Lakásárverezés futószalagon: már itthon is megindult a lavina!

A az ingatlanárverések lebonyolításával foglalkozó Creditexpress Magyarország Kft. legutóbb Angyalföldön tartott licitet. Almási Krisztián, a cég árverési csoportjának vezetője elmondat: igyekeznek minél nagyobb publicitást adni az eseménynek, hiszen az adós és a megbízó közös érdekét szolgálja ez, mivel több licitáló magasabbra srófolja az eladási árat.

A Creditexpressnél nincs licitlejtés, vagyis az ingatlanok csak a pénzintézet által meghatározott kikiáltási áron, illetve a fölött értékesíthetők. A kikiáltási ár többnyire a forgalmi érték 60-80 százaléka. Ha az ingatlan nem kel el az első fordulón, akkor még két árverésen van lehetősége erre, ha azokon sem sikerül értékesíteni, akkor a zálogbiztosíték visszakerül a hitelt folyósító bankhoz, amely végső lépésként bírósági végrehajtást kér.

Ekkor ugyan az ingatlan bármennyiért eladható, de drágább és hosszadalmasabb a procedúra magáncégek szervezte árveréseknél.

Az árverésekre a hitelszerződés felmondása után két-három hónappal kerül sor, de az adósnak a licit megkezdéséig módja van a folyamat leállítására. A Creditexpressnél legutóbb ez azt jelentette, hogy a meghirdetett 69 ingatlanból a licit napjára 51 maradt, a többi tulajdonosa ugyanis lépéseket tett az adósság rendezésére.

A vevői oldal azonban nem olyan pezsgő, az említett árverésen csak két ingatlan kelt el: a 46 négyzetméteres ceglédi téglalakás 4,4 millió forintos kikiáltási áron kel el, a 71 négyzetméteres budafoki családi házra viszont ketten is licitáltak, 12,2 millióra pörgetve föl a 9,3 millió forintos induló árat.

Az alacsony érdeklődés oka lehet az is, hogy az adós az árverési jegyzőkönyv nyomán született adásvételi szerződés megkötéséig bármikor kiegyenlítheti a tartozását, pert indíthat a banki eljárást kifogásolva, illetve vitathatja a pénzintézet elszámolását. És a birtokba vétel kellemetlenségei is az új tulajdonosra várnak, vagyis neki kell kilakoltatni a korábbi tulajdonost. A bírósági végrehajtástól eltérően a magánárveréseken ugyanis tulajdonjogot vesznek - birtokjogot nem - mondja dr. Tóth Gábor ügyvéd.

A Banki Hitel Károsultak Egyesületének elnöke, Lénárd Mariann szerint a bankok egyáltalán nem türelmesek az adóssal szemben, a valóság a bajbajutottak zaklatása, a tárgyalási kezdeményezések visszautasítása, a szerződések gyors felmondása.

A kilakoltatottakkal szemben az egyesület általában megpróbál birtokvédelmet kérni a helyi jegyzőtől, de ritkán jár sikerrel. Az egyesület azt javasolja a bankoknak, hogy az árverésre szánt ingatlanokat tartsák saját tulajdonban, így az eredeti tulajdonos szociális bérlakásként visszabérelhetné korábbi otthonát, a bank pedig bevételhez juthatna. Ahosszú távú megoldást úgyis a bérlakásállomány növelése jelenti, hiszen a lakosság jelentős százaléka a válság múltával sem tud saját lakást venni, illetve fenntartani.

Sajnost a helyezet szakértők szerint csak rosszabbodni fog, ez még csak a jéghegy csúcsa. Orbán Róbert, az Árverező Ház Zrt. vezérigazgatója szerint nyárra a megingott adósok utolsó tartalékai is elpárolognak, így egyre nagyobb rész válik láthatóvá a lakossági adóssághegyből. Pedig már most is több lakást hirdetnek meg az árveréseken havonta, mint tavaly egész évben.