Újabb, rendkívüli nyugdíjemelés jöhet? Hiába a 13. havi, százezernyi idős magyar él szegénységben

Február 12. ebben a hónapban egy jelentős, mondhatni piros betűs nap a magyar nyugdíjasoknak: ebben a hónapban ugyanis plusz egy havi öregségi nyugdíjat kapnak a számlájukra, vagy éppen hozza nekik a pénzes postás. A plusz nyugdíjat sokáig mindenki természetesnek vette, azonban még a 2008-as gazdasági válság egyik áldozatává vált: a költségvetés nem tudott forrást biztosítani rá, így megszüntették.

Több mint egy évtizedet kellett várni a juttatás visszatérésére, és nagy meglepetést okozott a visszavezetés időzítése: azt ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök a 2020-as koronavírus-járvány első hullámában jelentette be, akkor, amikor a lezárások és a karantén miatt a gazdaság igen jelentős ütéseket szenvedett el. Hogy áll most a 13. havi nyugdíj intézménye Magyarországon, van-e rá forrás? Elképzelhető, hogy ebben az évben még kapnak plusz juttatást a szépkorúak, minek kell ehhez teljesülnie? És nem nyílt-e túl nagyra a nyugdíjolló? Erről beszélgettünk két nyugdíjszakértővel.

Ki mennyi pénzt kap ma?

A 13. havi nyugdíj összege megegyezik a 2025. januári nyugdíjemelést követően kapott összeggel. Pontosan akkora összegű nyugdíj, mint egy normál hónapra járó juttatás. A 13. havi nyugdíj a februári nyugdíjjal együtt érkezik. A pontos összeg attól függ, kinek mekkora volt a nyugdíja 2024 januárjában. Erről összefoglaló cikket is írtunk nemrég, amit itt olvashatsz el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

13. havi nyugdíj 2025: mikor érkezik, mekkora összeg kifizetése várható?

A Pénzcentrum kalkulátora idén is megmutatja, hogy pontosan mekkora összegű lesz 2024-ben a februári nyugdíj, és mekkora lesz a 13. havi nyugdíj.

Aki már megkapta a januári nyugdíját, az könnyen kiszámolhatja, mekkora összeg érkezik majd februárban. Ugyanis csak a januári összeget kell megszoroznia 2-vel: az egyik a februári nyugdíj összege, a másik pedig a 13. havi juttatás. Ha valaki még nem kapta meg a nyugdíját, akkor is könnyebb kiszámolhatja a várható összegeket a Pénzcentrum nyugdíjemelés kalkulátorával. Ehhez elég csak a december havi nyugdíj összegét megadni:

Nincs járulékfedezete a 13. havinak

A szakértők korábban abbéli aggodalmuknak adtak hangot, hogy a 13. havi nyugdíj még szélesebbre nyitja az ollót a kisebb mértékű nyugdíjat kapók, valamint persze a luxusnyugdíjasok között. Farkas András nyugdíjszakértő szerint ez valóban így is van, de azt sem szabad elvitatni, hogy az egy havi plusz nyugdíj komoly segítséget jelent a nyugdíjasok számára.

Persze, hogy segít nekik, ez egy nagyon jelentős összeg. A plusz egyhavi nyugdíj, ugyanúgy, mint plusz egy havi kereset, az egy jelentős segítség az érintett személynek. Sok mindent lehetne persze ezzel kapcsolatban javítani, sok gondot megoldani, de a fő elem az, hogy ez a nyugdíjasok számára messze a legfontosabb segítség a 13. havi nyugdíj. Ha van erre fedezet a költségvetésben, akkor ez a legjobb juttatások egyike. Egyelőre megtalálják a fedezetet, hiszen ez politikailag is egy rendkívül kényes és jó téma

- mondta a szakértő. Azt is hozzátette, hogy a nyugdíjaknál persze gondot okoz, hogy a 13. havinak nincsen járulékfedezete.

A magyar 13. havi nyugdíj úgy van szabályozva, hogy mindenki a saját februári nyugdíjával megegyező összegben kapja meg a 13. havi nyugdíjat. Ebből következik, hogy a kisnyugdíjasnak a bizalomtételi nyugdíja is kisebb összegű, a nagyobb nyugdíjasnak meg nagyobb összegű. Ezzel önmagában csak az az egy gond van, hogy maga a 13. havi nyugdíj, az már nem olyan, mint a munkával megszolgált rendes nyugdíj, hiszen ennek nincs külön járulékfedezete. Ez egy külön juttatás, ezért a többi államban, ahol van ilyen - Lengyelországban például -, ott behatárolják, van egy egységes összeg: a 13. havi nyugdíj jellemzően vagy az átlagnyugdíjjal, vagy a minimálnyugdíjjal egyező összegű. Ahol pedig van járulékfedezete, mint például az osztrákoknál, ott jogos, hogy megegyezik a saját nyugdíjuk összegével, azt ők megszolgálták, járulékot fizettek a 13. havi nyugdíjra

- mondta még erről Farkas András.

Jöhet az újabb korrekció?

A nyugdíjszakértő azt is elmondta, hogy lehetséges, hogy novemberben érkezik még egy visszamenőleges korrekció, ám ehhez - a szokott módon - egy fontos feltételnek kellene teljesülnie.

