Ide menekítik pénzüket a magyar luxusnyugdíjasok: nem tiltják, te is rommá keresheted magad

Február eleje óta már a Magyar Államkincstárnál is nyithatunk nyugdíj-előtakarékosságit (NYESZ) számlát, így az eddig is elérhető önkéntes nyugdíjpénztárak, nyugdíjbiztosítások és a „hagyományos” nyugdíj-előtakarékossági számlák mellett a most elérhetővé vált kincstári NYESZ tulajdonképpen egy negyedik fajta nyugdíjcélú megtakarítási formaként is értékelhető.

A különböző, régi-új nyugdíjcélú konstrukciók legvonzóbb, közös tulajdonsága, hogy a befizetések után adóvisszatérítést vehetnek igénybe a megtakarítók. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében maximum évi 150 ezer, a nyugdíjbiztosítások után maximum évi 130 ezer, míg a régi-új NYESZ konstrukciók esetében maximum évi 100 ezer forint igényelhető vissza a már befizetett személyi jövedelemadóból.

A maximálisan visszaigényelhető összeg a megtakarító által a megtakarításában elhelyezett pénz maximum 20 százaléka lehet, ám fontos kitétel, hogy a visszaigényelt összegek összeadódnak, és azok együttesen nem haladhatják meg az évi 280 ezer forintot. Magyarul hiába öntjük egyszerre bele a pénzt egy önkéntes nyugdíjpénztárba, egy nyugdíjbiztosításba és egy NYESZ-számlára – bár a három termék után elvileg akár 380 ezer forintot is visszaigényelhetnénk, ám a valóságban csak 280 ezer forintot fogunk tudni.

A másik fontos tényező, ami meghatározza a visszaigényelhető összeg nagyságát, az a saját befizetésünk mértéke. Például az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében csak akkor igényelhetjük vissza a maximális, már említett 150 ezer forintos összeget, ha az éves befizetéseink elérték a 750 ezer forintot, hiszen ennek a 20 százaléka 150 ezer (és természetesen ehhez az is feltétel, hogy az év során általunk befizetett szja mértéke meghaladja az általunk visszaigényelni kívánt összeget).

Összegezve és leegyszerűsítve a fentieket tehát azt mondhatjuk, hogy évi 1,4 millió forint megtakarítása esetén további évi 280 ezer forintot igényelhetünk vissza a már befizetett adónkból.

Mekkora többlethozamot is jelent mindez?

Tételezzük fel tehát, hogy most kezdünk el megtakarítani a nyugdíjas éveinkre, és be is fizetjük a fent említett évi 1,4 millió forintot. Láttuk, hogy ezután az összeg után már visszaigényelhetjük a maximális évi 280 ezer forintot, ami a megtakarított összegnek ugyebár a 20 százaléka. Mindezt úgy is mondhatjuk, hogy megtakarításaink éves hozama az első évben 20 százalékos volt, ami kiemelkedően magas eredménynek számít, főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a nyugdíjcélú konstrukciók jellemzően kevésbé kockázatos, ebből kifolyólag kevésbé jövedelmező eszközökbe fektetik az ügyfelek pénzét. (Sőt, a cikk elején említett, újonnan bevezetett kincstári NYESZ esetében eleve csak forintalapú állampapírokat vásárolhatunk. Fontos azonban, hogy itt mi döntjük el, milyen papírt vásárolunk.)

Mindez természetesen csak egyszerűsítés, hiszen az elhelyezett pénzünket egyúttal be is fektetik/fektetjük, tehát ideális esetben egyéb hozamra is számíthatunk megtakarításunk után. Ezzel azonban most nem számolunk, hiszen hozamunk más konstrukciók igénybevétele esetén is lenne. Másrészt a nyugdíjcélú konstrukciókra is igaz, hogy valamekkora éves költség mellett vehetők igénybe, de most az egyszerűség kedvéért ezekkel sem számolunk (ez alól a kincstári NYESZ kivételt jelent – a kincstári számla ugyanis ingyenes). Első körben kizárólag arra vagyunk kíváncsiak, hogy mekkora plusz jelentenek az adónkból visszaigényelhető összegek az egyéb befektetési eszközökkel elérhető hozamokhoz képest.

