Indulhat a harc a magyar nyugdíjasok pénzéért: új tervvel rukkolt elő az MNB

Az MNB elfogadott néhány évvel ezelőtt egy pénzforgalmi stratégiát, amelyet 2030-ig szeretnének elérni. Ennek a stratégiának a része, hogy erre az időpontra a pénforgalom kétharmadának elektronikusnak kell lennie. 2015-ben ez az arány 13% volt, addig 2023-ra ez az arány már 38% volt - mondta Bartha Lajos, a jegybank pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgatója az MNB csütörtöki sajtóeseményén.

Fejlesztendő területnek a 60 év felettiek számlalefedettségét, az innovatív szolgáltatások használók számát és a kereskedői infrastruktúrák kihasználtságát is említették.

Folyamatosan emelkedik a lakosság ismerete az elektronikus használatról a jövőben az a cél, hogy minél nagyobb mértékben növekedjen a használat is

– mondta Bartha Lajos, hozzátéve: 2024-ben meghaladta a 2,5 milliárd forintot az elektronikus tranzakciók száma.

A bankkártyás tranzakciók száma 500 millió forintról, emelkedett 2,5 milliárdra. Az azonnali fizetések száma 225 millió forintra emelkedett, ami 12%-kal több, mint az előző évben. A kártyás készpénzfelvételek száma 4%-kal csökkent. A mobiltárcás tranzakciók száma 505 milliót tett ki (+32%), míg a kártyás internetes tranzakciók száma 16%-kal volt magasabb az előző évhez képest. A csoportos beszedések száma maradt a 70 milliós szinten.

Az elektronikus infrastruktúra alakulásával kapcsolatban elmondta, hogy az internetes elfogadóhelyek száma 60 ezerre nőtt, ami 18%-os növekedés, a mobiltárcába regisztrált kártyák száma már 2,6 millió (+25%), az aktívan használt kártyák pedig 7,4 millióra növekedett, ami 3%-os emelkedést jelent.

A fizetések esetében is jelentős különbségek vannak országosan. A legmagasabb arány Budapesten van, mintegy 58%-os elektronikus tranzakciós arány. A legalacsonyabb Nógrád és Szabolcs vármegyében van, ott csupán 29%.

2023-as 38%-os elektronikus tranzakciós arány, 2024-re 42%-ra emelkedett – emelte ki Bartha Lajos.

Ez egy elég jó irány, ha ez a dinamika tart a továbbiakban is, akkor 2030-ra elérjük a kitűzött 67%-os arányt.

300 millió forintos bírságot szabott ki a jegybank a bankok felé a szabályok be nem tartása miatt. 20%-ban azért kaptak büntetést a bankok, mert nem haladéktalanul írták jóvá a fizetési műveleteket. 18%-ban azért, mert nem volt biztonságos a kommunikáció az ügyfél-hitelesítésnél. Szintén ekkora arányban a díjkimutatásokkal kapcsolatos hiányosságok tűntek fel.

Bartha Lajos leszögezte, hogy a qvik fizetési rendszer fejlődése is töretlen. 2024-ben több mint 1,1 millió qvik-kérelem teljesült közel 120 milliárd forint értékben. Közel 30 ezer szolgáltatónál elérhető már a qvik-rendszer. Idén április végéig több mint 400 ezer qvik fizetés történt qr-kóddal, NFC-vel és linkkel 14 milliárd forint értékben.

A külföldi szolgáltatók jelentős szereplővé váltak a hazai pénzforgalomban. 2024-re a külföldi szolgáltatók ügyfélszáma elérte az 1,6 milliót. Az általuk kibocsátott kártyák száma elérte a 2,1 milliót, míg a velük történő vásárlások elérték az 1600 milliárd forintot – derült ki az MMB adataiból.

Hangsúlyozta, hogy növekedett a kiberbiztonsági kockázat aránya Magyarországon. A bankkártyás visszaélések száma 220 ezer darab fölé tehető, mintegy 11 milliárd forint értékben. Az átutalásos visszaélések száma közel 20 ezer darab volt, közel 40 milliárd forint értékben.