Ilyen szemkárpáztató pénzekkel fizettünk - amikor még nem volt bankkártya

Dr. Réthelyi Miklós beszédében kiemelte: "A magyar muzeológia nagy ünnepe ez, hiszen az 1935-ben feltárt kassai aranykincsek eddig még nem voltak láthatók Magyarországon. Ehhez szükség volt a Szlovák Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum vezetői közötti jó szakmai és emberi kapcsolatra. A kassai aranykincsek nem koptak el, nem koptatta el azokat sem az emberi kéz sem az idő érintése. A lelet pénzei arról tanúskodnak, hogy a korabeli Európa népei élénk kereskedelmi kapcsolatban álltak egymással. A kincs aranyérméi közös európai múltunk pillanatai. A magyar-szlovák közös múlt emlékeinek "árfolyama" magasabb az aranyénál is."

A 2920 aranypénzre épülő, darabszámát és összetételét tekintve egyedülálló kiállítás az év egyik legnagyobb művészeti-történelmi szenzációja, mely hozzájárul a magyar-szlovák kulturális kapcsolatok erősödéséhez.

Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter arra emlékeztetett, hogy az arany története egyben az emberiség történelme, ahogy a kassai is kincslelet is három évszázad pénzverdéinek munkásságát reprezentálja. "Szlovákia és Magyarország között időnként felvetődnek olyan témák, amelyek kapcsán nem mindig értjük meg egymást, de sokkal több az olyan, amely összeköt bennünket. Nemcsak a közös múlt, de a mi közös közép-európai jövőnk is" - vélekedett Daniel Krajcer.

Az anyag Közép-Európa eddig fellelt legnagyobb újkori aranykincslelete, amelyet a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum felújításának köszönhetően láthat a budapesti közönség. A 2920 aranypénzt, három emlékérmet és egy 214 cm hosszú reneszánsz aranyláncot, valamint az ezeket egykor rejtő rézedényt az MNM látogatói a koronázási palást bemutatására szolgáló páncélteremben tekinthetik meg - mondta a múzeumot vezető Csorba László.

Marek Budaj, a Szlovák Nemzeti Múzeum régész-numizmatikusa a kincs történetéről szólva felidézte, hogy azt 1935 augusztusában találták meg Kassán, a Fő utcában álló Pénzügyigazgatóság épületének rekonstrukciója során. A kutatók szerint az értéktárgyakat 1682 körül, a Thököly-felkelés idején rejthette el a Szepesi Kamara egyik vezetője. Tóth Csaba, az MNM Éremtárának munkatársa kiemelte a rézüst legértékesebb darabját, egy mintegy 590 grammos késő reneszánsz aranyláncot, illetve I. Ferdinánd 1541-es emlékérmét, amelyből a kassai kincsleleten kívül nem ismert aranyból készült példány.

A lelet túlnyomó többségét magyar, erdélyi és németalföldi pénzek teszik ki, de megtalálhatók köztük cseh, sziléziai, lengyel, német, dán, svéd, itáliai, osztrák, salzburgi, spanyol veretek, sőt egy antik Lysimachos-statér újkori hamisítványa is. A kincs legkorábbi pénzei Luxemburgi Zsigmond magyar királynak 1402-1404 között vert aranyforintjai, a legfiatalabbak I. Lipót 1679-ben Körmöcbányán vert dukátjai. A lelet jelentősége nem csupán az egyes darabok ritkaságában áll, hiszen a kincs egésze jól mutatja, milyen összetételű volt egy korabeli pénzvagyon - hangsúlyozták a kiállítás kurátorai. A kassai lelet a Szepesi Kamara vezetőinek 1,5-3 évnyi keresetével ért fel.

A kassai aranykincseket bemutató kiállítás február 1-jétől március 20-ig látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. Témájában a tárlathoz kapcsolódik A Bethlenek című, február 17-én nyíló időszaki kiállítás is, mely a páncélterem mellett kap majd helyet.