A válság kapujában Kelet-Európa ingatlanpiaca

Az EBRD szerint, az átalakuló gazdaságokról szóló éves jelentésében prognosztizált változások oka egyrészről, hogy az ingatlanpiaci árak növekedése jelentősen meghaladta a GDP és a jövedelem bővülését, mely összességében több ország esetében is túlértékeltséghez vezetett.

A lassulás jelei, a balti államok esetében már most is látszanak: a lett főváros Riga ingatlanárai a tavalyi év 60 százalék feletti szárnyalása után, idén nyár elejétől ismét csökkeni kezdtek, a visszaesés mértéke pedig manapság már eléri a 15-20 százalékot.

Az ingatlanpiaci korrekció időpontját előbbre hozhatja és a folyamatot is felgyorsíthatja az amerikai piacról kiinduló hitelválság, mely globális szinten is a hitelezési politika szigorodásához vezethet. A keleti blokk országainak, általában devizahitelek hajtotta piacán, ez fokozottan érezhető lesz, a fizetőképes kereslet szűkössége miatt.

Az utóbbi években az ingatlanpiac növekedési ütemét az innovatív és olcsó jelzáloghitelek megjelenése tartotta fenn, amely a tendenciózusan emelkedő ingatlanárak és a külföldi kisbefektetők megjelenése mellett arra késztette a lakosságot, hogy befektetési céllal vásároljon lakást. Az árak növekedésében egyre hangsúlyosabb szerepet kapott a spekuláció.

Az ingatlanpiaci árak legnagyobb mértékben, sorrendben, Ukrajnában, Romániában, Lettországban, Észtországban, Litvániában, Bulgáriában, Oroszországban és Örményországban növekedtek. A 20 százalékos éves emelkedés bőven meghaladta a GDP-bővülés mértékét.

Egy nemrégiben megjelent IMF tanulmány szerint a volt kommunista államok között több is akad, mely kiemelten magas érzékenységet mutat a tőkeáramlás megváltozásával szemben. Az EBRD emellett arra is figyelmeztet, hogy egy jelentősebb, esetleg a régióban általánosan jellemző ingatlanpiaci korrekció hatásai beláthatatlanok lehetnek.