Hihetetlen, de igaz: Európa élvonalában a magyarok megtakarításai, meglepő adatokat közölt az MNB

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése szerint a magyar háztartások nettó pénzügyi megtakarítása az elmúlt évtizedben átlagosan a GDP 6 százaléka volt, így a nettó pénzügyi vagyon a GDP 114 százalékára emelkedett. Az elemzés kiemelte, hogy a lakosság pénzügyi megtakarítása és vagyona nemzetközi összehasonlításban is magas.

A jegybank elemzése szerint az előző évtized végéig a háztartások megtakarításai főként betétekben és állampapírokban összpontosultak, az utóbbi években azonban nőtt a befektetési alapok és a külföldi eszközök súlya. 2013 óta a részvényalapok és az inflációhoz kötött állampapírok hozama bizonyult a legmagasabbnak, bár az MNB megjegyzi, hogy voltak olyan eszközök, amelyek nem őrizték meg reálértéküket.

A jegybanki jelentés rámutat arra is, hogy az elmúlt egy évben a forintban denominált befektetések hozama meghaladta a hasonló típusú devizabefektetésekét. Emellett 2017 és 2024 között 50 százalékról 67 százalékra nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek rendelkeznek valamilyen pénzügyi vagyonnal.

A koncentráltság nem kirívó hazánkban

Magyarországon nemzetközi összevetésben is magas a háztartások pénzügyi vagyona – mondta Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza. Régiós szinten az ország a cseh szinthez közel, az élmezőnyben helyezkedik el.

Banai kiemelte, hogy a magyar háztartások vagyonszerkezete némileg eltér a környező országokétól: míg a betéti arány alacsonyabb, a kötvények aránya magasabb, ami elsősorban a lakossági állampapírok széles körű elérhetőségének köszönhető. Ugyanakkor a részvénybefektetések aránya továbbra is alacsony, ami nemcsak magyar sajátosság, hanem európai tendencia is.

A főközgazdász szerint a pénzügyi vagyon koncentráltsága sem kirívó Magyarországon: a megtakarítások jelentős része a legfelső jövedelmi decilisnél összpontosul, hasonlóan a régiós országokhoz.

Az elmúlt évtizedben a magyar háztartások pénzügyi megtakarításai jelentősen nőttek, részben az eszközök átértékelődése miatt is. Banai szerint a magas megtakarítási ráta makrogazdasági szempontból is kedvező, mivel segíti a fogyasztás simítását a nehezebb időszakokban.

Az utóbbi években a likvid eszközök – például betétek és értékpapírok – aránya is emelkedett, vagyis a lakosság megtakarításainak egyre nagyobb része könnyen hozzáférhető. Közben a korábbi állampapír- és betétdominancia mérséklődött, és nőtt a befektetési alapok súlya, ami diverzifikáltabb portfóliókat eredményezett.

Banai szerint a magas infláció időszakában a háztartások egyre tudatosabban kezdték kezelni pénzügyeiket, és csökkentették a nem kamatozó eszközök arányát. Ez szerinte pozitív irányú elmozdulás a pénzügyi tudatosság terén.