Az infláció óriási gondot okozott Olaszországban is a pandémia idején, és ott egyszerre áttértek a havi nyugdíjemelésre. Ennek szerintem nálunk sem lenne különösebb akadálya, hiszen így is be van építve a januári, és a novemberi pótlólagos lehetőség, és emlékszünk rá, hogy volt két év, amikor menet közben is eszközöltek nyáron nyugdíjemelést. A nyugdíjasoknak szerintem egy ilyen nyári nyugdíjemelés elvileg beiktatható, ha mondjuk nagyon elszaladna az infláció, de reméljük, hogy nem lesz így

- magyarázta a szakember, aki reméli, a januári 5,5 százalékos adat inkább a tetőt jelenti, minthogy egy újabb emelkedés kezdete legyen.

De ha mégis egy újabb inflációs emelkedés kezdete lenne, akkor lehet, hogy egy nyár közepi rendkívüli, visszamenőleges emelés beépítéséről kell majd gondolkodni. Én egyébként nem hiszem, hogy erre sor kerül, mert a november már jóval közelebb lesz 2026-hoz, a választási évhez, és inkább akkor kapjanak egy nagyobb összeget a nyugdíjasok. Ezért például még reménykedem abban is, hogy bár a gazdaság nem fog 3,5 százalékos GDP-növekedésnél magasabb növekedést produkálni, de attól függetlenül lehet, hogy prémiumot mégiscsak fizetnek valamilyen jogcímen, ez is javíthatna a nyugdíjasok helyzetén

- fogalmazott Farkas András. Végezetül elmondta, hogy a helyzet most megint faramuci: ott vagyunk, hogy a magyar szépkorúak éppen a magyar államnak hiteleznek - ráadásul ha nem lesz korrekció novemberben, akkor jelentősen ráfaragnak erre.

Mindig az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben foglalt infláció becsült mértéke az, ami meghatározza a nyugdíjemelést. Tehát az a januári 3,2 százalékos nyugdíjemelés, ami megtörtént, az azért volt, mert a 2025-re szóló költségvetési törvényben ekkora az inflációs várakozás. Nyilvánvaló, hogy ez teljesen felborult már, hiszen a januári infláció 5,5 százalék volt, míg a nyugdíjas infláció 5,3 százalék, tehát mind a kettő jóval magasabb, mint az éves előirányzat. Ezért most megint az a helyzet áll elő, hogy a nyugdíjasok novemberben kaphatnak egy visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelést, de csak abban az esetben, ha az augusztusban és az addig mért tényadatok alapján az éves infláció mértéke több lenne, mint 3,2 százalék. De ez a visszamenőleges nyugdíjemelés azt jelenti, hogy megint novemberig a nyugdíjasok hiteleznek a magyar államnak

- tette hozzá a nyugdíjszakértő.

Rengeteg pénzt kapnak a jogosultak

Süle-Szigeti Bulcsú, a Portfolio elemzője szerint jelenlegi formájában mindenképpen szükség van a 13. havi nyugdíjra, ugyanis az infláció vágtatásával még nagyobb szükség van a plusz pénzre - ezen felül ő is megpendítette a novemberi korrekció szükségességét.

A 13. havi nyugdíjnak köszönhetően közel 2,5 millió ember részesül dupla ellátásban. A kormány 536 milliárd forintot fordít erre a juttatásra, az átlagnyugdíjasok így 485 ezer forintot kapnak kézhez februárban. Januárban az egy évre visszatekintő nyugdíjas infláció 5,3% volt, ami valamivel alacsonyabb az általános 5,5%-os inflációnál. Ezzel együtt is fennáll a veszélye annak, hogy az év elején végrehajtott 3,2%-os nyugdíjemelés nem lesz elegendő az áremelkedés fedezésére, ezért ősszel visszamenőleges nyugdíjkorrekcióra lehet szükség

- mondta az elemző. Hozzátette: a 13. havi nyugdíj népszerűsége nem véletlen, de lenne más lehetőség is arra, hogy egyéb módon jussanak hozzá a jogosultak.

A 13. havi nyugdíj egy igen népszerű juttatás, az elmúlt 5 évben átlagosan 900 ezer forint pluszpénzt kaphattak ennek köszönhetően a nyugdíjasok. De mivel ez nem nyugellátás, hanem nyugdíjtól független juttatás, így elméletileg lehetőség lenne arra is, hogy más módon részesüljenek belőle a jogosultak. Gyakori felvetés például, hogy minden nyugdíjasnak az átlagnyugdíjjal (jelenleg kb. 242 ezer forinttal) megegyező összegű 13. havi juttatást kellene kapnia. Ez kétségtelenül mérsékelhetné a nyugdíjasok között meglévő jövedelmi egyenlőtlenségeket

- mondta még Süle-Szigeti Bulcsú.

Juhász László: Súlyos szegénységben élnek a nyugdíjasok

13. havi juttatás ide vagy oda, az egyszeri pluszpénz hosszú távon rengeteg idős magyarnak nem jelent tartós segítséget. Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa alapító tagja úgy fogalmazott: a nyugdíjasok nagy részének körében elképesztő a szegénység - erről ma reggel mi is beszámoltunk.

200 ezer idősnek 100 ezer forint alatt van az ellátása, és 500 ezren élnek a megélhetési minimumnál, 140 ezer forintnál kevesebb pénzből Magyarországon. A friss inflációs adat tükrében a legszegényebbek most még rosszabb helyzetbe kerültek

- fogalmazott Juhász László.

Címalpkép: Kocsis Zoltán, MTI/MTVA