Véget ért az európai lakáspiac virágzása?

Az elemzést készítő szakértők szerint a 2007-es év úgy vonul be a történelembe, mint a nagy európai lakásboom vége. Az év nagy várakozásokkal kezdődött Európa-szerte, de kialakult egy általános aggodalom az év vége felé. Csökkent a kereslet, lassult a piac és a tulajdonosok már nem számolhatnak az ingatlanok értékének folyamatos emelkedésével.

Mielőtt a Lengyelországban tapasztalt 28 %-os ingatlanár növekedésre felkapjuk a fejünket, a szakértők óva intenek, hogy az ország gazdasági- és a lakáspiaci kilátásai erősen csökkentek az év második felében, ekkor a sok eladatlan lakás miatt a külföldi beruházók is kevesebb projektet indítottak.

A korábban szárnyaló ingatlanpiaccal rendelkező Írország - a balti államokkal karöltve - gyengén teljesített és a 2006-os látványos, kétszámjegyű emelkedést 7 %-os áresés követte az elmúlt évben. A hitelválság okozta árcsökkenés végeredménye még mindig nem látszik teljesen.

Az Egyesült Királyságban a "hűvös ősz" és a "pangó tél" kiváltó okai az emelkedő kamatszintre és a fizetőképes keresletben történt megtorpanásra vezethető vissza. A brit volt az egyik legerősebb ingatlanpiac a maga 8 %-os emelkedésével 2007-ben, ennek ellenére a jelzálogpiac csökkent a hitelválság miatt. A kamatlábak szigorúbb ellenőrzés alá vonása segíthet mérsékelni a jövőben a problémákat.

A spanyoloknál 3 %-ra mérséklődött az ingatlanárak növekedése, 2008-ra visszaesés várható. A francia és az olasz ingatlanárak is mindössze 4 %-ot emelkedtek. Németországban eleve nem jellemző az árak gyors emelkedése, hiba lenne az ingatlanpiac feléledést előrejelezni. A lakástulajdonosok és a befektetők hitellehetőségei és az építési kedv csökkenése 6 %-os visszaesést eredményezett az árakban.

2000-től a legtöbb országban áremelkedést szült az ingatlanpiac folyamatos fejlesztése, napjainkban pedig a leglátványosabban fejlődő piacokon is szenvednek a résztvevők.

Brit befektetők a hirtelen áremelkedést kihasználva, extraprofit reményében előszeretettel indítottak új beruházásokat a balti államokban, most ők is visszaesést tapasztaltak. Észtországban a korábbi 17 %-os emelkedést 1 %-os csökkenés követte. Tallinban 6 %-kal csökkentek az árak az év második felében, de volt olyan város ahol ez a szám a 40 %-ot is elérte. Lettország is hasonló problémával küzd, mint Észtország és Litvánia, mindhárman "bővelkednek" az eladatlan új lakásokban. Ami az év második felében történt, az nem vetít jó fényt a 2008-as évre, az árak alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérni, csökkentve ezzel a kockázatot.

A ciprusi és az izlandi gyors növekedést az európai tapasztalatok alapján bizonytalan kilátások követhetik. Cipruson a belföldi keresletet növelte az orosz befektetők érkezése, új területeken indultak fejlesztések, ennek köszönhetően a legmagasabb európai áremelkedést figyelhettük meg. Izlandon is tovább emelkedtek az árak, fellendült a tőkepiac, de az országban mindössze 260 ezren laknak és az ingatlanpiac 50 %-a fővárosra koncentrálódik.