Így változnak a nyugdíjpénztári szabályok

A törvény rendelkezik arról, hogy a reálhozamok számításánál az utolsó elszámolási hónapban - vagyis májusban - az áprilisi inflációt vegyék figyelembe, s lehetővé teszi, hogy a kasszák költségeik fedezésére fejenként 795 forintot levonhassanak a visszalépő tagok egyéni számlájából.

A magánnyugdíjpénztáraknak a tb-rendszerbe visszalépő tagok május 31-i fordulónapra számított követeléseinek értékét, valamint a függő tételként nyilvántartott (még nem beazonosított) tagdíjbefizetéseket és azok hozamait június 12-ig kell átadniuk a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak (NYAA), a visszalépő tagok portfólióján belüli eszközök arányának megfelelően. A nyugdíjkasszák a tagokat megillető reálhozamot és tagdíj-kiegészítést július 20-ig igényelhetik vissza az alapból.

Annak érdekében, hogy a kasszák a számításokat időben elvégezhessék, a módosított törvény úgy rendelkezik, hogy a magánnyugdíjpénztárak májusra a hozamgarantált tőke számításánál - a KSH által június 12-ig közzéteendő májusi inflációs adat helyett - az áprilisra vonatkozó inflációs rátát alkalmazzák. Így - mivel az áprilisi adat május 31-én már rendelkezésre áll, a pénztárak a visszalépők tagi kifizetéseinek megállapításához szükséges számításokat már június 1-jén el tudják kezdeni. (A reálhozam kiszámításához az egyéni számla május végi értékéből le kell vonni a hozamgarantált tőke összegét; az utóbbi kiszámításához meg kell határozni, hogy mennyi lenne a számlaegyenleg az inflációnak megfelelő hozam esetén.)

Az elfogadott törvény lehetővé teszi továbbá, hogy a pénztárak a visszalépő tagok egyéni számláját május 31-én fejenként 795 forinttal csökkentsék, és azt a működési tartalék javára jóváírják, ami 3 millió taggal számolva mintegy 2,4 milliárd forint. Ezt az összeget a május 30-án meglévő működési és likviditási tartalék kimerülését követően használhatják fel. A fel nem használt összeget szeptember 15-ig át kell utalniuk az NYAA számlájára. (A pénztárak korábban már lehetőséget kaptak arra, hogy a működési, likviditási tartalék kimerülése esetén havonta 265 forintot levonhassanak a tagok pozitív hozamából.)

Ezt az tette szükségessé, hogy a magánnyugdíjpénztárak május 31. után már nem kezelik a visszalépő tagok vagyonát, így költségérvényesítésre sincs módjuk (a kis számú maradó tagot kivéve). Működésük fedezete így nem biztosított, ami veszélyeztette volna a visszalépő tagokkal való elszámolást. A kasszáknak kell ugyanis kiszámítaniuk a hozamgarantált tőke feletti hozamokat, visszaigényelniük a reálhozamokat és tagdíj-kiegészítéseket az alaptól és kifizetniük a tagoknak, valamint elküldeni számukra az elszámolási értesítőket, ami jelentős költséggel jár.

A törvény - arra az esetre, ha július 20-ig nem sikerülne a portfólió elemeit értékesíteni - megteremtette annak lehetőségét is, hogy az alapnak a kincstári egységes számla terhére kamatmentes megelőlegezési kölcsönt lehessen nyújtani. Az alap vagyonát képező eszközökből származó bevételt a megelőlegezési kölcsön törlesztésére kell fordítani.

A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.