Útmutató gyermekek pénzügyi tudatosságra neveléséhez: évről-évre, lépésről-lépésre

A magyar lakosság kétharmada úgy látja, hogy a gyermek pénzügyi nevelése főként a szülők felelőssége, és tisztában vannak a korai pénzügyi nevelés jelentőségével is. Elsősorban azt tartják fontosnak, hogy megtanulják a gyerekek a pénz értékét, a beosztást és megtakarítás fogalmát. Szakértők szerint, ha ezeket a dolgokat megtanulják, akkor már nagyon sokat tettek a szülők azért, hogy gyermekeik tudatosan gazdálkodó felnőttekké váljanak.

- mondta el Erica Sandberg, a személyes, családi pénzügyek szakértője a parents.com-nak, de hozzátette, hogyy fontos szem előtt tartani szülőként, hogy a gyermekek fejlődése, érése eltérő lehet. Tehát nincs egy univerzális kézikönyv, amely minden gyerekhez garantáltan beválik, viszont érdemes az általános iránymutatást követni.

Legfontosabb lecke hároméveseknek: A türelem

Ebben az életkorban a legfontosabb, hogy a gyermek elsajátítsa a türelmet: azt hogy hogyan kezeljék, amikor nem kapnak meg valamit azonnal, amikor akarják. A szükségletek kielégítésének késleltetése olyan fontos lecke lehet, amely előnyükre válik egész hátralévő életükben. 

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

A szülő úgy tudja rávezetni a gyermekét, hogy a várakozás kifizetődő lehet, ha például a gyermek kekszet kér, azt mondja neki: vagy kaphat most egy kekszet, vagy kaphat kettőt, ha vár 10 percet. Ez egy jó jelzés a szülő felé, mert megismerheti a gyermeke gondolkodásmódját. Érdemes megvárni, míg magától eldönti, mit szeretne, és csak ez után befolyásolni, hogy válassza a második lehetőséget.

Mit tanulhat ebből a gyermek?

Azt, hogyha türelemmel vár, kifizetődőbb, mintha azonnal enged a vágyainak.

Legfontosabb lecke négyéveseknek: Ne csak almákat számoljunk

Bár a gyermek ebben az életkorban még nem fogja megérteni a pénz szerepét és összefüggéseit, ami ehhez később alapvető szükséglet lesz, az a számolás és összeadás készsége. Ezeket a kezdő matematikai készségeket elkezdhetjük összekapcsolni a pénz fogalmával.

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

A gyermeknek csak hasznára válhat, ha megismeri a különböző pénzérméket - egyes gyerekek kifejezett érdeklődést is mutatnak irántuk. Ezért a szülőnek nem kell tartózkodnia tőle, hogy a gyermek valódi érméken gyakorolja a számolást: adjunk neki összekevert érméket, és számoltassuk meg vele, hány darab van. Ezután külön is válogathatjuk (mérete és nagysága alapján), megszámolhatjuk vele hányféle érméje van, és azokból hány darab van. 

Ezután megtaníthatjuk neki, hogy mi az egyes érmék neve, majd gyakoroltassuk vele, hogy adunk egy halomnyi aprót a gyermeknek, és megkérjük, hogy válogassa ki az 5 forintosokat. A szétválogatott érméket külön gyűjthetjük, és mindig, amikor apró gyűlik össze, kérhetjük a gyermekünk segítségét, hogy válogassa szét nekünk. Így ez egy rendszeres játékká, gyakorlássá válhat.

Mit tanulhat ebből a gyermek?

Gyakorolja az alapvető számolási készségeit, és megismeri a pénzérmék alakját és nevét.

Legfontosabb lecke ötéveseknek: Nemet mondani a költésre

Amint a gyermek óvodás lesz, előbb utóbb felüti a fejét a közösségi nyomás, mely sok gondot okoz a szülőknek. Ha Tominak pókemberes tornazsákja van, minden kisfiú olyat akar, ha Timinek jégvarázsos hátizsákja, minden kislány könyörgőre fogja otthon. Ráadásul a gyerekek hetente váltogatják, mire is vágynak igazán, és az őket az óvodában érő rengeteg hatás közül bőven tudnak válogatni. Jobb ezeket a gondokat még az előtt kezelni, mielőtt felütné a fejét a birkaszellem a csoportban.

