Vége a háborúnak: így osztották szét Klapka György mesés hagyatékát

Közel két éve tartó civakodás után lezárult a Klapka-család hagyatéki vitája - írja a Bors. Klapka György felesége a budai villát örökölte, amit nyomban pénzzé is tett; és így járt el a zálogház feletti lakással Klapka legnagyobb fia, Gyuri is. Sandy, Nikol, Christian és Dennis a Vámház körúti üzletházat, és az Osliban található dióültetvényt kapta, ezen ment legtovább a huzavona. A testvérek végül június végén, 320 millió forintért váltak meg az aranyüzlettől, így fejenként 80 millió forint ütötte a markukat. Az ültetvényre is hasonló sor várt, végül azonban Nikol kivásárolta többi testvérét.

- nyilatkozta a bulvárlapnak Dennis, aki azt is elárulta, mire költi majd saját részét. "Jelenleg Budaörsön, egy szinte bútorozatlan albérletben tengődöm, így az első dolgom az lesz, hogy veszek egy saját lakást, a fennmaradó összeget pedig letétbe helyezem, hogy véletlenül se kerüljek még egyszer olyan bizonytalan helyzetbe, mint amiben eddig éltem."

Kevesen végrendelkeznek!

Habár végrendeletet minden magyar állampolgár készíthet, mégis 100 magyarból mindössze 30 tervezi, és csak 7 veti valóban papírra, hogy mi legyen hagyatékának a sorsa - derült ki egy néhány évvel ezelőtt végzett felmérésből. Pedig a végrendelet létrehozását kortól és egészségügyi állapottól függetlenül mindenki számára ajánlott, hiszen a dokumentum nagy segítségére lehet szeretteinknek az örökösödés kapcsán felmerülő bonyodalmak elkerülésében a halálesetet követő nehéz időszakban.

Azt azonban kevesen tudják, hogy jótékony szervezeteket, alapítványokat és egyesületeket is megnevezhetünk örökösnek. Állat javára viszont nem lehet Magyarországon végrendelkezni. Ha házi kedvenceinkről szeretnénk gondoskodni, akkor érdemes a végrendeletben egy állatvédő szervezetet megjelölni kedvezményezettnek, amely gondjaira a kis állatot bízzák.

Habár kevesen készítenek végrendeletet, azt szinte mindenki tudja, hogy haláluk esetén ki, és milyen jogszabályok alapján részesülhet majd az örökségből, legyen szó ingó- vagy épp ingatlanvagyonról. Végrendelet hiányában a jelenleg hatályban lévő, törvényes öröklési rend érvényesül, amely ezek szerint viszonylag közismert.: Fő vonalakban összefoglalva:

A legfontosabb szabályok, melyekre végrendelet készítésekor érdemes odafigyelni:

• Érvényes végrendeletet több formában is lehet készíteni: lehetséges végig saját kezűleg kézzel megírni, és aláírni. Lehet úgy, hogy az örökhagyó vagy más legépeli, végezetül kinyomtatja és az örökhagyó saját kezűleg aláírja. Az aláírást ebben az esetben két tanúval hitelesíteni szükséges. A tanúk nem lehetnek azonosak az örökösökkel, különben a végrendelet érvénytelen a tanúk részére juttatott vagyon tekintetében. Tanúk alkalmazására akkor is szükség van, amennyiben a dokumentumot ügyvéd jegyzi ellen.
• Nem szükséges viszont tanúkról gondoskodnia a végrendelkezőnek abban az esetben, ha végrendeletét elhelyezi a közjegyzői kamara által vezetett nyilvántartásban. Ezzel a praktikus lehetőséggel továbbá elkerülhető annak veszélye is, hogy a végrendelet elvesszen. 
• A végrendelet legfontosabb formai követelményei között szerepel a keltezés idejének feltüntetése, ennek hiányában a dokumentum érvénytelen. Amennyiben a végrendelet több oldalból áll, úgy mindegyik lapot sorszámozni szükséges. Ha más személy által vagy géppel készített végrendeletről van szó, az örökhagyónak és a tanúknak minden lapot külön-külön egyenként alá kell írniuk. 
• Magánvégrendeletet nem tehet önállóan végrendelkezni képtelen állapotban lévő személy, például aki vak, vagy írástudatlan, olvasásra, akár a nevének aláírására képtelen. Ilyen örökhagyó csakis közjegyző előtt végrendelkezhet. 
• Lehetséges szóban is végrendelkezni, de csak nagyon szűk körben, abban az esetben, ha az örökhagyó az életét fenyegető olyan veszélyben van, hogy írásbeli végrendeletet nem tud tenni (pl. balesetet szenvedett, és az élete kritikus helyzetben van). Ez a végrendelet azonban érvényét veszti, ha a rendkívüli helyzet megszűnt, és 30 napon belül a végrendelkező nem erősítette meg azt írásban.
• Gyakran előfordul, hogy a végrendelkező szeretné az örökség odaítélését valamilyen feltételhez kötni, azaz valamilyen esemény bekövetkezése vagy elmaradása esetében más örököst megjelölni. Például ha az örökös nem szerzi meg az egyetemi diplomát az öröklést követő 6 éven belül, akkor helyette mást illet az örökség. Ez azonban így nem lehetséges, mivel az örökhagyó csak akkor nevezhet meg másik örököst, ha az elsőként megnevezett kiesett az öröklésből. 
• Közös végrendelet írására házastársaknak lehetőségük van, azonban más személyek, például testvérek, élettársak nem foglalhatják közös iratba végrendeletüket. Ebben az esetben is fontos odafigyelni a végrendelet formai előírásaira.