Lenyomta az infláció a szuperállampapírt? Már inkább ide menekítik a pénzüket a magyarok

A Magyar Állampapírok népszerűsége 2022 első negyedévében a csúcsra tört és a 2021 utolsó negyedéves 10 ezer milliárdos állomány tovább nőtt. Ezen az összesített állományon belül is történtek jelentős változások az elmúlt hónapokban, ugyanis a korábbi szuperállampapír a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) állománya folyamatosan csökken. Ez a típus 2019-ben jelent meg az állampapír palettán és kamatozását tekintve egyedülállónak volt mondható.

A MÁP+ 5 éves futamidejű, viszont minden évben van olyan 5 olyan előre meghatározott nap, amikor lehetőség van veszteség nélkül kivenni a befektetésből részösszeget vagy akár a teljes összeget. Heti jegyzésű papír, tehát minden héten új sorozat indul, a kamat pedig évről évre emelkedik, minél tovább tartjuk bent a pénzt:

• az első félévben évi 3,5%
• a második félévben évi 4,0%
• 2. évben évi 4,5%
• 3. évben évi 5,0%
• 4. évben évi 5,5%
• 5. évben évi 6,0%

Ez a teljes futamidőre éves átlag 4,95% kamatot jelent. A papír elképesztően népszerű lett, 2021-ben már ennek volt a legnagyobb állománya, ekkor kapta meg a szuperállampapír jelzőt.

Csakhogy amíg a szuperállampapír új kibocsátásainak a kamata nem emelkedett, addig az infláció erőteljesen berobbant 2022 elejére. Ha reálkamatot nézünk jelenleg a teljes futamidőre jutó éves 4,95% áll szemben a közel 10%-os pénzromlás mértékével.

Mindezt látva a lakosság gyorsan reagált az infláció okozta leértékelődésre és elkezdett egy másik papírt, a Premium Magyar Állampapírt vásárolni, nem véletlenül, hiszen ez a papír inflációkövető. 3 és 5 éves futamidők közül lehet választani, a kamat pedig két részből adódik össze: kamatbázis + kamatprémium. A szabályok szerint kamatbázis minden kibocsátásnál:

A kamatbázis megegyezik a megállapítás évét megelőző naptári évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex-változás százalékos mértékével...

Ehhez adódik hozzá minden évben a kamatprémium ami a legfrissebb 3 éves papírnál 0,75% p.a., azaz évi nulla egész hetvenöt század százalék, az 5 éves papírnál pedig 1,50% p.a., azaz évi egy egész öt tized százalék.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi tévő legyen az aki korábban MÁP+-t vásárolt de a jelenlegi inflációs környezetben nem szeretné a negatív reálkamat mellett bent tartani a pénzét. Bizonyos esetekben megérheti eladni a MÁP+-t és helyette PMÁP-t vásárolni.

Ha a papírok között váltanánk akkor fontos figyelembe venni, hogy minél korábban szálltunk be a szuperállampapírba, annál magasabb infláció kell a jövőben ahhoz, hogy megérje átugrani PMÁP-ba. Ha valaki már induláskor vásárolt a MÁP+-ból, annak ez az inflációs szint 5,2% körül van.

Az állampapírpiacon egyébként jelentős átalakítások és új termékek is várhatóak. A Magyar Nemzeti Bank közzétette a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő programjavaslatát, amelyben többek között a lakossági állampapírok piacának megújítására is javaslatot tesz.

A konkrétabb célkitűzések között az MNB olyan célokat fogalmat meg, mint az inflációvédett lakossági állampapír elérésének megkönnyítése, hosszabb és stabilabb lekötés előmozdítása és csereprogramok a lejárati koncentráció mérséklésére. A jegybank szerint növelni lehetne a lakossági állampapírok keresletét, ha:

• Felvennék őket a cafeteria kedvező adózású körébe
• Bizonyos állami transzfereket, juttatásokat állampapírban fizetnék ki, valamint
• Támogatva lenne, mint rendszeres megtakarítás.