Nagyon nem mindegy, milyen szagelszívót használsz: csúnyán pórul járhatsz

A Tudatos Vásárlók Egyesülete 51 konyhai szagelszívót, páraelszívót tesztelt laboratóriumban, többek között azt vizsgálták, hogy mennyire hatékonyak a zsírelnyelésben, páraelszívásban és szagelszívásban, milyen könnyű használni őket, mennyire hangosak működés közben. Összegyűjtötték, mire érdemes figyelni, ha szagelszívót vásárlna az ember azt otthonába. 

Keringetéses vs. külső elvezetéses rendszer 

Két fő típus kapható a boltokban: keringetéses és a külső elvezetéses. Míg az előbbi a konyhában lévő levegőt keringeti és szűri meg, az utóbbi egyszerűen elvezeti a "használt" levegőt a kéménybe vagy a falon kívül a szabadba. A legtöbb készülék mindkét funkcióban használható.

A külső elvezetéses rendszer előnye:

• Hatékonyabb a belső keringetéses rendszernél. A konyhai levegőt egy zsírszűrőn keresztül áramoltatva, gyakorlatilag a kéménybe vagy közvetlenül a szabadba vezeti el.
• Csendesebb a keringetéses rendszernél.
• Hosszú távon kevesebb költséggel jár, mert nem kell szagszűrőt cserélni.

A külső elvezetéses rendszer hátránya:

• Nagyobb a kezdőberuházás, ugyanis számolnunk kell a beépítés költségével (pl. bekötés a kéménybe, faláttörés, esetleges plusz csövek).
• Ha gáz-, olaj- vagy széntüzelésű tűzhelyhez szeretnénk használni, kéményseprői szakvéleményre van szükség. Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a készülék több levegőt szív el a helyiségből, mint amennyi friss levegő utánpótlás van, és az égés során visszamaradó mérgező gázok életveszélyes helyzetet alakíthatnak ki.

A keringetéses rendszer előnye:

• Bármelyik konyhába beépíthető, anélkül, hogy bármilyen átépítésre, kéményre kötésre lenne szükség. Mivel itt az elhasznált levegőt nem vezetik ki, a készülékbe a zsírszűrő mellett (aktívszenes) szagszűrő is be van építve.

A keringetéses rendszer előnye hátránya:

• A készülék ugyanazt a levegőt keringeti a konyhában, így nem mindegy, hogy mennyire hatékony a beépített szagszűrő. Sajnos sok terméknek a szagelszívó hatás nagyon gyenge, mint az a TVE páraelszívó tesztjéből is kiderül.
• Ennél a rendszernél a pára nagy része visszamarad a helyiségben, ezért szerencsés, ha van ablaka a konyhának, és tudunk szellőztetni is.
• Hangosabb mint a külső elvezetéses rendszer.
• Hosszú távon több kiadással kell számolnunk, ugyanis a szagszűrő cseréje rendszeres költséget jelent a működtetés során.

Erre figyelj vásárlás előtt és után

Méret: 

Főzéskor a pára nem csak egyenesen felfelé száll, ezért a páraelszívónak szélesebbnek kell lennie a tűzhelynél. Pl. a 90 cm széles páraelszívók a max. 75 cm széles tűzhelyhez optimálisak.

Kapacitás: 

A készülék légelszívó kapacitásának illeszkedni kell a konyha méretéhez. Keringetéses rendszerben ideális, ha óránként hatszor át tudja forgatni az egész légtér levegőjét. Nagyon leegyszerűsítve: annál jobb a hatásfok, minél rövidebb úton kell elvezetni a levegőt, minél kevesebb a kanyar a csőben, és minél nagyobb a csőátmérő.

Beszerelés: 

A beszerelést lehetőleg bízzuk szakemberre, főleg, ha kéményre is rá kell kötni vagy falat kell áttörni. 

Használat: 

Főzés előtt kapcsoljuk be a készüléket. A páraelszívó alatt nem szabad flambírozni, ugyanis könnyen meggyulladhat a szűrőben lévő zsír. Ugyanebből az okból, ha gáztűzhelyünk van, ne kapcsoljuk be úgy, hogy nincs rajta edény.

Szellőztetés: 

A főzés befejezése után még 15 percig hagyjuk bekapcsolva a páraelszívót, ez segít kiszárítani a szűrőt. Keringetéses rendszernél nyissunk ablakot, ugyanis itt a készülék csak megmozgatja a levegőt, de a pára ott marad, és penészedést okozhat. 

Tisztítás: 

A használati utasítás szerint egy vagy kéthavonta tisztítsuk meg a zsírszűrőt, és töröljük ki a készüléket. Ha zsírszűrőt mosogatógépben tisztítjuk, ne mossuk edénnyel együtt, mert az ételmaradék eltömheti a szűrő pórusait. Ha keringetéses rendszerben használjuk a készüléket, akkor a szagszűrőt is cserélni vagy reaktiválni kell.