Bíróság előtt a Takszöv kárára focicsapatot pénzelő csalók

Többek között bűnszervezetben elkövetett csalással, magánokirat-hamisítással és sikkasztással vádolja az ügyészég azt a 46 embert, akik a vád szerint 51 takarékszövetkezetet károsítottak meg mintegy 11 milliárd forinttal. A közvélemény előtt "Takszöv" néven ismertté vált ügy rendkívül terjedelmes vádirata szerint összesen négy "bűnszervezeti vezető" irányított nyolc bérbeadó céget. Ezek több mint 300 céggel kötöttek - legalább 1100 - valótlan tartalmú bérleti szerződést úgy, hogy az azokban szereplő eszközöket nagy értékűnek tüntették fel, miközben azok valójában elavult, így kis érékű és sokszor működésképtelen eszközök voltak.

Ezt követően a bérbeadó a bérleti szerződésben írt díj-követelést a teljes érték körülbelül 70-85%-áért eladta a takarékszövetkezeteknek. A pénzintézetek pedig várták, hogy a törlesztések hozzájuk bejöjjenek, de erre csak részben került sor. Az összesen 11 milliárdos kárból később hármat visszakaptak, így a hiányzó összeg már "csak" 8 milliárd forint. Az NNI márciusban zárta le nyomozását, amelyet egyébként még a rendőrség indított öt éve. A csalássorozat azonban már 2002 novembere óta tartott, legalább két éven keresztül úgy, hogy közben a hatóságok az elkövetőket keresték. A bűnszervezet négy vezetőjét pedig csak 2008 februárjában vették őrizetbe.

Az NNI gazdaságvédelmi főosztályának nyomozója a nyomozás lezárásakor azt mondta, hogy a bérbevevőként jelentkező cégek egy részét a vádlottak megtévesztéssel vonták be, nagyobbik része azonban a csalásból származó vélt haszon miatt vett részt benne. Arra, hogy két éven át hogyan tudott a társaság "megbújni" a hatóságok elől, a nyomozó azt mondta, a takarékszövetkezetek csak akkor kezdték ellenőrizni a bérleti tárgyakat, amikor a bérlők már nem fizettek, és többen érdekeltek voltak a csalás fenntartásában.

A vádlottak nagy részemeggondolatlanul költötte el a pénzt: az részben a szervezet működtetésére kellett, ugyanakkor több milliárd "ésszerűtlen", vagyis "meg nem térülő" befektetésekre ment el. Ilyen "úri passzió" volt, hogy az egyik cégvezető a befolyt pénzből támogatta a Diósgyőr NB I-es focicsapatát, és volt olyan, aki saját cégének veszteségeit pótolta belőle. Sok pénz pedig a csalásban közreműködők kifizetésére kellett.