Amerika tüsszent, Európa megfázik!

Írországban a korábbi 12 %-os ingatlanár emelkedést 7 %-os csökkenés követte 2007-ben, az ország ingatlanpiaca befagyott, az írek érezték és szenvedték meg legkorábban a legutóbbi nemzetközi gazdasági hanyatlást. A spanyol piac szintén bajban van, egy éve még tele volt az ország külföldi vásárlókkal, akik felvásárolták a napfényes, tengerparti villákat, értékvesztés még nincs, de már csak körülbelül 3 %-os növekedésre lehet számítani.

Lengyelországban található az unió leggyorsabban fejlődő ingatlanpiaca, a lakásárak a várakozásokat felülmúlva 28 %-kal emelkedtek 2007-ben, őket szorosan követi Ciprus és Izland 15 %-kal (egy évvel korábbi 7,6 % és 9 %-hoz képest gyorsult az piac). Ezek kirívó esetek, általában megfigyelhető, hogy a legtöbb európai ingatlanpiac visszaesett 2007-ben.

Mielőtt az elmúlt évi visszaesést kizárólag az amerikai jelzálogválságra és az ebből következő nemzetközi hitelválságra fogjuk, az okok között említsük meg az Európai Központi Bank kamatemelését is. Rossz hír a befektetőknek, hogy a stabilizáció nem megy egyik napról a másikra. Az európai jegybank az amerikaival ellentétben ritkábban módosítja kamatpolitikáját, ami azt jelenti, hogy a hitelválság igazi hatása még csak most lesz érezhető.

Ez a kontinens legnagyobb gazdaságával rendelkező Németországnak sem jó hír. Amíg a német gazdaság az elmúlt években reneszánszát élte, a lakáspiacán enyhe visszaesés volt megfigyelhető. A németek rendelkeznek a legnagyobb lakásbérleti hagyományokkal a kontinensen, az összes ingatlan 58 %-a bérelt. A franciáknál is hatással volt a lakáspiacra a gazdaság teljesítménye, hasonló helyzetben vannak, mint a britek, vagy a Benelux-államok. A kilátások Nyugat-Európában valamivel fényesebbek, de még korai bármit is egyértelműen kijelenteni.

London Európa pénzügyi fővárosa és a világ legdrágább ingatlanpiacával rendelkező városa, az árcsökkenés mégsem kerülte el, különösen a központi kerületek, valamint Kensington és Chelsea volt érintett a problémában.

Egyes országok a hiányos adatszolgáltatás miatt nem szerepeltek a magazin által összeállított európai listában, de a kiszivárgó piaci információk szerint a bolgár és a lett ingatlanok korábban nem tapasztalt áremelkedésen mentek keresztül. A balti államok lakáspiaca már túl van a csúcson, nehezen képzelhető el egy újabb 40-50 %-os növekedés. A lett jelzálogpiac 86,5 %-kal bővült egy év alatt a megemelt finanszírozási hányadnak köszönhetően, ugyanebben az időszakban Bulgáriában 73,5 %-os, Észtországban 63,4 %-os növekedést mértek.

Hogy ki fekteti be a pénzét ezeken a piacokon, elsősorban az írekre jellemző a határokon túli befektetés, de közkedvelt terület Bulgária a németek és az oroszok körében is. A biztonságos piacokat keresők továbbra is a frekventált területeken fekvő ingatlanokba, London, Monaco és a francia, a spanyol és az olasz tengerparti ingatlanok még mindig népszerűek.

A felkapott helyeken található, drága és flancos ingatlanokat nem igazán érintette a hitelválság. Azokra a vásárlókra nem nagyon jellemző a hitelfelvétel, akik több millió dollárt költenek egy ingatlan megvásárlására, ennek a vásárlói körnek módjában áll önerőből kifizetni a vételárat.

A központi bank kamatkorrekcióját is figyelembe véve, Európa egészét vizsgálva - beleértve az unión kívüli országokat is, valamint Svájcot és Izlandot - a lakáspiacra hatással van a régió zavaros gazdasági helyzete, a kontinens országainak ingatlanpiacát továbbra is a bizonytalanság jellemzi.