Új forintérme jön Magyarországon: így fog kinézni

Ötszáz éve, 1517. október 31-én Luther Márton Wittenbergben szögezte ki a vártemplom kapujára 95 pontból álló vitairatát, mellyel a katolikus egyház megújítását szerette volna elérni. Hagyományosan innen számítják a reformáció kezdetét - ennek szeretne most emléket állítani a Magyar Nemzeti Bank az új érmék kibocsátásával.

Az évforduló alkalmából készített, Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész által tervezett emlékérmék kibocsátását Dr. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke jelentette be ma délelőtt. Az emlékérmék névértéke 10 000 illetve 2 000 forint.

Mindkét érme átmérője 38,61 mm, szélük recézett. A 10 000 forint névértékű érme 925‰ finomságú ezüstből, 2 000 forintos névértékű társa pedig színesfémből (75 százalékban réz és 25 százalékban nikkel ötvözetből) készült. Az ezüst változat súlya 31,46 gramm, kivitelezése tükörfényes (proof), míg a 30,8 gramm súlyú színesfém változat selyemfényes (BU) kivitelben készült.

Az ezüst és a színesfém érmék érmeképileg azonosak, csak az értékjelzésükben térnek el egymástól. Az emlékérmék példányszáma korlátozott, 5-5 000 darab készíthető belőlük.

Az emlékérmék előlapján szerepelnek a pénzérmék kötelező alaki kellékei is: Magyarország, mint kibocsátó, a 10 000 illetve a 2 000 forint értékjelzés az alsó köriratban, fent a bal oldalon a BP. verdejel, amely csak tízszeres nagyítással érzékelhető, mikroírással készült biztonsági elemet tartalmaz, a jobb oldalon pedig a 2017-es kibocsátási évszám.

Egyébként egyáltalán nem egyedi, hogy az MNB emlékérmet bocsát ki, az idei évben is már többször került sor ilyen kibocsátásokra.

Az idei emlékérme-kibocsátási program még nem ért véget, a központi bank szándéka szerint november 30-án tovább bővül a sorozat.

Fizethetünk-e velük?

Az emlékérmék törvényes fizetőeszközök, tehát fizethetünk velük, ám kibocsátásuk nem forgalmi célból történik. Korábban mi is írtunk róla, hogy az MNB által kibocsátott különböző emlékérmékkel többnyire nem éri meg fizetni, hiszen a későbbiekben többet is érthetnek névértéküknél.

Hogy mennyivel többet, azt nehéz megmondani, mivel több dologtól is függhet egy emlékérme értéke. Nem mindegy, hogy milyen alapanyagból készült az érme, illetve az sem, hogy ennek az alapanyagnak mennyi a világpiaci ára az értékesítés pillanatában. Természetesen az is fontos tényező, hogy maguk a gyűjtők mennyire tartják értékesnek az adott érmét, mennyit képesek áldozni egy-egy példányért.

Például a 2003-ban mindösszesen hatezer példányban kibocsátott Rákóczi-szabadságharc 5 000 forint névértékű ezüst emlékérméhez a kibocsátáskor névértéken lehetett hozzájutni. Ezüsttartalma alapján később csupán 4 300 forintot ért, majd 2006-ban az utolsó, még készleten lévő selyemfényes változatokat a 8 000 forintos áron kínálták, a tükörfényes - készletről már kifogyott - érme utolsó eladási ára 9 000 forint volt.

De ugyancsak ezt az érmét a 2012-es magyar érmekatalógus selyemfényű változatban 10 000 forintra, tükörfényes kiadásban 20 000 forintra tartotta.

Címlapkép forrása: MTI/Mohai Balázs