Ketyeg a nyugdíjbomba: sokan bukhatják az ellátásukat

A fizetésemelés sosem jön rosszul. Rengeteg cégnél január-február az évértékelő meetingek és bértárgyalások, szerződésmódosítások ideje, így sok dolgozó ilyenkor számol a fizetésemeléssel. A legtöbben viszont nem arra gondolnak, hogy mennyivel többet tudnak majd így félretenni, vagy hogy megemeljék a hiteltörlesztőjüket a bankban, hogy előbb szabaduljanak a hitelüktől. Inkább arra gondolnak, hogy idén drágább helyen fognak nyaralni, vagy felújítják végre a fürdőszobát.

EZ IS ÉRDEKELHET

Küszöbön a nyugdíjkatasztrófa: mutatjuk, hogy kerüld el a nyomort

Sosem késő belevágni.

Amikor az ember több fizetést kap, általában egyszerűen elkezd többet költeni, és nem tesz többet félre. A fizetésemelés furcsa módon így ahhoz vezethet, hogy kevésbé lesznek békések és gondtalanok a nyugdíjas évek - derült ki a Morningstar befektetési kutató cég új elemzéséből. 

Így spórolnak a magyarok

A magyarok 70 százaléka tartja szükségesnek, hogy megtakarítson, míg ez az arány 2015-ben még 87 százalék volt - derült ki az IMAS International az Erste Csoport számára végzett felméréséből. Az idősebbeknek fontosabb, hogy félretegyenek: az 50 év feletti válaszadók 76 százaléka nyilatkozott így, míg a 15-29 évesek mindössze 56 százaléka. A 15 évesnél idősebbek 35 százalékának semennyi félretett pénze nincs, 21 százalék hagyományos megtakarítónak tekinthető (kockázat és befektetés kerülőbb, inkább készpénzben és betétben tartja spórolt vagyonát), míg 44 százalék érett megtakarító, aki jobban informált, és magasabb befektetési affinitással rendelkezik.

Válogass a legjobb személyikölcsön ajánlatok között a Pénzcentrum kalkulátorában!

A legtöbben vészhelyzetre spórolnak (70 százalék), míg kisebb-nagyobb jövőbeli kiadásra, például lakásvásárlásra vagy -felújításra 45 százalék. Jelentősen visszaesett ugyanakkor a nyugdíjcélú öngondoskodás aránya 2019-ben: a 2015-ben mért 47 százalékkal szemben mindössze a válaszadók 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy idősebb korára is gyűjt.

Miért többet nehéz félretenni a megemelt fizetésből?

A legfőbb gondot a felelőtlen életmód okozza: mivel több pénz érkezik a számlára hó elején, az ember egyből gazdagabbnak érzi magát, ezért ösztönözve érzi magát rá, hogy drágább kocsit, nagyobb házat vegyen - mondja Steve Wendel, a Morningstar viselkedéskutatója. A kiadások növekedésével viszont a nyugdíj-megtakarítás nem nő csak a vélt vagy valós életszínvonal. 

A szakértők tanácsa egyszerűen hangzik, hogy a fizetés 10 százalékát érdemes félretenni a nyugdíjcélra, amelyet sokan meg is fogadnak, viszont ahogy a fizetés emelkedés nem tesznek félre ugyanígy 10 százalékot, hanem még ha emelik is a megtakarításukat, kevesebbel, és inkább többet költenek. Viszont a folyamatosan emelkedő életszínvonalat a nyugdíjazás után nehéz, vagy lehetetlen lesz fenntartani. 

Amikor a dolgozóknak nő a bére, nem tesznek félre többet a különbözetből a Morningstar kutatása szerint. Bár a fizetéssel a befizetett nyugdíjjárulék is nő, és a jelenlegi nyugdíjszámítás szerint számít majd a nettósított átlagbér, sok esetben az így kikalkulált nyugdíjösszeg nem lesz elég az életszínvonal megtartására, sőt. A megtakarítások növelése nélkül erre szinte nincs is esély az elemzők szerint. 

Mennyit tegyünk akkor félre?

A Morningstar egyszerű ökölszabályt javasol: minden alkalommal, amikor fizetésemelést kap a dolgozó, csak a bérének egy bizonyos százalékát költse el, a maradékot tegye félre nyugdíjcélra. A korábbi és a megemelt fizetés különbségére alapozzák a számítást: gondolj bele, hány éved van a nyugdíjig, szorozd meg kettővel, és ekkora százalékát költsd el szabadon a különbözetnek.

Ez azt jelenti, hogy ha valakinek még például 30 éve hátravan a nyugdíjig, és 230 ezer nettóról 250 ezer forintra emelkedett a fizetése, akkor az emelés mértékének, vagy 20 ezer forintnak a 60 százalékát (nyugdíjig hátralévő évek*2), tehát 12 ezer forintot nyugodtan elkölthet, a többit érdemes félretenni. Amikor valakinek már csak 10 éve van a nyugdíjig, és például 260 ezerről 300 ezerre emelkedett a bére, akkor 40 ezer * 20%, vagyis 8 ezer forint, ami szabadon elkölthető, a többit érdemes félretennie.

A viselkedéskutató arra világított rá, hogy ez a számítási módszer azért hatásos, mert nem arra koncentrál, hogy mennyit kellene spórolni számszerűen, hanem arra, hogy mekkora rész használható fel bűntudat nélkül: minél inkább közeledik a nyugdíj, annál kevesebbet érdemes "elszórni" a fizetésemelésből. Így nem fáj annyira, hogy a többletből egy részt meg tudjon takarítani a dolgozó. 

Egy másik egyszerű szabály alapján, mindenkinek érdemes annyi százalékot félretennie az emelésből, ahány éves. Tehát 30 évesen a korábbi és megemelt fizetés különbözetének a 30 százalékát, 50 évesen már a felét. Hogyha valaki karácsonyi bónuszkén egy fél fizetést kap, annak is érdemes annyi százalékát félretenni, ahány éves az illető. Az ilyen jellegű, egyszerűsítő szabályok meg tudják könnyíteni a dolgozók számára a spórolást. 

- mondta el Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru alapítója korábban.

Kevés a pénz és emelés sincs

A szakértők azt javasolják, bármilyen kevés is valakinek a havi bevétele, érdemes akkor egy minimális részét félretennie, akor tényleg nagyon kis összeget. Valójában a legnagyobb lépés, hogy valaki el tudja kezdeni és rendszeressé tudja tenni a spórolást, megállva, hogy felhasználja az összeget más kiadásaira, akár rendszeres vagy eseti jelleggel is. 

Sokakat elbizonytalanít, hogy a legtöbb tanács konkrét összegeket, vagy százalékot jelöl meg arra, mennyit ajánlott félretenni. Azt mondják magukban, hogy ennyit úgysem tudnak nélkülözni, így el sem kezdik egy kisebb összeggel sem. Viszont ez a legrosszabb, amit tenni lehet. Minél később szoktatjuk magunkat a kötelező nyugdíj-megtakarítás gondolatához, annál nehezebb lesz elkezdeni. 

A kevés bevételen egy másodállás is segíthet, növelheti a dolgozó anyagi biztonságát, rugalmasságát. A biztonságérzet pedig alapvető ahhoz, hogy elkezdje valaki a nyugdíj-előtakarékosságot. Akár már egy hétvégi beugrós másodállás, kutyasétáltatás heti pár alkalommal növelheti annyival a bevételeket, hogy lesz miből nyugodt szívvel félretenni. Ha pedig tényleg nincs más megoldás, még mindig megoldható hogy több pénz maradjon a számlán hó végére akiadások lefaragásával.