olaszország (15,4%), Bulgária (11,8%) és Románia (7,2%) is. Szlovákia és Szerbia esetében nincsenek friss adatok.

Ez azonban nem az egyetlen probléma a házakkal: sokaknak nem az energetikai felújításnak kéne lennie az elsőnek: hazánkban ugyanis a házak körülbelül 20% van rossz állapotban, azaz penészedik, rossz a tetőszerkezete. Ezzel pedig nem csak a rezsinket növeljük, de az egészségünkre is rossz hatással van.

Magyarország ingatlanainak állapota 2009-2020

Ahogyan az a lenti grafikonból is látszik 2009-ben az ingatlanok 14,5 százalékán látszódtak meg a pusztulás ilyen fajta nyomai, amivel a 11-ek lettünk Európában. Azonban érdekes, hogy egy év leforgása alatt közel 10 százalékkal romlott ez az átlag: ekkor már 24,2 százaléka az otthonoknak elkezdett amortizálódni. Ezután 2011-ben történt egy enyhe fellendülés, ekkor 22,1 százaléka volt csak az ingatlanoknak ilyen állapotban.

Ez az átlag egészen 2017-ig szinte minden évben romlott. 2012-ben az otthonok 24,7 százalékánál, 2013-ben 26,7 százalékánál, 2014-ben 26,9 százalékánál, 2015-ben 25,4 százalékánál, míg 26,7 százalékánál tapasztalták a fent már említett problémákat. Ahogyan korábbi cikkünkből is kiderül úgy juthattunk el idáig, hogy 2020-ban a családi házak és a tíz lakosnál nagyobb társasházak 63 százalékának nem volt egyáltalán hőszigetelése, míg a panelházak 55 százalékának. Azonban a fennmaradó ingatlanok esetében sem beszélhetünk megfelelő mennyiségű hőszigetelésről, ugyanis sokakat csak részben sikerült energetikailag korszerűsíteni, ami miatt sokkal könnyebben alakulhat ki penész az otthonokban.

Kezdjük ott, Magyarországon kb. 2,7 millió családi ház van, ennek 5-8 százalékát egyértelműen bontani kellene, már nem lenne szabad rákölteni egy fillért sem. Aztán a 2,7 millió ház 10-15 százalékára azt mondanám, hogy energetikailag elér egy DD vagy CC kategóriát (Energetikai minőség szerinti besorolás), ami egész jó a magyarországi átlaghoz képest

– nyilatkozta a Pénzcentrumnak még korábban Gulyás István a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke, aki szerint körülbelül 1,7-1,8 millió ház lehet Magyarországon, amit komplexen fel kéne újítani. Ezek között az ingatlanok között vannak, amiken már pár dolgot felújítottak, például kicserélték a nyílászárókat, vagy a kazánt, esetleg megcsinálták a homlokzat- hőszigetelést, vagy a padlásfödém hőszigetelést. De a felújítást komplex formában nem történt meg. Mindezek mellett pedig hatalmas adósságokat is felhalmoztunk.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Hatalmas adósságokat halmoztak fel a magyarok

A korszerűtlen otthonok, és az energiaválság mellett óriási problémát jelentenek még hazánkban az adóságok is. Az európai országokból készített gyűjtésünk szerint jelenleg a negyedik legrosszabb helyen áll Magyarország: a lakosság 11,2 százalékának van valamilyen hátraléka, legyen szó jelzáloghitelről, közüzemi számlákról vagy bérleti díjról.

Ez az átlag azonban javult az elmúlt időszakban, hiszen ez a szám 5 évvel ezelőtt még 19 százalék volt, míg 2017-ben 15,7 százalék, 2018-ban 12,8 százalék, 2019-ban 11,2 százalék és két évvel ezelőtt 11,6 százalék. Ezzel pedig magunk mögé utasítottuk Bulgáriát (tavaly a lakosság 20,4 százalékának volt valamilyen ingatlannal kapcsolatos hátraléka), Horvátországot (16,6 százalék) és Spanyolországot is (14,3%). Ezzel pedig nem sokkal vagyunk az Európai Unió átlaga alatt, ami tavaly 9,1 volt.

Gyűjtésünk alapján Csehország (2,4%) és Belgium (4,2%) állnak ilyen téren a legjobban. Őket követi Ausztria (4,8%) és Németország (6,1 százalék). Szlovákiáról és Szerbiáról ebben az esetben sincs 2020-as, friss adat.

Te mit lépsz a rezsiemelés ellen?

Egekbe emelkedtek az energiaárak egész Európában, ami a rezsiemelés júliusi bejelentését követően minket, magyarokat is húsbavágóan érint. És a fűtési szezon közeledtével ez egyre fájdalmasabb lesz. A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem egy közös felmérést indított, ebben többek között arról szeretnénk pontos képet kapni, hogy hogyan hat az energiaválság a magyar lakosságra, és milyen állapotú házakban, lakásokban várjuk a telet.

 

 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A Hatoslottó nyerőszámai az 5. játékhéten

Kihúzták a Hatoslottó 2023/5. heti nyerőszámait. Ezen a játékhéten nem volt telitalálat, így a 6. héten 484 millió forintért játszhatnak majd a szerencsevadászok a hatoslottón.

Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. február 6. hétfő
Dorottya, Dóra
6. hét
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!
EZT OLVASTAD MÁR?