Hatalmas fordulat a piacon: valósággal kilőtt a forint

A forint csütörtökön ledolgozta a szerdai amerikai kamatdöntést követő gyengülését. Az euró árfolyama a reggeli 365 forint körüli szintről délután átmenetileg 362,2 forintig esett, majd késő este 362,5 közelében járt, ami csaknem 3 forintos napi erősödést jelentett a magyar devizának. A dollárért reggel még 318,4 forintot kértek, dél körül viszont már 317 forint közelében mozgott a jegyzés.

A délutáni felpattanást követően szűk sávban ingadozott az euró-forint árfolyam, így a magyar fizetőeszköz a nap végéhez közeledve is megőrizte nyeresége nagy részét. A friss amerikai makroadatok csak kisebb, átmeneti kilengéseket okoztak.

A forint teljesítménye a régióban is kiemelkedő volt. A lengyel zlotyval szemben 83,2-ig erősödött, vagyis július közepe óta nem kellett ilyen kevés forintot adni a lengyel devizáért. A zloty ezzel párhuzamosan közel kétéves mélypontra gyengült az euró ellenében, az euró-zloty jegyzés 4,3676 közelében is megfordult. A forint dél körül a cseh koronával szemben is mintegy fél százalékos napi pluszban állt.

Visszafordult a dollár a héthetes csúcsról

A dollár kezdetben felértékelődött a Federal Reserve szerdai, 25 bázispontos kamatemelése után. A hat vezető devizával szembeni teljesítményét követő dollárindex (DXY) 100,36 pontig emelkedett, ami július vége óta a legmagasabb szint volt, csütörtök délelőttre azonban 100,13 pont közelébe csúszott vissza.

Az euró a korábbi 1,1456 dolláros mélypontról csütörtök délutánra 1,1495-ig kapaszkodott, majd a friss tengerentúli munkaerőpiaci adatok közlése után 1,1485 közelébe korrigált. A dollár korrekciójához az olajárak csökkenése is hozzájárult, miután hírek érkeztek Szaúd-Arábia Ománon keresztül kínált többletszállítmányairól.

A jen szintén erősödött, a dollár-jen keresztárfolyam csütörtök délelőtt 0,41 százalékkal, 155,68-ra csökkent. A befektetők ekkor a Bank of Japan pénteki kamatdöntő ülésétől újabb szigorítást vártak, amely 31 éve nem látott szintre emelhette volna az irányadó kamatot.

Szigorú Fed, ellenálló amerikai munkaerőpiac

A Fed elnöke, Kevin Warsh a szerdai döntés után az amerikai gazdaság erejét és a tartós inflációs kockázatokat hangsúlyozta. A jegybank az infláció elleni szigor mellett maradt annak ellenére, hogy Donald Trump elnök ismét gyors kamatvágásokat sürgetett.

A döntéshozók előrejelzése 2026-ra még egy kamatemelést, 2027-re pedig változatlan kamatszintet vázolt fel. A piaci árazások ennél szigorúbb kamatpályát tükröztek: a befektetők az idei évre egynél több, 2027 végéig pedig összesen mintegy három további kamatemeléssel számoltak.

A csütörtöki makroadatok nagyrészt alátámasztották a Fed héja helyzetértékelését. Az első alkalommal munkanélküli-segélyért folyamodók száma a korábbi 206 ezerről 196 ezerre csökkent, ami továbbra is feszes munkaerőpiacra utal. Az építési engedélyek száma ugyanakkor havi bázison 2,7 százalékkal visszaesett. A Philadelphia Fed feldolgozóipari mutatója 47,4 pontról 37,8 pontra mérséklődött, miközben az árnyomás tovább erősödött.

Szétszedték a magyar állampapírokat: a tervezettnél jóval több kötvény kelt el

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtökön a meghirdetett 65 milliárd forint helyett végül 90 milliárd forint értékben értékesített államkötvényeket az aukciókon.

Az ötéves, 2031/B sorozatra 57,48 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, ami közel 2,9-szeresen múlta felül a meghirdetett volument. Az ÁKK végül megemelt összegben, 28 milliárd forintért fogadott el ajánlatokat 5,69 százalékos átlaghozam mellett. A hároméves, 2029/C kötvényből a tervezett 20 milliárd forintnyi mennyiség kelt el 5,67 százalékos átlaghozamon, 28,95 milliárd forintos kereslet mellett.

A 2037/A sorozat iránt hatalmas, 81,39 milliárd forintos kereslet mutatkozott, amely több mint háromszorosan haladta meg az eredeti keretet. Ebből az ÁKK 42 milliárd forintot fogadott el, szintén 5,69 százalékos átlaghozammal.

Az átlaghozamok 4-8 bázisponttal maradtak el az előző napi referenciahozamoktól, ugyanakkor 16-18 bázisponttal meghaladták az adott papírok legutóbbi aukcióján kialakult szintjét. A másodpiaci hozamok tehát rövid távon némileg mérséklődtek, de a korábbi aukciókhoz képest továbbra is magasabb szinteken mozognak.

Nagyobb szerepet szánnak az uniós kötvényeknek

Az Európai Bizottság gőzerővel dolgozik azon, hogy az EU kötvényei bekerüljenek a nemzetközi benchmark államkötvény-indexekbe. Ez jelentősen kibővíthetné az intézményi befektetői bázist, és tovább erősíthetné a közös európai deviza nemzetközi szerepét.

Valdis Dombrovskis gazdasági biztos elmondta, hogy mintegy 800 milliárd eurónyi uniós kötvény van jelenleg forgalomban, és a következő években további kibocsátások várhatók. Az indexbe történő bekerülést eddig főként az gátolta, hogy a piac nem sorolta az Európai Uniót az állami kibocsátókkal teljesen egyenértékű kategóriába.

A geopolitikai és kereskedelempolitikai feszültség mindeközben tapintható maradt. Donald Trump komoly vámokkal, illetve kereskedelmi szankciókkal fenyegette meg az Európai Uniót arra az esetre, ha ellenséges lépésnek ítélné Kanada esetleges társult uniós tagságát. Az elnök ugyanakkor megjegyezte: nem emelne kifogást a megállapodás ellen, amennyiben az nem az Egyesült Államok érdekei ellen irányul.