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

Őszintén el kell mondania a szülőnek, hogy nem tud mindent megvenni, amire a gyermek vágyik - még akkor is, ha anyagilag megtehetné, elvből sem érdemes ilyen kicsi korában minden ilyen "gyermekluxust" megadni neki. Ez a későbbiekben rettentő káros lehet a pénzügyi tudatosság szempontjából. Mondjuk a gyermeknek, hogy döntenie kell, a vágyott dolgok közül mi a legfontosabb számára, azt megkaphatja. Legközelebb, amikor a gyermek több dolgot is kinéz a boltban - vagy hétfőn egy legókészletért könyörgött, kedden már egy rollerért - akkor bírjuk rá, hogy válasszon. Értessük meg vele, hogy nem kaphat meg mindent.

Következetesen nemet mondani a gyermeknek lehet, hogy a szülőt jobban megviseli majd, mint a gyermeket, ehhez nagy türelemre és kitartásra van szükség, de végül a gyermek javára fog válni. Az is fontos, hogy a szülők - és nagyszülők - is egységesen képviseljék ezt a szemléletet, mert kialakulhat a gyerekben az a téves gyakorlat, ha anyu nemet mondott, legközelebb aput támadja be a boltban, vagy ha a szülők nem vesznek új rollert, elhinti a mamánál, és biztosan előbb-utóbb sikerrel jár. 

Mit tanulhat ebből a gyermek?

Az, hogy megvegyünk dolgokat pénzbe kerül, amelyből nem áll rendelkezésre végtelen mennyiség, be kell osztani. Tehát nem kaphat meg mindent, amire vágyik, döntést kell hoznia, mire van igazán szüksége.

Legfontosabb lecke hatéveseknek: A pénz működése

Ez az az életkor, amikor a gyermeknek meg kell tanulnia a pénz "működését" a gyakorlatban is. Sok szakértő javasolja, hogy iskolaérett korban érdemes elkezdeni rendszeresen kisebb összeget adni a gyermeknek és megtanítani a spórolásra. Valószínűleg, ha nem is szülőtő, hanem mondjuk rokonoktól szülinapon, karácsonykor vagy húsvétkor, kaphatott már költőpénzt. A kis összegű zsebpénzt, amelyet ilyen idős korban elkezdhet a szülő adni a gyermeknek, ne arra adjuk, hogy magánál hordja, hanem arra, hogy spóroljon. Ezután, ha szeretne megvenni egy matricaalbumot, vagy egy játékfigurát, arra kell sarkallnia a szülőnek, hogy vegye meg magának: ha nem elég a pénz rá a malacperselyben, akkor várjon, amíg összegyűlik. 

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

Kezdjünk el zsebpénzt adni a gyermeknek, amely lehet egy nagyon kis összeg is, mondjuk 200 forint hetente, amivel ő rendelkezhet. Az összeg mindig attól függ, hogy mire van szüksége a gyermeknek, hatéves korban ez már szögesen eltérhet. Van gyerek, aki még 8-10 évesen is csak a perselybe dobálja a kapott zsebpénzt, és nem érdekli különösebben a vásárlás. Más gyermekek különböző okokból - például hogy más településről járnak be az iskolába - rá vannak kényszerítve a költésre, mert jegyet vesznek, tízórait, vagy maguknak fizetik be a menzát. Így sokkal előbb gondolnak rá, mit vásárolnának maguknak. Tehát a gyermek szükségletei, érdeklődése, és természetesen a szülők pénztárcája szerint érdemes megszabni egy megfelelő összeget. Bármilyen kevés is legyen, a cél a rendszeresség, ezzel nevelve a gyermeket a megtakarításra. 

Sok szakértő tartja borzasztóan károsnak, ha a gyermeket a különböző házimunkák elvégzéséért, vagy a jó jegyekért pénzzel jutalmazzuk. Mert ez a gyakorlat el fogja venni a gyermek belső motivációját, hogy a jó eredményekért önmagukban tegyen, vagy azért végezzen házimunkát, mert abból a családban mindenki kiveszi a részét, így ő is. Ráadásul így a gyermek - és a szülő is! -zsarolhatóvá válik. 

Mit tanulhat ebből a gyermek?

Hogyha vágyik valamire, meg kell találnia a módját, hogyan tudja finanszírozni.

Legfontosabb lecke hétéveseknek: Mi leszel, ha nagy leszel?

Egy hétéves, iskolás gyermek egyre többször találkozik a kérdéssel, milyen foglalkozást választ majd magának felnőttként. A gyermekeket is egyre inkább érdekli, mi a szülei, rokonai, ismerősei foglalkozása. Mivel hamarosan ígyis-úgyis előtérbe kerül a téma, érdemes ebben a korban a szülőnek is elbeszélgetnie a gyermekkel a karrierről és a munkáról. Fontos, hogy a gyermek lássa az összefüggést a munka és a pénz a között: az egyik szempont, amely szerint a karrierben döntést hozhatunk, hogy mennyi pénzt kereshetünk az adott munkával.

