Filléres lakások a tengerparton - nem véletlenül rettegnek?

Az 1960-as években az egyik svájci szálloda, mely esetében a kihasználtság nem érte el az optimális mértéket, megvételre ajánlotta szobáit. Ez azonban nem a hagyományos értelemben vett értékesítést jelentett, a szálloda vendégei meghatározott időmennyiséget vásárolhattak meg egy kezdeti befizetéssel, és a fenntartási költségek arányosított részének felvállalásával.

A tengerentúlon ezt a modellt tovább fejlesztették, az 1980-as években pedig a szabályozási környezet is megszületett. Ez tette lehetővé, hogy az Egyesült Államokban manapság már külön fejlesztők foglalkoznak a piac ezen szegmensével, akár tengerparti hotelek szobáiról, akár kifejezetten nyaralókat célzó fejlesztések lakásairól legyen szó.

Az ügyletnek két fajtája született, a timeshare változatban az ügyfelek, ahogy azt a svájci szálloda vendégei is megtehették, időintervallumokat vásárolhatnak maguknak az adott szállodában, vagy lakásban. Ezt az időtartamot tetszés szerint kihasználhatják, de akár értékesíthetik és cserélhetik is a több tízezer ugyanilyen szolgáltatást megvásárló ügyfél valamelyikével.

A másik formát a töredéktulajdon (fraction) vásárlása jelenti, itt az ügyfél nem időintervallumot, hanem az ingatlan tulajdonjogának egy részét vásárolhatja meg. Így a kezdeti befizetésért cserébe az ügyfelek nem csak az ingatlanban tartózkodás lehetőségét kapják meg, de részesülhetnek az ingatlanérték-növekményéből is. A töredéktulajdon szabadon adható vehető, és több esetben cserélhető is.

Mindkét típus racionális megoldást jelent azok számára, akik anélkül szeretnének biztos pontot maguknak valamelyik tengerparton, hogy az ingatlan vételárát teljes egészében lekötnék. Emellett a szolgáltatást igénybe vevők mentesülnek az albérletpiac viszontagságaitól.

Európában jelenleg viszonylag kis piaca van a fent leírt megoldásoknak, ennek fő okát a nagy érdeklődést mutató tengerentúli szolgáltatók és fejlesztők szerint a megfelelő szabályozás hiánya jelenti. Az Európai Bizottság rendelet keretében már rendelkezett a timeshare alkalmazásának lehetőségeirő, a szakértők szerint azonban a technika széleskörű elterjedéséhez további pontosításokra lenne szükség.

További problémát jelent, hogy a timeshare módszert Európában sokan az úgynevezetett holiday csoportokkal keverik. Mivel utóbbiak működéséhez egyetlen jogszabály sem biztosít kereteket, általánosan a visszaélések. Ez mindenképpen rossz fényt vet az egész szegmensre.