Jöhet a nyugdíjkorhatár-emelés itthon? Megszólalt a szakértő, ez vár a magyar idősekre

"Egyre többször érkezik olvasói kérdés – főleg férfiaktól –, hogy vajon lesz-e ismét nyugdíjkorhatár-emelés Magyarországon. Nem véletlen a férfiak érdeklődése: míg a nők a Nők40 program révén már korábban is nyugdíjba mehetnek, a férfiak számára jelenleg nincs hasonló lehetőség. Így nekik minden esetleges változás közvetlenül érintené a jövőbeli kilátásaikat." - kezdi szokásos heti hírlevelét a Nyugdíjguru.

Mint írja: a rövid válasz: egyelőre nem szükséges a korhatáremelés, és a szakértők szerint ennek demográfiai okai vannak. Magyarországon ugyanis a 65 éves korban várható további élettartam lényegesen alacsonyabb, mint az uniós átlag. Míg az EU-ban a férfiak 17,3, a nők 20,9 évre számíthatnak 65 éves koruk után, addig Magyarországon a férfiaknál ez az érték csupán 13,2, a nőknél 17,3 év.

Ez azt is jelenti, hogy egy magyar férfi átlagosan mindössze 13-14 évig, míg egy magyar nő 20-21 évig él nyugdíjasként. A nők ráadásul korábban vonulhatnak nyugdíjba, így náluk a tényleges nyugdíjban töltött idő még hosszabb. A férfiak emiatt gyakran érzik méltánytalannak a rendszert, sokan azzal érvelnek, hogy meg sem érik a 65 éves kort. A statisztika azonban cáfolja ezt: a férfiak 73%-a, a nők 87%-a megéli a nyugdíjkorhatárt.

A korhatáremelés célja egyébként sosem önmagában a megtakarítás, hanem az, hogy az emberek hosszabb ideig fizessenek nyugdíjjárulékot, és rövidebb ideig legyenek eltartottak a rendszerben. A nyugdíjrendszerek fenntarthatósága világszerte ezen az egyensúlyon múlik.

A valódi nyomás a nyugdíjrendszerre várhatóan csak 2035 után jelentkezik majd, amikor az 1973–1977 között született, népes Ratkó-unoka generáció nyugdíjba vonulása várható. Ennek következtében öt év alatt mintegy 400 ezer fővel nőhet a nyugdíjasok száma Magyarországon. Ekkor már újra előtérbe kerülhet a korhatáremelés kérdése is.

Az európai trendek is egyértelműek: azokban az országokban, ahol a nyugdíjkorhatár még nem érte el a 65 évet – például Ausztria, Horvátország, Lengyelország vagy Románia esetében –, már tervezik az emelést. A 27 uniós tagállamból 13 ország már be is vezette azt a modellt, hogy a nyugdíjkorhatárt a 65 éves korban várható további élettartamhoz igazítják. Ilyen például Svédország, Hollandia vagy Dánia.

Hollandiában például már 2025-től automatikusan igazítják a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz: minden 12 hónapos emelkedés nyolc hónappal tolja ki a nyugdíjkorhatárt. Svédországban pedig rugalmas rendszer működik: 64 és 70 éves kor között lehet igényelni a nyugdíjat, a végső összeg pedig az életjáradék-számítás függvénye.

Magyarországon ugyan 2010 óta 62 évről 65 évre nőtt a nyugdíjkorhatár, de ez már most is magasabb, mint 11 uniós országban, így nincs égető szükség újabb emelésre. Ráadásul az elmúlt másfél évtizedben a korhatár gyorsabban nőtt, mint a várható további élettartam, tehát a rendszer egyelőre időt nyert.

Az Európai Unió Magyarország számára is javasolja a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését, de a kormány által korábban ígért nyugdíjreform jelenleg nincs napirenden. Így a következő években nem várható korhatáremelés – hacsak nem történik jelentős fordulat a demográfiai vagy gazdasági kilátásokban.

Mindeközben a férfiak idő előtti halálozása továbbra is probléma: ennek csökkentése elsősorban életmódbeli kérdés. Szakértők szerint a stresszkezelés, az egészségesebb táplálkozás, a kevesebb alkoholfogyasztás, a rendszeres mozgás és a társas kapcsolatok fenntartása lehet a kulcs. Ezek nélkül nemcsak a nyugdíjas évek hossza, de minősége is kérdéses marad.