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

A szülő, amikor beszélget a gyermekével annak álmai állásáról, érdemes arról is beszélnie, ő miért választotta a saját hivatását. Ebbe be lehet vonni a többi családtagot is, sőt tulajdonképpen bárkit, akivel a gyermek találkozik, így sokat tanulhat arról, mennyiféle szempont befolyásolhatja a döntését. Fontos, hogy a gyermek szembesüljön vele, hogy a pénzt a felnőttek munkával szerzik meg, és hogy minden munkának megvan a kellemes és kellemetlen része is.

Mit tanulhat ebből a gyermek?

Az emberek többsége elsősorban azért dolgozik, hogy pénzt keressen, viszont a szakmaválasztás során fontos tényező lehet az is, hogy élvezze, amit csinál.

Találd meg a legjobb személyi kölcsön ajánlatot a Pénzcentrum kalkulátorával!

Legfontosabb lecke nyolcéveseknek: Mi mennyibe kerül?

Egy nyolcévesnek már megy olyan jól az összeadás és kivonás, hogy fogalma lehessen arról is, hogyan gyarapszik és apad a pénz a családi kasszában. Ez az életkor éppen megfelelő arra, hogy a szülő elmagyarázza, mire költi egy család a bevételeit.

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

A gyermek és a szülő együtt sorra vehetik az egyszerűbb dolgokat, amelyek pénzbe kerülnek minden hónapban, mint a víz, vagy a villany. Aztán a rezsiköltségen túl elmagyarázhatjuk a gyermeknek, hogy egy átlagos bevásárláskor mennyit fizetünk, és miért. Mivel már ismeri a számokat, meg is mutathatjuk a termékek árát, így ő is tudni fogja, hogy mennyibe kerül a tej, a kenyér, vagy a felvágott.

Hogyha a szülők vezetnek havi költségvetést - vagy ha eddig nem vezettek, most elkezdhetik, akkor kérhetik a gyermek segítségét abban, hogy lássák, miből tevődnek össze a havi kiadások. Még az is lehet, hogy a gyermek élvezni is fogja: ha tetszik neki ez a fajta gyakorlás, "könyvelés", akkor a szülők összegyűjthetik neki a számlákat a bevásárlásokról. Így hónap végére a gyermek is láthatja, mire mennyi pénz ment el.

Mit tanulhat ebből a gyermek?

A gyermek megtanulja, hogy vannak olyan költségek minden hónapban, amelyre muszáj rászánni a pénzt: ilyen a rezsi, és a lakhatás egyéb költségei, az élelmiszerek költsége, stb. A gyermek így látja, hogy ezekkel a kiadásokkal minden hónapban számolni kell, és az azon túl fennmaradó összeg az, amivel szabadabban lehet gazdálkodni.

Legfontosabb lecke kilencéveseknek: Hogyan kell megtakarítani?

Azt már egy hatéves is belátja, ha a szülő tudatosan vezeti rá a jó pénzügyi mintákra, hogy a türelem és a vágyak visszafogása fontos, mert nem kaphat meg mindent azonnal. Egy kilencéves viszont már elég nagy hozzá, hogy megértse a spórolás lényegét általában: ne csak egy rövidtávú cél elérése érdekében tegyen félre a zsebpénzéből.

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

Egy ilyen idős gyermeknek már nyithatunk takarékszámlát, amelyen az összespórolt zsebpénzét, vagy egyéb bevételeit (karácsonyi, szülinapi pénz) gyűjtheti. Magyarázzuk el a számla célját: ide rendszeresen félretéve egy bizonyos összeget később nagyobb dolgokat is megvásárolhat belőle - és ha még most nincs is szüksége ilyesmire, később örülni fog, hogy félretett. Sok kilencévesnek még nincsenek olyan vágyaik, amelyekre tetemesebb összeget kellene költeniük a saját pénzükből - viszont pár éven belül már lehetnek. Ez egy hosszútávú lecke.

Bevonhatja a szülő a gyermeket abba is, ahogy a pénzt rendszeresen elhelyezik a számlán: ezzel a gyermek megtanulja azt is, hogyan kell hivatalos ügyeket, pénzügyeket intézni. Amikor pedig lesz valamilyen célja a pénzzel, azt szintén meg tudja beszélni a szülővel. Mire vágyik? Az mennyibe kerül? Mekkora összeg áll rendelkezésre? Mennyit kell még spórolni?

