Megjöttek a márciusi csúcskamatok: itt a lista

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint januárban a háztartások betétállománya összességében 7793 milliárd forintról 7529 milliárd forintra csökkent. Bár a szokatlanul nagy, 3,4 százalékos csökkenés vélhetően a végtörlesztés számlájára írható - januárban 308 milliárd forintot fordítottak végtörlesztésre a háztartások -, ugyanakkor a korábbi tapasztalatok fényében mindenképpen feltűnő esésről van szó. Korábban a végtörlesztés nem érintette érzékenyen a betétállományt, az elmúlt évtizedben pedig még egyetlen hónap során sem csökkent ennyivel a háztartások betétállománya. A betéti tranzakciókat mutató (nem kiigazított) adatok egyébként a devizabetétek közel 47,1 milliárdos csökkenését takarja.

Január eleje óta a világ feltörekvő piaci devizái közül a legjobb teljesítményét mutatta a forint az euróval szemben, de ha az egy évvel ezelőtti állapothoz viszonyítunk, akkor az egyik legrosszabb teljesítményről beszélhetünk a tavaly ősz óta bekövetkezett gyengülés miatt. A jelek szerint a 285-300 közötti tartományban stabilizálódni tudott a magyar fizetőeszköz - mondja Weinhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője.

Véleménye szerint a forint árfolyamában az említett kettősség a következő időszakban is megmaradhat olyan értelemben, hogy az irány nagymértékben függ a magyar kormány és az EU/IMF-páros közötti hiteltárgyalások haladásától. Amennyiben a folyamat a viszonylag gyors, 2-3 hónapon belüli megállapodás felé halad, akkor az a forintot fokozatosan erősítheti. Igaz ez elbizakodást okozhat a kormányban, hogy nincs is égető szükség a piaci nyomás hiányában a megállapodásra, ami ismét forintgyengülést okozhat.

Az elemző véleménye szerint ugyanakkor azt továbbra sem lehet kizárni, hogy a kormány egyáltalán nem szeretne megállapodni a nemzetközi szervezetekkel, csak a tárgyalási hajlandóságot hangsúlyozva igyekszik megőrizni a befektetők bizalmát. Ez mindaddig akár működő stratégia is lehet, amíg a nemzetközi befektetői légkör annyira kedvező, mint mostanában. Az ugyanis egyelőre türelmessé teszi a befektetőket. Amint esetleg külföldön ismét feszültebb lesz a légkör, az a forintot gyorsan megviselheti (az államadósság finanszírozását pedig megnehezítheti) és ez a helyzet ismét erősítheti a kormány szándékát a gyors megegyezésre, visszaerősítve a forintot.

Weinhardt Attila véleménye szerint újabb trendszerű és drasztikus forintgyengülésre egyelőre tehát korlátozott az esély addig, amíg ilyen jó a külső környezet és a kormány is bármikor "összekaphatja magát" az EU/IMF-tárgyalások ügyében. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy a magas jegybanki alapkamat és folyó fizetési mérleg többlet támogatják a forint erejét és egyelőre a Magyar Nemzeti Bank valószínűleg nem tud kamatot csökkenteni. Ugyanez érvényes az Európai Központi Bankra is, amely egyelőre a kamatemelésen sem gondolkodik.

Összességében tehát hullámzó, az EU/IMF-tárgyalások haladásától és a külpiaci hangulattól függő forintárfolyamra lehet számítani a következő hetek során. Aki a decemberi-januári pánik során gyenge forint mellett eurót vásárolt, vagy már eleve rendelkezett devizaalapú megtakarítással, és szeretné visszaváltani, annak érdemes résen lennie és egy-egy forintgyengülési periódust kihasználnia erre.

Az euróalapú betéti megtakarítás kapcsán pedig érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi időszakban javuló gazdasági kilátások miatt nem valószínű további kamatcsökkentés az Európai Központi Banktól, de rövid távon kamatemelésre sincs kilátás - véli az elemző. Egyelőre tehát maradhat 1 százalékon az eurózóna alapkamata. Amennyiben tartós lesz az adósságválságból való kilábalás a fizetési övezetben, akkor közép távon fokozatosan emelkedő kamatkörnyezetre van kilátás az euróalapú megtakarításoknál. Mindez összességében azt jelenti, hogy aki tart a magyar gazdaság idővel újra romló megítélésétől, illetve az elmaradó EU/IMF-megállapodástól, az a mostani viszonylag erősebb forintárfolyam mellett megtakarításának egy részét euróra váltva idővel egyre magasabb euróalapú kamatkondíciókkal (és közben gyengülő forinttal) találkozhat.

Mindezekkel összhangban a bankok kínálatában található különböző euró betét konstrukciók azt mutatják, hogy egyre több az akciós ajánlat. Legutóbbi euróbetét körképünkhöz képest akad bőven változás a kínálatban, s bár sok konstrukciónál a futamidő végén várható kamatláb nem változott, s akadnak melyek csökkentek is, általánosságban mégis inkább kamatemelés volt megfigyelhető. Természetesen - mint azt korábban is megszokhattuk - néhány új euró alapú befektetési formával is bővült egyes bankok portfoliója.

Természetesen az akciós kamat megszerzését a legtöbb esetben különböző feltételekhez kötik. Sok esetben csak friss betétekre jár kiemelt kamat, és egyes bankok a pénzintézetnél vezetett számlára érkező rendszeres jövedelmet, valamint a bankszámlához tartozó kártyahasználatot is elvárják a biztonságos extra hozamért cserébe. Akadnak konstrukciók, melyeknél értékpapírokkal kell kombinálni lekötésünket, s vannak olyan konstrukciók is melyeknél egy rövid futamidejű és egy hosszú lejáratú betétet kell elhelyeznünk egyszerre az extra hozamért cserébe. Érdemes lehet még megjegyezni, hogy számos pénzintézetnél mindenképp érdemes kivárni a választott futamidő végét, ugyanis a lejárat előtt feltört lekötés esetén a pénzintézetek sok esetben a kamatot nem írják jóvá.