12 °C Budapest

Szállodaválasztás mesterfokon: mire osztják a csillagokat?

Pénzcentrum
2007. augusztus 29. 05:55

Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok... Csalódott vendégek, értetlen szállodások a nyár legforróbb időszakában az európai és főként az Földközi-tenger déli partján fekvő turista paradicsomokban. Így is festhet a kép, amennyiben nem tájékozódunk előre és alaposan arról, hogy az általunk választott üdülési célponton milyen szabályok alapján kapják csillagjaikat a különböző szállodák, már ha kapnak egyáltalán.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

A tájékoztatás a szállodák érdeke is, hiszen a tájékozatlan vendég könnyen érezheti úgy, hogy becsapták, mert a három csillagos szállodában nincs a szobában fürdőszoba és WC, nincs hajszárító, színes TV, telefon vagy nem cserélik naponta a textíliákat. Lehet, hogy nem is kell nekik, bár az itthoni viszonyok között könnyen hihetnénk, hogy kellene.

A következőkben ezért annak nézünk utána, hogy a néhány szomszédos, számunkra mérvadó, illetve kedvelt turisztikai célpontnak számító európai országban mit tartalmaz az osztálybasorolási rendelet, vagyis milyen feltételek mellett nevezheti többcsillagosnak magát egy szálloda. Mivel nincs általánosan elfogadott nemzetközi standard, ezért cikkünknek nem az a célja, hogy megmutassuk, hogyan tér el a magyar szabályozás a világon mindenhol elfogadottól (merthogy nincs ilyen), hanem az, hogy megmutassuk mekkorák lehetnek az első látásra nüansznyinak tűnő különbségek, lássuk!
Mitől látunk csillagokat?

Franciaország, Németország, Ausztria, Spanyolország, Csehország és Magyarország besorolási rendeleteit böngésztük végig ahhoz, hogy az alábbi táblázatban felvázolhassuk, milyen eltéréseket rejtenek magukban a jogszabályok. Egy azonban biztos, ezekben az országokban kötelező a minősítés, amelyet egyetlen valamire való szállásadó sem úszhat meg.

Európában csupán néhány skandináv ország, így Norvégia és Finnország esetében találkoztunk azzal a gyakorlattal, hogy sem a szövetség, sem a törvényhozók nem határoznak pontosan arról, milyen szolgáltatást kell nyújtania egy adott minősítésű szállodának.

Ez a jelenség azonban csak az első a furcsaságok sorában, vegyük például Franciaországot: a francia besorolás nulla csillaggal kezdődik, melyet mi az egyszerűség kedvéért az egy csillaghoz soroltunk. A francia rendszer emellett hat minősítést különböztet meg a szokásos öt helyett, a legfelső kategóriát a négy csillagos Luxe adja, amely azonban alig tér el néhány apró pontban a "normál" négy csillagostól.


Ha csak az egy sorban egymás mellett elhelyezkedő számok sokféleségét figyeljük, abból is egyértelműen látszik, hogy a különböző csillagok bizony országonként különböző szolgáltatásokat rejtenek magukban. Jól példázza ezt, hogy míg Németországban csillagszámtól függetlenül csakis 3 emelet felett kötelező a lift beépítése, addig itthon ez csak egy egy csillagos minősítéshez lenne elég.

Alapterület: itt se bízd a véletlenre!

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,9 százalékos THM-el, és havi 82 061 forintos törlesztővel fel lehet venni a Gránit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az MKB Banknál 3,21% a THM; a Raiffeisen Banknál 3,44%; a CIB Banknál és a Gránit Banknál 3,45%; míg az Unicredit Banknál 3,58%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A szobák minimális alapterületét tekintve még nagyobb különbségekkel szembesülünk, a legrosszabb helyzetben a francia, a legjobban pedig a hazai és a német szállodák esetében vagyunk. (Persze nem állíthatjuk, hogy egy ötcsillagos francia luxushotel minden esetben ilyen szűkre szabja a szobákat, sőt...)


A GKM 54/2003. (VIII.29.) rendeletében, a külföldön alkalmazott besorolási rendeletektől eltérő módon, a kétágyasnál nagyobb szobákra is találhatunk szabályozást, mely arra kötelezi az építtetőket, hogy kétágyasnál nagyobb helyiségek esetében ágyanként 5 négyzetméterrel növeljék a szoba alapterületét. A rendeletben megadott terület a szobák 80 százalékánál kötelező érvényű.

Persze jelentősen növelheti vagy éppen csökkentheti a szabályozásban előírt méretet az a tényező, hogy a mellékhelyiségek mérete benne foglaltatik-e a minimális megszabott alapterületben. A besorolási rendeletek angol nyelvű változatai azonban a legtöbb esetben csakis egy bő összefoglalását jelentik az egyébként a hivatalos nyelven megszülető jogszabálynak, így nem térnek ki minden esetben erre az igencsak fontos apróságra.

Nem árulunk zsákbamacskát: mit kapsz itthon a pénzedért?

Fürdő vagy nem fürdő: baj a folyosóval!

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. október 19. kedd
Nándor
42. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?