Közeleg a nyugdíj-katasztrófa: sok millió magyar maradhat hoppon, miből fognak megélni?

Magyarországon alig a GDP 4,2%-át teszi ki a nyugdíjcélú megtakarítások állománya, miközben az európai országok körében 12,6% a jellemző érték a Bankmonitor számításai alapján. A hatalmas lemaradásunk elsődleges oka, hogy 2011-ben gyakorlatilag megszűnt a magánnyugdíj-pénztári pillér, ezáltal a nyugdíj-előtakarékosság egy sokkal kevésbé hatékony és teljesen önkéntes tevékenységgé degradálódott.

Mennyi pénzt tesznek félre nyugdíjra a fejlett országok?

A modern nyugdíjrendszerek nagy többsége nem kizárólag a „felosztó-kirovó” (vagy más néven folyó finanszírozású) pillérből áll. Számos országban legalább ennyire erős a „feltőkésített”, azaz nyugdíjcélú megtakarításokból felépülő nyugdíjpillér is. Ideális esetben a nyugdíjasok mind a folyó finanszírozású pillérből, mind a feltőkésített pillér(ek)ből számottevő jövedelemhez juthatnak, ami képes lehet garantálni az időskori anyagi biztonságot.

Az OECD a közelmúltban publikálta a friss adatokat az egyes országokban 2022-ben nyilvántartott nyugdíjcélú megtakarítások állományáról. Az értékeket összevetették a Világbank által közölt 2022-es GDP-adatokkal, így megkapták, hogy GDP-arányosan melyik ország mekkora nyugdíjvagyonnal büszkélkedhet.

Látható, hogy Európán belül az északi országok (Dánia, Izland és Hollandia) viszik a prímet, 150-200% közé tehető GDP-arányos nyugdíjvagyonnal. Ugyancsak rendkívül jól teljesít Svédország és az Egyesült Királyság is, ahol rendre a GDP 96%-ára, illetve 83%-ára rúg a felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítások állománya. Az Európán kívüli világban Kanada (146%), az Egyesült Államok (138%) és Ausztrália (125%) produkálták a legmagasabb értékeket.

Az európai országok körében a jellemző (medián) érték 12,6%, azaz az országok fele ennél több, fele ennél kevesebb nyugdíjvagyonnal rendelkezik. Magyarország a sor vége felé kullog: az OECD gyűjtése alapján hazánkban 7,47 milliárd dollárt tett ki a 2022-es nyugdíjvagyon, amely a 178,79 milliárd dolláros GDP-hez viszonyítva alig 4,2%-os állományt ad eredményül.

Állami szervezés hiányában marad a piaci alapú feltőkésítés

A magyar nyugdíj-előtakarékossági szisztéma történetében 2011. hozta el a legnagyobb fordulatot, amikor egy huszárvágással minden magánnyugdíj-pénztári tagot alapértelmezett módon visszaléptettek a tisztán állami nyugdíjrendszerbe. A tagság 97%-a beletörődött a változásba, mindössze kb. 100 ezren nyilatkoztak arról, hogy szeretnének pénztári tagok maradni.

Habár a nyugdíjrendszer állami szervezésű feltőkésítése ezzel végérvényesen megszűnt Magyarországon, mégis van lehetőség a nyugdíj-előtakarékosságra. Az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítások és a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) mostanra együttesen több mint 1,6 millió résztvevőt értek el, akik közül több mint 1 millió fő takarékoskodik rendszeresen.

Azonban a fenti számokból az látszik, hogy a fakultatív, piaci alapon szerveződő feltőkésítés sem a „penetráció” (elterjedtség), sem a megtakarítási állomány szempontjából nem képes felvenni a versenyt a hajdani kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszerrel. További kitörési pontot jelenthetne a meglévő előtakarékossági rendszeren belül a munkáltatói befizetések ösztönzése, hiszen az erős feltőkésített pillérek egyik fő motorját Európa-szerte a foglalkoztatói hozzájárulások adják. Ez utóbbi szempont Magyarországon egyelőre nem érvényesül, a foglalkoztatók számára jelenleg nem jár anyagi előnnyel (pl. adókedvezménnyel) a munkavállalóik öngondoskodásának támogatása.

Iskolakezdés 2024 felmérés

A Pénzcentrum oldalán rendszeresen végzünk nagymintás felméréseket, a mostani a 2024/2025-ös tanév legégetőbb kérdéseire adhat választ: miből teremtik elő a magyar szülők a pénzt az iskolakezdésre, hol milyen tanárokból van a legnagyobb hiány, mi a véleményük az oktatás színvonaláról és vajon jut-e még pénz idén különórára? Ha nevelsz általános iskolás vagy középiskolás gyermeket, kérünk, szánj 5-10 percet a kérdőívünk kitöltésére, ezzel is segíted a munkánkat és hogy valós képet kapjunk az ország helyzetérről.