Mit tanulhat ebből a gyermek?

Megtanulhatja, hogy hogyan gondoskodjon előre arról, hogyha lesz valamilyen kiadása, arra legyen pénze.

Legfontosabb lecke tízéveseknek: Mire valók a kártyák?

Egy tízéves gyermek hamarosan maga mögött hagyja az alsó tagozatot. Mire betölti ezt az életkort, már rengeteg rossz pénzügyi mintát közvetítő hatás érhette: osztálytársaktól, a tévéből, az internetről rosszul tájékozódhatott. Egy ilyen idős gyermeket még nem nehéz félrevezetni, akár egy becsapós "Ön nyert!" levéllel.

A szülő gyakran elfelejti, hogy amíg ő már élből felismeri az átveréseket, addig a gyermeke nem - hiszen először találkozik velük. Fontos, hogy a szülő ellássa a gyermekét megfelelő információkkal, mielőtt még tévedésekkel talákozna: hiába gondolja, hogy egy tízévesnek még nincs szüksége ismeretekre például a hitelkártyákról, a gyermek úgyis hamarabb találkozik vele, minthogy használná. Így már túl korán rossz információkhoz jutva később is megtévesztő lesz számára egy-egy konstrukció, ajánlat.

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

Vegyük elő a kártyáinkat a pénztárcánkból, és magyarázzuk el a gyermeknek, hogy melyiket mire használjuk. A bankkártya használatot valószínűleg látta már tőlünk. Ideje megmutatni, hogyan is működik: akár a boltban a paypass, akár az automatából a pénzfelvétel. A többi kértyával is foglalkozhatunk, mint a pontgyűjtő kártya, kedvezménykártya vagy a hitelkártya.

A hitelkártya működésével sajnos sok felnőtt sincsen tisztában, főként a kockázatait ítélik meg a legtöbben tévesen. Ha a szülőnek nincs is hitelkártyája, érdemes elmondani a gyermeknek, hogy nem csak egyféle bankkártya létezik, vannak kártyák, amelyek hitelkeretet biztosítanak, de ennek ára van.

Mit tanulhat ebből a gyermek?

Már nem csak a készpénzt és a megtakarítás működését fogja ismerni, hanem a bankkártyahasználatot is. Attól függetlenül, hogy neki még nincs saját bankkártyája, hamarabb eljöhet az az idő, hogy először használnia kell, mint a szülő gondolná. Ezen túl megtanulhatja a többi kártyáról is, mire valók, és hogy a hitelkártya használat pedig nagy felelősséggel jár.

Legfontosabb lecke tizenegy éveseknek: Reklámok!

Egy felső tagozatos gyerek élete a megfelelésről, közösségbe illeszkedésről szól. Mivel a gyermek már egy kis kamasz, egyre inkább igénye van, hogy elhagyja a szülők, az iskola, a barátok által eddig nyújtott burkokat. A világból pedig egyre több inger éri a gyermeket, amelyek között el kell igazodnia. Mit tehet a szülő, amikor a gyermeke ezerféle elvárásnak egyszerre akar megfelelni, hirtelen a legdrágább ruhákra, biciklire, telefonra, stb-re vágyik?

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

Hogyha járnak a gyermeknek különféle magazinok - egy képregénymagazinnal nem sokra megyünk persze, vegyük őket elő, ha nem járnak, akkor kivételesen a szülő vehet egyet és lapozzák fel közösen a gyermekkel. Akár a szülő a saját újságjait is megmutathatja összehasonlításképpen. Mit üzennek a cikkek? Mire ösztönöznek, hogyan próbálnak rávenni a vásárlásra?

Demonstrálhatja a szülő a gyermekének a tévéreklámokon, vagy akár az interneten keresztül is, hogyan próbálják minden nap becserkészni a vásárlókat a különféle reklámok. A szülő ismeri a saját gyermekét és annak környezetét: így párhuzamba tudja állítani a közösségi trendeket azzal, mi zajlik éppen a világban. Segíthet abban, hogy a gyerek mérlegelni tudja, valóban szüksége van-e az aktuális divatcikkekre, stb.

Mit tanulhat ebből a gyermek?

Megtanulhatja, hogyan ne legyen a trendek és az ügyes marketingstratégiák áldozata.

Legfontosabb lecke tizenkét éveseknek: Költs okosan!