Visszatérve az eredeti gondolatmenethez, az első év végén tehát 1,68 millió forint a megtakarításunk összege. Amennyiben a második évben is befizetjük az 1,4 millió forintot, úgy az év végén 3 080 000 forint lesz az általunk megtakarított összeg, melyhez ismét hozzáadódik a 280 ezer forint. Csakhogy ebben az esetben a 280 ezer forintos jóváírás már csak 9,1 százalékos hozamot fog jelenteni. Bár ez még mindig igen magasnak számít, a 20 százalékhoz képest már mégiscsak jóval szerényebb eredmény. Arról nem is szólva, hogy a csökkenés a továbbiakban is folytatódni fog (év végére felhalmozott pénz plusz a jóváírt összeg, zárójelben a többlethozam mértékével):

Látható tehát, hogy az adóvisszatérítésből származó többlethozam mértéke csak az első néhány évben számottevő, ám az már a negyedik év végére 5 százalék alá csökken. A hatodik év végén már a 3 százalékot sem éri el, a kilencedik év végére pedig már a 2 százalékot sem.

Korábban már említettük, hogy a nyugdíjcélú megtakarításainkat kezelő szolgáltatók (pénztárak, biztosítók) díjakat is számítanak fel megtakarításaink kezeléséért. Amennyiben csak évi 1,5 százalékos díjat tételezünk fel az éppen aktuális megtakarítási állományunk után, úgy az évi 280 ezer forint jóváírás a tizenegyedik év végéig tudja kompenzálni a konstrukciók költségeit. A tizenkettedik évtől kezdve a szolgáltató éves, 1,5 százalékra feltételezett díja már meghaladja a jóváírás mértékét, amely akkor már csak 1,4 százalékot jelent.

Természetesen egyéb megtakarítási forma esetén is számolnunk kell valamekkora kezelési költséggel, ám nagyon nem mindegy, hogy mekkorával. A piacon találhatunk olyan szolgáltatókat, ahol az 1,5 százaléknál lényegesen alacsonyabb kezelési költségekkel dolgoznak, jóllehet az ilyen esetekben sokkal nagyobb lehet a megtakarító egyéni felelőssége, hiszen ezekben az esetekben sokszor neki kell eldöntenie, hogy mikor, mibe és mennyi időre fekteti a pénzét.

Mielőtt azonban elvesznénk a részletekben, most csak annyit emelnénk ki, hogy a már említett 1,5 százalékos, nem is páratlanul magas kezelési költség esetén is a megtakarítási idő felére elégetjük a 280 ezer forint által garantált többlethozamot (húszéves megtakarítási idővel számolva).

Ugyanis a Pénzcentrum kalkulátora alapján az önkéntes nyugdíjpénztárak TKM-je (teljes költségmutatója) 0,46 és 1,75 százalék között mozognak, de az MNB keresőjében találni olyat, ahol a 2 százalékot is meghaladja a TKM.

A nyugdíjbiztosítások esetében 1,4 százaléktól indul a TKM, de van olyan termék is, melynek 3,2 és 4,42 százalék között mozog a teljes költségmutató. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen termék igénybevétele esetén a szolgáltató által felszámított költségek már a negyedik év végére felemésztenék a 280 ezer forintos visszatérítés jelentette többlethozamot. (A harmadik -negyedik megtakarítási formaként létező NYESZ-számlák lényegében speciális értékpapírszámlák, melyek előnye és egyben hátránya is, hogy a széles befektetési választék mellett a megtakarítónak is jóval nagyobb a szabadsága/felelőssége abban az értelemben, hogy neki kell eldöntenie mibe teszi a pénzét. Ezeknek a termékeknek így jellemzően alacsonyabbak a költségei, viszont a nagy választék miatt az összehasonlításuk is nehézkesebb.)

Milyen hozamokat érnek el ezek a termékek?

Látható tehát, hogy önmagában az adójóváírás miatt nem feltétlenül éri meg ilyen megtakarítási formában gyűjtenünk a nyugdíjas évekre. Ugyanakkor még mindig extra vonzóvá teheti ezeket a konstrukciókat, ha extra magas hozamok elérésére képesek. De vajon ez a helyzet?

A Pénzcentrum kalkulátora alapján például az önkéntes nyugdíjpénztárakról elmondható, hogy a legsikeresebb pénztár esetében a múltban 3,23 és 8,06 százalék között mozgott a vagyonkezelési költségekkel korrigált nettó hozam. További két pénztárnak voltak olyan évei, amikor 7 százalék felett alakultak az éves hozamok, de három olyan is volt, melyek esetében a legmagasabb hozamok is 5 százalék alatt maradtak. A listában szereplő szolgáltatók eredményei közül a -8,38 százalékos éves hozam volt a leggyengébb a kalkulátor által figyelembe vett 2005 és 2019 közötti időszakban. Az utóbbi két évben persze sokkal nagyobb volt a kilengés mindkét irányban – 2022-ben a -10 százalék alatti hozamok sem voltak ritkák, míg 2023-ban több pénztár is 20 százalék feletti hozamot produkált.

