Visszafelé sült el a csodafegyver: másfél millió lakásvásárló a pácban

A szövetség szerint ez az áremelkedés százezreket szoríthat ki az ingatlanpiacról, mivel a lakáshoz jutás már most is áldozatokat kíván (a lakáshoz jutás nehézségét mutató ráta, vagyis az átlagos lakásárak és az éves bruttó bérek hányadosa, eléri a tizenegyet).

A válság kialakulásáért az NHF a munkáspárti kormányt okolja, amely véleménye szerint az elmúlt tíz évben nem tett semmit az ingatlanpiaci árak szárnyalása ellen, így az elérte a 156 százalékos mértéket, miközben a bérek csupán 35 százalékkal növekedtek.

A nemrégiben nyilvánosságra került felmérés többek között arra figyelmeztet, hogy abban az esetben, ha az illetékesek nem teszik meg a szükséges intézkedéseket az áldatlan állapot felszámolására, az átlagos lakásár akár a 300 ezer fontot is elérheti, amelyre mindezidáig nem volt példa.

Ez, a szakértők által leginkább túlértékeltnek tartott főváros, vagyis London esetében akár 500 ezer fontos átlagos ingatlanárat is jelenthet, de az árak a legolcsóbbnak számító régiókban, így észak-nyugaton és Yorkshire-ban is elérhetik a 200 ezer fontos álomhatárt.

A prognózist a szövetség önkormányzati statisztikán alapuló számításokkal támasztja alá, melyek szerint évente körülbelül 210 ezer új ingatlanra lenne kereslet, ám a szigorú építési szabályok miatt a kivitelezők csupán 165 ezer lakást adnak át. A fennmaradó részt elviekben a kormány pótolja, amennyiben felépíti az ígért 70 ezer szociális lakást.

A fénysebességgel növekvő árak az elmúlt öt évben közel 1,6 millió lakásvásárlót szorítottak ki a piacról, akik szociális lakások igénylésével kívántak segítséget kérni szorult helyzetükben, ezért az igénylők listája 57 százalékkal bővült.

Az ingatlanszövetség által kiadott kutatás eredményeinek némileg ellentmond, hogy a június és júliusi adatok 1 százalék alatti ingatlanár-emelkedésről tanúskodtak, bár azon szakértők számára, akik a jegybanki alapkamat-emelésben látták az árak emelkedésének legfőbb gátló eszközét, erős fricska, hogy a hitelállomány továbbra is rohamléptekkel nő.

A legnagyobb brit jelzáloghitel-intézet 4-ről 6 százalékra módosította az ingatlanpiaci inflációra vonatkozó várakozásait, így lehetséges, hogy a korábbi hírekkel ellentétben mégsem áll meg a gőzhenger, és az első lakásvásárlók a közeljövőben sem számíthatnak jelentős változásra.

A kamatemelés hatása azonban még nem érezhető teljes mértékben, és a befektetési céllal vásárlók esetében sem látható, hogy a megnövekedett törlesztőrészleteket képesek-e a bérleti díjakon keresztül érvényesíteni. Abban az esetben, ha a már most is a háztartások költségvetési korlátját súroló bérleti díjak nem emelkednek tovább a következő időszakban, elképzelhető, hogy a buy-to-let szektor esetében erős visszaesés tanúi lehetünk. Ez a lassulás pedig meghozhatja a kamatemeléstől várt eredményt.