Folyik ki a pénz az országból: ide menekítik a magyarok a megtakarításaikat

Svájci számlák, bécsi Erste, burgenlandi Raiffeisen, szlovák bankok: régi slágerek, de ha lehet, de a náluk parkoló pénzek is alaposan meghíztak az utóbbi időben - erről ír a Portfolio. A lapnak egy privát bankár úgy fogalmazott, hogy mára egész iparág épült a külföldi eurós megtakarításokat kereső magyarokra, részben korábban itthon is sikeres privátbanki tanácsadók részvételével.

A külföldi eszközök népszerűségének növekedéséről árulkodnak a jegybanki statisztikák is. Az MNB előzetes pénzügyi számlák adatai alapján idén március végén 7173 milliárd forintnyi pénzügyi eszközt tartott a magyar lakosság külföldön, ebben azonban a külföldi céges érdekeltségek értéke is benne van. Ha csak a megtakarításokat nézzük, az említett összeg kétharmadát, 4717 milliárd forintot tettek ki azok az eszközök, amelyek külföldi valutában, bankbetétben vagy értékpapírban hevertek az első negyedév végén, és devizabelföldi magánszemély volt a tulajdonosuk.

Milliárdok itthon is, de...

Ezekben a fenti számokban még nincsenek benne azok a megtakarítások, amelyeket ugyan belföldön tartanak a háztartások, de devizában (a valuta tartási helye ismeretlen, mi a külföldi eszközökhöz soroltuk). Az MNB és a BAMOSZ adatait összesítve elmondható, hogy a fenti, külföldön tartott 4717 milliárd forinton túl további nagyjából 4388 milliárd forintnyi összeget tart a lakosság hazai devizabetétben vagy devizában denominált értékpapírban. Ebben persze az államnak kedves eurós állampapírok is benne vannak, de március végén csak 421 milliárd forinttal.

Maradékelv alapján a Portfolio azt is megnézte, hogy ugyanilyen típusú eszközben (készpénz + betét + értékpapír) mennyit tart a lakosság idehaza, forintban. Azt látni, hogy természetesen sokkal többet, csaknem 33 ezer milliárd forintot, az arányok azonban elkezdtek jelentősen elmozdulni annak hatására, hogy a külföldön, illetve devizában tartott megtakarítások volumene sokkal erőteljesebben emelkedett. 2022 egészében a külföldön tartott pénzügyi eszközök állománya 21%-kal nőtt, a belföldön tartott devizaeszközöké pedig 28%-kal. Eközben a forintban denominált hazai megtakarítások mindössze 3%-kal emelkedtek.

Folyik ki a pénz

Korábban a magyar háztartások megtakarításainak (ez alatt továbbra is a készpénz+ betét+ értékpapír állományt értve) bőven a 80% feletti része volt hazai forint megtakarításban, ez mára 78%-ra csökkent. Mondhatnánk, ez még nem egy jelentős elmozdulás, viszont ha megnézzük a tranzakciós adatokat is, a tavalyi évre visszatekintve már földcsuszamlásszerű változásokat láthatunk.

Nem mindegy ugyanis, hogy átértékelődési hatások, például a forintárfolyam gyengülése önmagában okozza ezt az elmozdulást, vagy ténylegesen is elkezdődött a tőke kiáramlása az országból, illetve a forinteszközökből. Ennek számszerűsítésére jók a nettó tranzakciós számok, amelyek a be- és kiáramlások különbözetét mutatják be. Mint az alábbi ábrán látható, a tavalyi év második felében a belföldi devizabetétek, a külföldi betétek és a külföldi kötvények is taroltak, ebbe a három kategóriába 2022 egészében

összesen 1486 milliárd forintnyi, vagyis csaknem 4 milliárd eurónyi friss pénz áramlott.

A Portfolio számításai szerint tavaly összesen nettó 870 milliárd forintnyi tőke áramlott külföldi eszközökbe, 616 milliárd forint pedig belföldi deviza eszközökbe, miközben a hazai forinteszközök mindössze 269 milliárd forinttal gyarapodtak ugyancsak tranzakciós alapon. A második félévben csúcsosodtak ki igazán a különbségek: akkor 615 milliárd forint ment külföldi eszközbe, 351 milliárd pedig belföldi devizába, 667 milliárd forint viszont távozott a magyar forinteszközökből, természetesen nemcsak a devizára való átváltás, hanem részben valószínűleg ezen megtakarítások felélése hatására is.

Sokkal kisebb mértékben ugyan, de az idei első negyedévben is hangsúlyos trend volt még a külföldi és a deviza megtakarítások képződése, de szerencsére a forint megtakarítások egyenlege is pozitívumot mutatott. Így is elmondható, hogy a friss tőke negyede külföldre áramlott 2023 első három hónapjában is, egy másik egyötöde pedig hazai devizaeszközben talált magának helyet.

Nem járt jól, aki idén spekulált

Az idei első negyedév rövid távon nem igazolta e stratégiák helyességét, legalábbis azok esetében, akik aztán e megtakarítást forintban (hazai elköltéssel) használják fel:

A forint sokak várakozásával ellentétben erősödött, így például december 31-e és március 31-e között átlagosan 4,8%-ot veszítettek forintértékükből az euróban tartott megtakarítások csak a forint erősödése miatt.

Azt nem tudni, az említett megtakarítások hány százaléka hever egyéb devizában). A forinterősödés a második negyedévben is folytatódott: a március végi 381 forintról eddig 368 forintra csökkent az euró árfolyama az euróban megtakarítók legnagyobb bánatára. Csak a negatív átértékelődések miatt a külföldi betétek forintértéke 91,7, a kötvényeké 6,6, a külföldi befektetési jegyeké 13,7, a valutáké 25,8 milliárd forinttal romlott az első negyedévben, ezek közül a befektetési jegyeket leszámítva ez jórészt a forint erősödésével magyarázható.

Ez a külföldön, illetve devizában megtakarítók jó része számára nem realizált veszteséget jelent egyelőre, ugyanakkor (a bekerülési árfolyam függvényében) csak hosszabb távon, bizonytalan befektetési időtartam mellett válhat realizált nyereséggé, igazolva azt, hogy a külföldi vagy deviza eszközök választása nem feltétlenül racionális magatartás még forintgyengülés idején sem, a trendet csak távolról követő, késői átváltás pedig egyenesen elhibázott döntésnek bizonyulhat. Pláne abban az esetben, ha alacsonyabb kamat- és hozampotenciállal rendelkező devizainstrumentumokba történik az átváltás, ami a fejlett piacok devizái esetében szinte magától értetődő.