Mire elég az áfacsökkentés? Még mindig a sötétben botorkálnak a kivitelezők

A 2016-os adóváltozások közül sok szempontból kiemelkedik az új lakások áfájának 5 százalékra történő csökkentése. Az építőipari szereplők, akárcsak az új lakások iránt érdeklődők egyaránt pozitívan értékelik a döntést.

Mire elég az áfacsökkentés?

A Wolf Theiss ügyvédi irodahálózat közép-európai régióra kiterjedő felmérése alapján a 2016-tól hatályos, az új lakóingatlanok értékesítése esetén Magyarországon alkalmazható kedvezményes áfamérték Közép-Európa több országában is megtalálható. Így például a magyar szabályozáshoz hasonlóan kedvezményes adókulcs alkalmazható az új lakóingatlanokra Lengyelországban és Csehországban, bár ezen országokban a kedvezményes adómértékek valamelyest magasabbak a magyarhoz képest. A hazai szabályozással azonosan, 5 százalék az áfa mértéke Romániában is, azonban ez a kedvezmény csupán kisebb területű lakóingatlanok magánszemélyek vagy családok általi megvásárlása esetében alkalmazható. A kedvezményes adómérték alkalmazását egyébként az európai uniós szabályozás is megengedi a szociálpolitikai célból biztosított lakásokra, lakásépítésére.

 - mondta dr. Pásztor János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője.

Bár az új áfa-szabályoknak kedvező hatásuk lehet az építőiparra és a lakáspiacra, a szabályozással kapcsolatban számos jogértelmezési kérdés merül fel, amelyeket mindenképpen érdemes részletesen is áttekinteni. Elsőként nem árt megvizsgálni a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiségeket. Az áfa törvény lakóingatlan fogalmából levezethető, hogy a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiségek esetében nem lesz alkalmazható az 5 százalékos kedvezményes adókulcs. Ezáltal a lakóépülettel egybeépült vagy annak részét képező garázsok, műhelyek, üzletek és gazdasági épületek esetében a 27 százalékos áfa kulcsot kell alkalmazni.

Számos egyéb helyiség, például tárolók, pincék, uszoda, szauna, terasz, lépcsők esetében viszont továbbra is kérdéses, hogy ezek egyrészt a lakás rendeltetésszerű használatához szükségesnek tekinthetők-e, másrészt a lakás hasznos alapterületéhez tartoznak-e, és így alkalmazható-e rájuk az 5 százalékos adómérték, avagy 27 százalékos áfa terheli őket.

Ugyancsak vitás, hogy amennyiben egy korábban irodának épült ingatlant alakítanak át lakóingatlanná, úgy az újonnan kialakított lakások értékesítése esetében alkalmazható-e a kedvezményes áfa. Hasonló a helyzet az átminősítéssel, és a korábbi ingatlanok megosztásával létrejövő új ingatlanok esetében is.

A fentiekben felvetett, és a jövőben felmerülő egyéb kérdéseket várhatóan minisztériumi és adóhatósági állásfoglalások tisztázzák majd a jövőben, addig is érdemes azonban szakemberrel egyeztetni a felmerülő adókockázatok mérséklése érdekében.