Ha viszont az egyik legjelentősebb tőzsdeindexet, az S&P 500-at nézzük, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt húsz évben egyáltalán nem volt ritkaság a 20 százalék feletti éves eredmény, bár az is igaz, hogy az ugyanilyen jelentős visszaesésekre is akadt példa. Az azonban biztosan elmondható, hogy a nyugdíjpénztárak által elért hozamokat az S&P 500-ba fektetve is képesek lettünk volna elérni. Utóbbi esetben persze igaz, hogy az index által reprezentált részvényeket külön-külön drága lenne megvásárolni, ám egy ETF-en vagy egy befektetési alapon keresztül ez akár kisbefektetőként is kivitelezhető. Előbbi esetben ráadásul jellemzően jóval alacsonyabbak a kezeli költségek, mint a fent figyelembe vett 1,5 százalék.

További hátrány – drága kiszállni

A dedikáltan nyugdíjcélú megtakarítások másik hátránya, hogy idő előtti feltörésük rendkívül drága. A NYESZ esetében például ha több mint 10 éve nyitottuk a számlát, de még nem mentünk nyugdíjba, akkor a hozamunk után fizetendő 15 százalék szja és 13 százalék szochó mellett még az adójóváírás 120 százalékát is vissza kell fizetnünk. Ezt persze pozitívumként is felfoghatjuk, hiszen ilyen költségek mellett kétszer is meggondoljuk a megtakarítás idő előtti feltörését, ám ha ne adj isten valami olyan történik, amikor kénytelenek vagyunk ezt meglépni, akkor csak nagyon komoly költségek mellett juthatunk hozzá a pénzünkhöz. Ezzel szemben egy ETF-ben vagy befektetési alapban gyűjtött „sima” megtakarításhoz bármikor hozzáférhetünk, a hozam után keletkezett adókötelezettségünk rendezését leszámítva semmilyen más büntetésre nem kell számítanunk.

Bizonyos esetekben mégis megérheti

Láthattuk, hogy hosszabb megtakarítási idő esetén az állam által támogatott nyugdíjcélú megtakarítások sokat vesztenek az adójóváírás nyújtotta előnyükből, sőt, idővel teljesen el is veszthetik azt. Ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy bizonyos esetekben ne érné meg mégis valamelyik dedikáltan nyugdíjcélú megtakarítási formába tenni a pénzünket. Amennyiben valakinek már csak néhány éve van hátra a nyugdíjig, annak például kifejezetten jól jöhetnek az évi 280 ezer forintos jóváírások.

Néhány héttel ezelőtt egyébként hasonló szellemben nyilatkozott a Pénzcentrumnak Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője is, akit akkor az új kincstári NYESZ-számlákkal kapcsolatban kérdeztünk:

A megtakarítás minden formája örömteli. Pláne, ha hosszútávú. Csak, ha már hosszútáv, akkor pont nem a kockázatmentes államkötvényeket jó választani, hiszen ha van működő hüvelykujj-szabály a befektetések világában, az az alacsony kockázat egyenlő alacsony hozam. Mindenesetre, ha valakinek az állami NYESZ számla a "kapudrog" a megtakarításokhoz, akkor üdvözöljük, de idővel azért nézzen körül, hogy hosszútávon milyen kockázatosabb (azaz potenciálisan magasabb hozamú) befektetési lehetőségek vannak a világban. Az adóvisszatérítést is ennek perspektívájában érdemes nézni: egy 20 év múlva esedékes NYESZ-en az első évben kapott 20 százalék adóvisszatérítés mondjuk évi 1 százalék plusz hozamot jelent a 20 évre nézve. Ennél az évi 1 százaléknál lényegesen magasabb plusz hozamot lehet elérni kockázatosabb eszközökkel. De ha valakinek egy éve van nyugdíjig, annak biztos, hogy nagyon megéri.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óvatosan a legújabb legális nyugdíjtrükkel: vagyonokat veszíthet, aki most rosszul taktikázik

A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők arra figyelmeztetnek, hogy hátrányai is vannak ennek a megtakarítási formának.