A lassan pubertáskorba érő gyermekeket ideje felkészíteni rá, hogy lassan nekik is felelős pénzügyi döntéseket kell majd hozniuk. Sok tizenkétéves 6 osztályos középiskolába felvételizik, már sokkal nagyobb önállóságra lesz szüksége a költései terén. Ilyenkor már a kamaszok már megnézik a boltban, milyen ruhát, sminket választanak, hogy melyik kütyü mit tud az áráért, stb. Tehát maguk is keresik a minőséget - sokszor persze csak a trendek hatására. Ideje megtanulniuk azt is, hogy miről szól az ár-érték arány, és hogy miből éri meg minőséget venni, és melyik terméknél lényegtelen a márka. Ilyen idős korban már azt is könnyen megtaníthatja a szülő, hogyan szúrják ki a kedvező ajánlatokat.

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

A legjobb, mivel sokszor ilyenkor a szülő és a gyermek még együtt jár vásárolni, ha a boltban mutatja meg, mi számít jó vételnek. Attól, hogy azt mondja a szülő, hogy "tedd vissza, az egy ócskaság", a gyermek még nem fogja tudni, mi a gond a termékkel. El kell neki magyarázni, miből láthatja egyből, hogy rossz minőségű egy áru.

Ez arra is alkalmat ad, ha a szülő vall bizonyos elveket fenntarthatósági, környezetvédelmi okokból, hogy ezekkel a gyermek is megismerkedjen - ilyen idős korban már meg fogja érteni, hogy nem mindegy, melyik terméket vásárolja.

Mit tanulhat ebből a gyermek?

Az ár nem mindig a legmeghatározóbb tényező vásárláskor, és nem egyenesen arányos a minőséggel.

Legfontosabb lecke tizenhárom éveseknek: A tőzsde 

Bár szülőként azt gondolhatja az ember, hogy mit tud még egy 13 éves gyerek a tőzsdéről, a fogalommal már biztosan találkozott. Ha nem az iskolában - bár a tőzsdepiaci krachról már biztosan volt szó történelemórán - akkor a hírekből már hallhatott róla. Azonban valószínűleg magyarázatot még nem kapott a működésére.

Rengeteg felnőtt érzi a magabiztosság hiányát, ha pénzügyi témáról van szó, és ez hosszú távon rossz döntésekhez vezet. A szülőknek arra kell biztatniuk gyermekeiket, hogy ha nem értenek egy-egy pénzügyi fogalmat, kérjenek magyarázatot, vagy nézzenek utána, semmiképp se tegyenek úgy, mint akik értik, miről van szó, ha ez nem így van. Erre jó módszer lehet egy viszonylag nehéz téma megértetése a gyermekkel, amely megerősíti abban, hogy ezeket a fogalmakat is meg lehet érteni.

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

Magyarázzuk el egy példán keresztül a gyermeknek, hogyan működnek a tőzsdei befektetések. "Van egy kis tőkém, amelyből szeretnék több pénzt csinálni. Ezért befektetem a pénzemet a tőzsdén. Rövid távon fennáll a kockázata, hogy ezzel pénzt veszítek, viszont hosszú távon jó esélye van, hogy a befektetés nyereséges lesz." Megmutathatjuk grafikonon is, hogy működik a tőzsdei befektetés, az eséseket, és emelkedéseket. 

Mit tanulhat ebből a gyermek?

Hogyan működik a tőzsde, és miért viszik az emberek a tőzsdére a pénzüket. Ezenkívül azt is, hogy bármilyen megfoghatatlannak tűnik egy pénzügyi téma, le lehet egyszerűsíteni a magyarázatot, hogy az alapját ebben az életkorban is megértse, illetve hogy a pénzügyeket is ugyanúgy tanulni kell, mint a matematikát, vagy a történelmet. A pénznek ráadásul sok köze van ezekhez a tárgyakhoz. 

Legfontosabb lecke tizennégy éveseknek: A munka 

Ebben az életkorban a kamaszkornak az a szakasza kezdődik, amikor egyre több időt szeretne a gyermek a barátaival tölteni, egyre jobban érdeklődik programok: mozi, koncert, fesztivál, stb. iránt. A zsebpénze már nem feltétlenül fedezi minden ilyen igényét. Egy 14 éves már elég érett ahhoz, hogy a szülő rávegye: dolgozzon meg azért, hogy megengedhesse magának ezeket a programokat, igényeket. 

