2020. április 5. vasárnap Vince

Mikor volt a Ratkó korszak? A Ratkó korszak hatása a magyar társadalomra


A Ratkó-korszak 1950-1956 között tartott Magyarországon. A Ratkó korszak hatása azonban máig velünk él. A Ratkó gyerekek ugyanis a mai napig befolyásolják a hazai nyugdíjrendszert.

A Ratkó korszak tágabb értelemben Magyarországon 1950-1956 között tartott, névadója Ratkó Anna, aki 1949 és 1953 között volt népjóléti, majd egészségügyi miniszter Magyarországon.

Mi az a Ratkó korszak?

A bő fél évtizedes Ratkó-korszak két igen jelentős intézkedés miatt vált híressé. Az egyik az abortusztilalom volt, a másik pedig a gyermektelenségi adó. Nem meglepő, hogy a Ratko korszak igen neves arról, hogy a két fő korlátozás miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt.

Gyermektelenségi adó: annak az a 20 és 50 év közötti férfi, illetve 20 és 45 év közötti nő volt köteles fizetni, akinek már volt keresete, de gyereke még nem. Az adó az adóalap 4 százalékára terjedt ki.

Mikor volt a Ratkó korszak?

Sokakban merül fel a kérdés, hogy a Ratkó korszak mikor volt Magyarországon. Egészen pontosan 1953-ban jelentek meg az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről szóló kormányrendeletek hazánkba. Ezt szokás az akkori egészségügyi miniszter, Ratkó Anna nevéhez kapcsolni, és ezeket az éveket Ratkó korszaknak nevezni. 

Kik azok a Ratkó gyerekek?

A Ratko-korszak gyermeki az úgynevezett Ratkó gyerekek, azok akik Magyarországon 1950-1956 között születtek. A Ratkó gyerekek azok, akik éppen mostanság, ezekben az években, vagy az ezt megelőző pár évben mentek nyugdíjba. És életkoruknál fogva gyakorlatilag végigdolgozták a Kádár-rendszert és a rendszerváltás utáni évtizedeket. Az ő gyermekeiket szokás Ratkó unokáknak hívni, ők az a korosztály, akik még óvodába és általános iskolába a szocializmusban jártak, ám a középiskolát vagy annak a végét már a rendszerváltás után töltötték. A Ratkó-korszak egyik jelentős hatása egyébként, hogy mostanra jókora terhet ró a magyar nyugdíjrendszerre.


A Ratkó korszak egy újszölött gyermeke. Forrás: Fortepan

A Ratkó korszak hatása

A Ratkó gyerekek tehát azok, akik 1950-1956 között születtek, és életkoruknál fogva éppen a 2010-es év környékén mennek tömegesen nyugdíjba. Ez pedig jókora súllyal nehezedik a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerre. Hiszen a nyugdíjas korosztály egyre nő, miközben a munkát végezni képes korosztályé csökken. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a Ratkó Anna korszak nagy robbanása oda vezetett, hogy a 70-es években, amikor a Ratkó gyerek beértek, volt munkájuk és stabil életünk, szintén nagy gyerekvállalási hajlandóságot mutattak.


A Ratkó korszak gyermekei. Forrás: Fortepan

A Rartkó unokák, akik főleg a 60-as évek végén, 70-es elején születtek 10-15 éves távlatban szintén nyugdíjba fognak vonulni. Ez pedig további terhet fog róni a magyar nyugdíjrendszerre. Hiszen a termékenységi rátánk továbbra is inkább csökken vagy stagnál, minthogy nőne. 

A Ratkó korszak másik jelentős hatása, hogy a Népességtudományi Kutatóintézet tanulmánya szerint a fennálló határozatok végrehajtásához a hatalom valósággal beköltözött az emberek nappalijába, a rezsim pedig - nemcsak e jogszabály miatt - teljesen rá nehezedett a társadalomra. Nem csoda, az 1954-ben bevezetett személyazonossági igazolvány jószerivel traumatizálta a társadalmat. Az állam mindenkit tudott ellenőrizni, a terhességet jelenteni kellett, azokat ráadásul az állam végigkövette. 

A Ratkó-korszak erőszakos mivoltja továbbá abban is fellelhető, hogy az államapparátus, kiváltképp az egészségügyi minisztérium külön rendeleteket hozott az illegális magzatelhajtások utáni nyomozásokról és azok bírósági eljárásairól. Ezen felül üldözték az abortuszt végző orvosokat, bábákat és anyákat egyaránt.

A Ratkó korszak hatása vizsgálatánál egyébéként mai napig vitatott, hogy az 50-es években tapasztalható brutálisan magas születés számok ténylegesen az abortusztilalom miatt lettek volna, vagy egyszerűen csak hatott az agitáció, és az újjáépülő országban szívesebben vállaltak több gyermeket is a családok.

A bababumm azonban egy dolog, de a Ratkó korszak sötét megítélése örökké velünk marad. Sokan ugyanis ehhez az időszakhoz kötik az illegális abortusz miatti bebörtönzéseket, illetve a szomorú családi históriákat. Ezek pedig beívódnak a kollektív öntudatba.

Címlapkép: Getty Images

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Lidl

04.02-04.07
Országos

Interspar

04.02-04.11
Budapest

Spar

04.02-04.11
Országos

Tesco

04.02-04.06
Budapest

Auchan

04.02-04.08
Országos

Praktiker

04.02-04.12
Országos

Aldi

04.01-04.08
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

  Ajánlatunk