Svédítené a kormány a nyugdíjrendszert?

Az előterjesztés szerint két rendszer futna egymás mellett párhuzamosan, az egyikben olyan tagok lennének, akik teljes egészében az államra támaszkodnak, míg a másikban olyanok, akik csak a magán-megtakarításaikra. Előbbi csoport lenne népesebb, hiszen ide tartoznak azok, akik január végéig úgy döntöttek, hogy visszalépnek az állami rendszerbe, míg a nyugdíjpénztárakban maradók csak saját megtakarításaikra számíthatnak. Utóbbi csoport az egyéni járulékokat a nyugdíjpénztárba utalhatja, azonban a munkáltató nyugdíj-hozzájárulásához nem férhet majd hozzá a nyugdíjban.

A korrektség és a pontos elszámolás elve alapján mindenki olyan ellátásra lenne jogosult, amilyen mértékben a rendszer fenntartásához hozzájárult. Az anyag szerint ezt részben a befizetett járulékok, részben a felnevelt gyerekek száma határozná meg. Ezt meghaladóan a rendszer egyes elemeit is szétválasztanák, a saját jogú öregségi nyugdíj illetve a hozzátartozói ellátás elkülönülne. A rendszer elemeinek a forrásait külön-külön teremtenék meg (a jelenlegi szerkezet egyszerűen két részre oszlik), míg újdonság, hogy az öregségi nyugdíj fedezetét szolgáló járulékrész is két részből tevődne össze.

Az egyik a hosszú távú egyensúlyért felelne, míg a másik a rövid távú egyensúlyért. Az egyéni számlára az előbbi kerülne, tehát az aktív korban, jövedelemmel alátámasztott egyéni járulék kerülne. A munkáltató csak az egyéni jogosultságot nem teremtő (rövid távú) részt fizetné a jövőben, radikálisan csökkentve a kimutatott közterheket. A hosszú távú stabilitást egy önszabályozó mechanizmus biztosítaná, ami automatikusan növekvő nyugdíjkorhatárt jelentene.

Az előterjesztés szerint a felosztó-kirovó rendszer (a mindenkori aktívak járulékaiból fizetik ki a mindenkori nyugdíjasok járandóságát) a generációk közötti redisztribúciót valósítja meg, és a szolidaritásra épül. Az anyag is kiemeli, hogy szükség van egy professzionális elszámolási technikára, aminek az egyéni számla rendszere felel meg leginkább.

A kormány erre már ígéretet tett, sőt már régóta folynak a munkáltatok, hogy egy ilyen egyéni számlás rendszert fel lehessen állítani, azonban csak jövő év első felére lehet számítani a rendszer beindulására. A számlákon természetesen valós tőke nem fog megjelenni, a járulékbefizetéseket fogják rajta jóváírni, azonban ezeket azonnal ki is fogják fizetni. A számla jelentősége abban van, hogy hitelesen lehet rajta vezetni a befizetéseket, még akkor is, ha valós fedezet nincs meg a számla mögött.

A kormány már korábban is többször tett arra utalást, hogy az állami pillérben is bevezetnék az öröklést, bár speciális formájában (hozzátartozói nyugdíjak) ez már most is él a rendszerben. A javaslat szerint csak a házastárs vagy a gyermekek számára lenne nyitott az öröklés lehetősége, és csak nyugdíjcélra lenne felvehető az örökség. Fontos, hogy a már meglévő elemeket, az árvaellátást és az özvegyi nyugdíjat nem váltaná ki az öröklés, a kettő között vélhetően csak az egyiket lehetne választani.

Sok a nyitott kérdés

A 2011. áprilisi előterjesztés szerint rövid távon két kérdést mindenképpen kezelni, egyrészt a gyermeknevelés honorálását, másrészt az átmenetet a jelenlegi rendszerből az újba. A gyermeknevelés elismerése kétféleképpen valósulhat meg, vagy úgy, hogy a gyermekvállalási idő alatt kieső vagy csökkenő járulékfizetést az életpálya-jövedelmének átlagával vennék figyelembe, vagy úgy hogy a mostani nyugdíjkorhatár csak azokra lenne érvényes, akik legalább 2 gyereket felneveltek és szakmához is jutattak. A két változat közül az anyag az elsőt preferálja, hiszen utóbbi, a nyugdíjkorhatárral való megkülönböztetés komoly politikai konfliktusokat gerjeszthet, míg előbbi sokkal jobban ösztönözhet a gyermekvállalásra.

Az átmenetre szintén két koncepciót dolgoztak ki, az egyik szerint az eddig megszerzett jogosultságokat számítanák át az új rendszerben, míg a másik szerint lezárnák a korábbi jogosultsági időszakot, majd egy újat nyitnának, ami azt jelenti, hogy a nyugdíj két részből tevődne össze. A nyugdíjkorhatárhoz nagyon közel állókra az új rendszer nem vonatkozna, ők a korábbi feltételek szerint mehetnének nyugdíjba.