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

Hagyjuk, hogy a gyermek megtapasztalja, hogy pénzt keresni szabadságot is jelent. Azáltal, hogy saját maga keresi meg, amit elkölt, a kamaszok szülőktől való egyre nagyobb függetlenedési igénye is megvalósul. Ezen túlmenően pedig a saját tapasztalatból megtanulhatja, hogy mennyit kell dolgozni ahhoz, hogy összegyűjtse az összeget, amire szüksége van. Természetesen nem egy gyárba kell elmennie dolgozni: a gyermekfelvigyázás, a fűnyírás a szomszédban, a korrepetálás jellemzően azok a munkák, amelyet ilyen idős gyermekre rá lehet bízni. Azonban fontos, hogy segítsük a gyermeket olyan feladatot vállalni, amelyet valóban el tud látni, és sikerélménye lehet benne. 

Mit tanulhat ebből a gyermek?

Ahhoz, hogy megkapja, amit szeretne, tennie is kell érte. Viszont ha pénzkeresővé válik, meghozhatja saját pénzügyi döntéseit, amiből tanul... Az értékrendjére is nagy befolyással lehet, hogy egy márkás cipőért két hetet kell dolgoznia. 

Legfontosabb lecke tizenöt éveseknek: Bankszámla nyitás 

Egy 15 évesnek már praktikus okokból is érdemes bankszámlát nyitni. Amennyiben elég felelősségteljes már a gyermekünk, hogy kezelje a saját pénzét, érdemes megfontolnia a szülőnek a külön számlát. Azonban ne arra használjuk, hogy ide fizetjük a gyermek zsebpénzét, tartjuk fenn ezt a számlát a megtakarításinak és a saját maga által megkeresett összegeknek, hagyjuk, hogy teljes mértékben a gyermek rendelkezzen felette.

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

Ha a kamasznak a saját nevére megnyitunk egy bankszámlát, mielőtt elmegyünk beszéljük át a gyermekünkkel az egyes ajánlatokat, és segítsünk neki a döntésben. A bankok különböző kondícióit, akcióit, melyik számára a legelőnyösebb, és mik lehetnek a hátrányai. Bár kelleni fo egy felnőtt, aki rendelkezhet a számla felett, tegyük egyértelművé a gyerek számára, hogy nem fogunk beavatkozni, pénzt tenni rá, teljes mértékben ő fogja kezelni a saját pénzét. Hogyha hitelkeret is tartozik a számlához, és ezt használja, az is a saját felelősége. 

Sokan akkor nyitják meg az első bankszámlájukat, amikor főiskolára kerülnek, és akkor kell megtanulniuk a pénz kezelését, és évek múlva sem tudják levetkőzni a rossz mintákat. Az, hogy a pénz nem a pénztárcában van, és vizuálisan nem nyomonkövethető a költés, nagy kihívást jelent egy fiatalnak. Ez a szülők számára már rutin, de nem szabad elfelejteniük, hogy egyszer ők is elindultak valahol, és bele kellet tanulniuk.

Mit tanulhat ebből a gyermek?

A bankszámla használatát, felelősségét fogja megtanulni. Még ha követ is el hibákat, azokat ebben a korban könnyen lehet korrigálni, és megtanulhatja, hogyan ne kövesse el őket, amikor már több pénzt kell kezelnie. 

Legfontosabb lecke tizenhat éveseknek: Megtalálni az egyensúlyt 

Egy 16 évesnek már gondolnia kell a jövőjére. Ilyenkor már megmutatkozik, mihez van kedve, tehetsége, mi érdekli. Az iskolában is egyre nagyobb követelményekkel találkozik, és az iskolán kívüli tevékenységei is egyre komolyabbak. Ez egy jó időszak arra, hogy megtanulja, hogyan tartsa a kezében az irányítást a saját élete felett. A legtöbb felnőttnek is kihívást jelent, hogy megtalálja az egyensúlyt a munkában, magánéletében, hobbijaiban, és ne billenjen ki a mérleg túlzottan az egyik irányba. Mert ha kibillen, mindent felboríthat. Hogyha nincs meg az egyensúly, az nagy stresszel is jár, és ez kihatással van arra is, hogyan kezeli az ember a pénzügyeit. Olyankor könnyen elveszítheti a kontrollt a költései felett is.

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

Ha a szülő azt gyanítja, gyermeke túlvállalja magát, vagy csak a jegyeire, de mellette nincs olyan tevékenység, amit szívesen végez, esetleg túl sok egyéb tevékenysége és az iskolát hanyagolja... akkor itt az ideje leülni beszélgetni. Nem az fog segíteni, ha általánosságban felhívja a kamasz figyelmét a teendőre, a fontossági sorrendre. Az gyakran csak növeli a stresszt, ha az egyébként tanulástól, vagy más tevékenységtől kiégni kezdő, vagy már kiégett gyerekre még a saját elégedetlenségünket is ráterheljük.

