Pillanatok alatt lehetsz csalók áldozata: a legtöbb magyar nem is hallott erről az új módszerről

„A felmérésben résztvevők többsége teljes mértékben (44%) vagy inkább (40%) egyetért azzal a kijelentéssel, hogy próbál felkészülni arra az esetre, ha telefonon vagy interneten keresztül megtalálják a kibercsalók, ezért rendkívül fontos, hogy a lehető legtöbb fórumon legyenek pontos, friss információk, méghozzá könnyen érthető formában” – hívja fel a figyelmet a kutatás apropóján Bártfai Gábor, a CIB Bank Információbiztonsági vezetője.

A kutatás adatai szerint a csalások érintettjeinek legjellemzőbb reakciója az ilyen jellegű csalásokra a fokozott félelem és az óvatosság. Az összes érintett 28%-a, a ténylegesen megkárosítottak 58%-a jobban fél az eset óta. Az eredményesen megkárosítottak körében kiugró mértékben a félelem a legfontosabb következmény.​  

A valóban megkárosítottakra jellemző a szégyen és saját maguk hibáztatása: 37%-uk él meg szégyent, 23%-uk gondolja a saját hibájának, hogy be tudták csapni.​

Az érintettek (megkárosítottak) negyede számolt be arról, hogy az eset után már tudja, hogy mire kell figyelnie, de hasonló azok aránya is, akik úgy gondolják, hogy a csalók eggyel mindig előttünk járnak, vagyis tartanak tőle, hogy adott esetben újra áldozattá válhatnak.​  

Összességében tehát az eredményes csalások áldozatainál az érzelmi reakciók dominálnak, a meghiúsult csalást megtapasztalók pedig jellemzőbben tesznek szert magabiztosságra és jobban hisznek abban, hogy a kezükben van a kontroll.​  

Juhász Bettina pszichológus, a Mélylevegő Projekt társalapítója szerint ezek a reakciók teljesen természetesek, hiszen senki nem szeret szembesülni azzal, hogy hagyta magát becsapni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az érintettek azt is tudják: nincsenek egyedül, mások is kerülnek nap mint nap ilyen helyzetbe, ráadásul léteznek olyan egyszerű technikák, amelyekkel könnyebben feldolgozhatók a történtek. Az első lépés annak az elfogadása, hogy senki sem hibátlan, és a kibertámadás nem személyes sértés. Fontos beszélni az érzésekről és tapasztalatokról megbízható barátokkal vagy szakemberekkel. Az öngondoskodás és a kiberbiztonsági ismeretek fejlesztése pedig segít megelőzni hasonló helyzeteket a jövőben.

Ki a hiteles információforrás?  

A kiberbűnözés megelőzésében a hatóságot tartják a leghitelesebb információforrásnak a megkérdezettek, ezután a bankok következnek, amelyek a férfiak, a fiatalabbak és a képzettebbek számára különösen fontos információforrást jelentenek ezen a téren.​ Ennél kevesebben tartják hitelesnek az ismerősöktől, illetve a médiából származó információkat.​

A Bank több kampánnyal  és a weboldalán is igyekszik felhívni a figyelmet a legfontosabb, aktuális kiberbiztonsági információkra, például arra, hogy soha ne engedjünk másoknak hozzáférést a banki műveletekhez használt elektronikus eszközeinkhez, és ne is telepítsünk alkalmazásokat, távoli hozzáférést lehetővé tevő programokat a számítógépünkre vagy a mobilunkra. A bank ügyfeleit számos megoldás segíti a biztonságos bankolásban: az átutalási limit például már régóta online állítható, de érdemes élni a korlátozott ideig érvényes, elkülönített kerettel ellátott, egyszer vagy többször használatos virtuális kártya lehetőségével is.