Így herdálja el a családi ezüstöt, ékszereket a legtöbb magyar

A jelenség jóval elterjedtebb, mint a többség gondolná: OTP Bank Öngondoskodási Indexe szerint minden hatodik ember adta már zálogba valamely holmiját. Körükben többen vannak a hölgyek, a zaciba adott tárgyak pedig döntő részben ékszerek, órák, műszaki cikkek. Érdekes tény, hogy a fővárost is magában foglaló közép-magyarországi régióban a legmagasabb a zálogházat igénybevevők aránya (23%), míg például a Dél-Dunántúlon csak 11 százalék. A kutatásból az is kiderült, hogy az emberek ötöde a jövőben is megfontolná ezt a lehetőséget, ha bajba kerülne.

A záloghitel sincs ingyen

Kevesen vannak tisztában ugyanakkor azzal, hogy a zálogba adott értéktárgyak után is kell fizetni. A kezelési költségek és a záloghitel esetében mindent egybevetve a THM akár a 40 százalékot is elérheti. Emellett fennáll a veszélye, hogy a becses családi értéknek örökre búcsút inthet az ember, hiszen a zacik két hónap után általában megkísérlik eladni a zálogba adott tárgyakat. Maga a záloghitel futamideje is 90 napban maximalizált, míg például személyi kölcsönt öt éves futamidő mellett is igényelheti, aki megszorult.

Mindkét megoldás gyors segítség az átmeneti pénzügyi gondokra. Személyi kölcsön esetén azonban pontosan akkora összeghez jutunk hozzá, amekkorára szükségünk van, míg záloghitelnél a meglévő értékeinktől, az aktuális nemesfémárfolyamtól és a becsüstől függ, mennyit kapunk.

Ha például 300 ezer forintra lenne hirtelen szükség, akkor a két évre felvett személyi kölcsön havi 15 ezer forintos törlesztőrészlettel, minimális papírmunkával megkapható, és a pénzhez a jóváhagyást követően nagyon gyorsan hozzá juthat az ember. Ha zaciból szeretne ugyanekkora összeghez jutni valaki, legalább egy félkilós aranylánccal, vagy értékes porcelán étkészlettel kell beállítania a zálogoshoz.