Baj lehet a magyar dolgozóknál is: hiába a rutin meg az évek?

Baj lehet a magyar dolgozóknál is: hiába a rutin meg az évek?

Pénzcentrum
2016. június 21. 05:45

Érdekes kettősség mutatkozik meg napjaink munkaerő-piacán: míg a fiatalok csúcsra járatják készségeiket, jól használják tudásukat, és naprakészek, addig az idősebbek nem feltétlenül teljesítenek jól ezen a téren, viszont sok évtizedes tapasztalatra, rutinra támaszkodhatnak. Komoly nemzetközi kutatások teszik fel a kérdést (ami nem mellesleg a gazdaságra is intenzíven kihat): vajon mire is van szüksége igazán az embernek ahhoz, hogy megállja a helyét a mindennapokban, a munka világában, és hiteles, a munkáját jól végző szakemberként tekintsen rá a társadalom egy életen keresztül?

Érdekes kutatást publikált nemrég az OECD, a felnőttek olvasási készségeit kutatva. A felmérés készítői szerint a csúcson a 25-34 évesek álltak, a legalacsonyabb szinten pedig az 55 év körüliek - tehát a húszas éveik végén, a harmincas éveik elején járó fiatalok teljesítettek legjobban, és az 55 év felettiek a legrosszabbul.

Az OECD a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul Organisation for Economic Co-operation and Development) nemzetközi rövidítése. A globális gazdasági szervezet célja, hogy a tagállamait segítse abban, hogy a lehető legjobb gazdasági és szociális politikát alakítsák ki, valamint az eredmények értékelésében is segít a szervezet. Magyarország 1996 óta a tagja. Az általunk ismeretett kutatásban a felnőttek olvasási készségét vizsgálták (literacy), amit tágabban kell értelmezni. Az értve olvasás készsége szükséges ahhoz, hogy az ember képes legyen hatékonyan tanulni.

Elmúlt felettük az idő?

A kutatók szerint az eredmény hátterében alapvetően két dolog állhat. Az egyik az, hogy az életkor növekedésével elveszik sok olyan tudás, amit a munkájukhoz, mindennapi életükhöz nem használnak az emberek, illetve a kor előrehaladtával tompultak bizonyos készségeik. Ha kizárólag ennek az elméletnek hinnénk, akkor azt mondhatnánk, hogy a munkavállalók 28-34 éves korukban lennének a csúcson.

Ha tényleg ez lenne a helyzet, az elég nagy baj lenne. Ekkor ugyanis a következő 20 évben nem számíthatnánk változásra a dolgozók képességeit illetően, nem emelkedne a tudás színvonala, sőt, inkább elavulása lenne a jellemző. A tapasztalatok azonban nem ezt a tendenciát mutatják.

A másik indok, hogy a fiatalok azért teljesítenek jobban, mert sokkal több és naprakészebb az a tudás, amit napjainkban kapnak, mint az, amit annak idején az idősebb generáció megszerzett. Persze ha ez így lenne, az azt is jelentené, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan növekedne a munkaképes lakosság képzettségi szintje. Ez a magyarázat jóval fényesebb jövőt fest elénk.

Van megoldás, de nem ingyen

A kutatást végzők megpróbálták azt is megállapítani, hogy melyik tényező az erősebb, ez ugyanis egyáltalán nem mindegy. Az első eshetőségnek az élethosszig tartó tanulás lehet a megoldása. Naprakészen tartani a tudást, és keresni azokat a lehetőségeket és kihívásokat, amelyek frissen tartják az idősebb munkavállalókat is. A második esetnél pedig

úgy hidalható át a munkaérték csökkenése, hogy a dolgozó fiatalkorában elsajátítja mindazt az alapkészséget és alaptudást, amelyre egész élete során építkezhet.

Ha a kérdést a fiatalok szemszögéből nézzük, akkor elmondható, hogy abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a gyorsan változó világ újdonságaiba születtek bele. Alapvetésként kezelhetnek olyan dolgokat, amelyeket az idősebb generációknak sok munkába kerül megtanulni, és beépíteni a mindennapjaikba. Ugyanakkor, ha nem sajátítják el az alapkészségeket, és nem szerzik meg azt az alaptudást, amelyre később építkezhet, annak tragikus következménye lehet mind az egyénre, mind a társadalomra nézve. Ez természetesen nagymértékben az oktatáson is múlik.

Ez már nem sci-fi

A jövőkutatók szerint a tudomány és az ipar fejlődésének hatására néhány évtized leforgása alatt gépek veszik át azt a munkát, amit ma emberek végeznek, és olyan foglalkozások is megjelennek majd a piacon, amelyek jelenleg még nem léteznek. Készül a társadalom arra, hogy az ebből adódó - időben talán nem is olyan távoli - munkaerőpiaci problémát áthidalja?

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 646 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 7,28%), de nem sokkal marad el ettől a Sberbank 40 150 forintos törlesztőt (THM 7,66%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

És vajon elég nagy hangsúlyt kap a jelenlegi oktatási rendszerben az, hogy az új nemzedék egy biztos alaptudást szerezhessen, amire egy életen keresztül építkezhet?

Ezt a témát is feszegette Orosz László, a Műszaki Egyetem elméleti fizika-oktatója a 444.hu-n megjelent interjúban. "Hatezer évvel ezelőtt 5-7 generáció ugyanazt tudta, aztán elkezdett szűkülni ez az időszak. Mondjuk 200 évvel ezelőtt még a nagypapa, az apa, meg a fiú is ugyanazt tudta. De ma én már nem azt tudom, mint a fiam. Tehát amikor a képzési idő összemérhetővé válik a tudás felezési idejével, akkor kezdődnek a kis problémák, amiket ki kell védenünk" - mondta Orosz László. Véleménye szerint

akkor évül el a mai fiatalok diplomája, amikor azt a kezükbe kapják. 

Éppen ezért nem konkrét szaktudásra van szükség, hanem biztos alapokra, mint ahogy korábban az egyetemen tudományt tanítottak, az egyéb iskolákban pedig szakismereteket. Szerinte ahhoz, hogy készségszinten tudják későbbiekben elsajátítani a specifikus dolgokat, az alapokat kell jól lerakni. Ahogy fogalmazott: ne halat adjunk, hanem tanítsuk meg halat fogni.

Az, hogy az iskolákban nem feltétlenül egy-egy szakmára kell felkészíteni, hanem azokat az alapkészségeket kell elsajátítani, amelyek a későbbi tanulási képességet fejlesztik, nem csupán az egyetemekre érvényes. Sőt, elsősorban nem a felsőoktatásban, hanem az alap- és középfokú oktatásban fontos szemlélet

- véli Madár István, a Portfolio vezető elemzője. A közgazdász szerint a hazai foglalkoztatási problémák jellegén pontosan látni, hogy az alapkészségek elsajátítása a kulcs. Nálunk még nemzetközi összevetésben is erős az az összefüggés, hogy minél többet tud tanulni valaki, annál biztosabb a helye a munkaerőpiacon. A képzetlenek foglalkoztathatósága Magyarországon gyenge, miközben a továbbtanulók szinte biztosak lehetnek abban, hogy lesz állásuk.

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 19. vasárnap
Vilhelmina
37. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. szeptember 18. 19:20