Ami viszont biztosan segít, ha segítünk neki megoldást találni. Vegyük sorra a napirendjét, írjuk le, mennyi feladata van, és kérdezzük meg, mi az, ami számára igazán fontos. Erősítsük meg abban, hogy nemet mondani bizonyos tevékenységekre, programokra nem kudarc. Többnyire így lehetséges csak időt felszabadítani egy túlzsúfolt napirendben. Azt is fontos megbeszélni, hogy ha már most vannak jövőbeli céljai, azokat hogyan tudja majd a későbbi években megvalósítani.

Például a felvételihez most már nyelvvizsga szükséges, ha meg tudja tenni a középiskolás érdemes nem az érettségi évében letenni még a nyelvvizsgát, mert akkor lesz elég más tanulnivalója. Csökkenthetők a jövőbeli tervek, ha már 16 évesen foglalkozni kezd vele. Ugyanígy a jogosítványhoz szükséges KRESZ vizsgát is már leteheti ilyen idősen. Bármi is legyen a célja, csak akkor fogja tudni elérni, ha tudatosan készül rá, és megtanulja az idejét beosztani.

Mit tanulhat ebből a gyermek?

Mindenkinek meg kell tanulnia a saját határait, és nem szabad őket sokáig feszegetni, kitolni, mert kiégéshez vezet. A pénznek, tudásnak megvan a maga értéke, de semmit sem ér, ha nincs az ember életében egyensúly. 

Legfontosabb lecke tizenhét éveseknek: Hogyan működik a hitel? 

A kamaszok minél előbb megértik a hitelek fogalmát, kockázatát és a bennük rejlő lehetőségeket, annál biztosabb, hogy felnőtt életük során elkerülik az adósságcsapdákat. Minden közösségben szinte van olyan diák, aki folyton kölcsönkér az osztálytársaitól, és adósságokat halmoz fel már fiatalon, amikor ennek még nem érzi a súlyát. Az ilyen idős kamaszok gyakran adogatnak is kölcsön egymásnak, viszont ez a "könnyű megoldás" rossz attitűd kialakulásához, rögzüléséhez is vezethet. Jobb, ha a szülő még azelőtt átveszi a kölcsönökkel kapcsolatos tudnivalókat a gyermekével, amíg a környezete nem befolyásolja rossz irányba. 

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

Üljünk le a gyermekünkkel, és ha van hitelünk, avassuk a családi pénzügyeinkbe. Vegyük elő a hitelszerződésünket, magyarázzuk el neki, hogy mit jelent a kamat, a tőketartozás, a visszafizetendő összeg vagy a futamidő. Hiába találkozhatott már ezekkel a fogalmakkal, nem biztos, hogy világos számára, a gyakorlatban hogyan működik egy hitelfelvétel. Ha nincs is a családnak hitele, találhatunk ajánlatokat az interneten.

A Pénzcentrum kalkulátorának segítségével például személyis kölcsönök, vagy lakáshitelek ajánlatainak összehasonlítását is elvégezhetjük. Beszéljük meg gyermekünkkel ezek feltételeit, mert hamarosan fontos lehet számára, hogy hitelképes legyen. Azért pedig, hogy ezt el tudja érni, már most tisztában kell vele lennie, mit kell tenni. Sok diák, amikor kezdi az egyetemet, akkor szembesül a diákhitelen keresztül azzal, milyen feltételei vannak egy kölcsönnek, és milyen kondíciókat remélhet. Ha nem tudja megfontolni reálisan ezt az ajánlatot, vagy a későbbiekben az áruhiteleket, hitelkártya ajánlatokat, akkor hibát követhet el, aminek hosszú ideig fizetheti a kamatait. 

Mit tanulhat ebből a gyermek?

Megtanulhatja a hitelek előnyeit és kockázatait. A mai lakáspiaci helyzetből kiindulva a mai kamaszok nem fognak hitel nélkül saját otthonhoz jutni. Lehet, hogy ez egy 17 évest még nem érdekel, de ha nem foglalkozik az alapvető tudnivalókkal a hitelekről, akkor mikor érdekelni kezdi, lehet, hogy már késő lesz. Jobb ezzel még akkor szembesíteni, amikor még tényleg nem késett le semmiről. 

Legfontosabb lecke tizennyolc éveseknek: Miből fogok élni a főiskola, egyetem alatt? 

A 18 évesek többnyire azzal vannak elfoglalva, hogy a felvételijük jól sikerüljön, milyen szakmát válasszanak, ez pedig minden figyelmüket eltereli arról, hogy nem csak a karrierjük szempontjából fontos tudatosnak lenni ebben az időszakban. A távolabbi jövő mellett a közeljövőt is érdemes szem előtt tartani.

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

Egy 18 éves már fel tudja mérni, hogy a tanulmányok mekkora kiadást jelentenek: valamiből meg kell oldani a lakhatását, hogy legyen mit ennie, legyen miből kifizetnie a tankönyveket, jegyzeteket, és a szabadidős elfoglaltságok kiadásait. Azok, akik nem jutnak be kollégiumba, magas összegeket fizethetnek ki albérletre. Sokakat nem tudnak támogatni a szülők 100 százalékosan, ezért diákmunkával keresnek pénzt, hogy fedezni tudják a költségeket.

Csak a szülő ismeri annyira a gyermekét, hogy meg tudja adni számára a megfelelő pénzügyi iránymutatást. Ha tudja, hogy gyermeke költekezésre hajlamos, vagy hogy nem otthonülő fajta, hanem pezsgő szociális életet él, stb. hívjuk fel a figyelmét rá, hogy ezt is finanszíroznia kell valamiből. A szülő segíthet is abban, hogy milyen diákmunkát érdemes választani. Amíg a diákoknak kezdetben csak az a fontos, hogy pénzt keressenek, mindegy, hogy gyorséttermi vagy ruhabolti eladók, telefonos operátorok, hostessek, vagy árufeltöltők. Érdemes azonban a szülőnek arra ösztönöznie a gyermeket, hogy már diákmunkát is úgy válasszon, hogy a főiskoláról kikerülve az releváns munkatapasztalatnak számítson - legalább a megszerzett soft skilleket illetően.

A diákokat a két diákhitel konstrukció is segíti abban, hogy finanszírozni tudják tanulásukat, azonban ezt a döntést is érdemes átgondolni. Csak úgy vegye fel a fiatal a diákhitelt, ha tisztában van azzal, mit vállal. Ebben mindenképpen kell a szülő útmutatása. Sok diák veszi fel a diákhitelt "költőpénzként", hogy legyen miből szórakoznia, mert azt a szülői támogatás nem fedezi. A megfelelő iránymutatással azonban ráébredhet, hogy ez nem a megfelelő módja annak, hogyha fedezni akarja a plusz kiadásait, mert később, amikor egy lakáshitel felvételről lesz szó, a hitelképessége sérül. 

Mit tanulhat ebből a gyermek?

Megtanulja, hogy ahhoz, hogy biztosítani tudja a megélhetését, szükség van pénzügyi tervezésre. Ha a terv jó, akkor kényelmesen, anyagi biztonságban élhet, ha nem jó, vagy nincs terv, akkor olyan problémákkal szembesül majd, hogy döntenie kell, bérletet vesz, vagy ételt a boltban. Azt is megtanulhatja még, hogyha volt egy nem működő terv, mindig lehet alakítani rajta: vállalhat plusz diákmunkát, vagy olyat, ami jobban fizet, lefaraghat a költségeiből, vagy ha megszorul, igénybe vehet hitelt is. 

Mit tanulhat mindebből a szülő?

Cikkünkből remélhetően nem csak az derült ki, mennyi mindent kell már felnőtt kora előtt megtanulnia az embernek a pénzről, hogy pénzügyileg tudatos felnőtté váljon, hanem az is, hogy a szülők feladata sem könnyű. A szülőnek, bár hiába szeretné, hogy gyermeke a legjobb alapokat szerezze meg a nagybetűs élethez - jó jegyek, megfelelő ismeretek, kiegyensúlyozottság, megfelelő értékrend, érzelmi intelligencia, stb. - sokszor nehéz megtalálnia az utat, ebben hogyan támogassa. Főként akkor nehéz, ha a szülő maga is nehezebben boldogul pénzügyi kérdésekben. 

Viszont ez még mindig nem jelenti azt, hogyha a szülőnek nincs elég magabiztossága a saját pénzügyeiben sem, hogy ezen kitartással ne lehetne változtatni, és jó mintákat továbbadni a gyermeknek. Segítséget kérni sem csak 18 év alatt lehet: a szülőket is segíthetik barátok, kollégák, ismerősök, ha közülük valaki jobban tájékozódik a pénzügyekben, hogy a pozitív mintákat, szokásokat megtanítsák a gyermeknek. Így akár azt is megtanulhatja a gyermek, hogy nem kell félni segítséget kérni abban, amihez nem értünk, azoktól, akikben megbízunk!